Pásztora Zsófia (szerk.): A pásztorok világa. A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Látványraktárában őrzött pásztorfaragások katalógusa - Mesélő tárgyak 1. (Kaposvár, 2018)
A dohányzás eszközei
A bérbe adott földeken szintén megérhette a bérlőknek kapásnövényeket termeszteni. A földesurak azonban egyre inkább igyekeztek a bérleti díjat emelni, míg végül feles termesztésre kényszerítették a bérlőiket. így tehát a földbérlet, amely kezdetben az önállóbb gazdálkodás és a polgári fejlődés előremozdítója volt, az idő előrehaladtával konzerválta a feudális viszonyokat. Ahol sikeresen művelték a dohánytermesztést, ott a feudális kötöttségekben élő jobbágyoktól eltérő, új paraszttípusok alakultak ki. A dohánytermesztés lehetővé tette, hogy kialakuljon egy szabadabban gazdálkodó, pénzzel rendelkező, az árutermelésbe erőteljesebben bekapcsolódó, öntudatosabb parasztpolgári réteg. A kapásnövények rengeteg egyéni munkát és szorgalmat igényelnek művelőiktől, ugyanakkor nagyobb pénzforgalmat biztosítanak nekik. Ez pedig nem csak a falvak lakosságában, hanem a családokon belül is mentalitásbeli változást eredményezett. A hagyományos nagycsaládi berendezkedésben a család feje és tejhatalmú ura a gazda volt, az egyes családtagok a termelésben nem egyéni érdekeik alapján, hanem a közös vagyon gyarapításáért dolgoztak. A nagycsalád egészének a földterületek egybentartása volt az érdeke, az öröklés során is ezt az elvet követve hagyományozódott a legidősebb fiúra a vagyon. A dohánytermesztő községekben ezzel ellentétben egy individuálisabb társadalmi berendezkedés vált jellemzőbbé. A családtagok egyénileg is érdekeltté váltak a termelésben, külön háztartásban élhettek és saját jövedelemmel rendelkezhettek. Az öröklés során a kisebb földdaraboknak is megvolt az értéke. Somogybán „a szuloki német ifjú és leány azért olyan szorgalmas, mert láthatja szorgalmának bérét: külön kasszába keres és mihelyt megemberkedik, külön dohányföldet bérelve, családot alapíthat" - írja Takács Lajos.6 A dohány tehát kiválóan példázza, hogy milyen gazdasági és társadalmi feltételei voltak a parasztok polgárosodásának, illetve hogy a megmerevedett feudális rend hogyan akadályozta ezeket a folyamatokat. Dohányültetvény, a háttérben dohánypajtával PotonyiSándor telkén, Darányban. A pajta eredetileg hátrább állt, görgőkön tolták jelenlegi helyére az igoo-as évek környékén. Sási János felvétele, 1979. (RRM NF-28.437) 6 Takács 1959:247 129 A DOHÁNYZÁS ÉS ESZKÖZEI
