Horváth János: Kunffy Lajos - A somogytúri Kunffy Emlékmúzeum katalógusa (Kaposvár, 2005)

A művész a parkban fest 1907 körül korábbi, müncheni akadémikus felfogással, a nézőt már nem a „szüzsé", a szórakoztató cselekmény illusztrációja, nem a pillanatnyi szituáció foglalkoztatja, hanem a színek összhatásából származó életöröm, a festői lelemények gazdagsága által kölcsönzött lélekállapot. Kunffy a francia kortársak szokásait követve festői motívumok keresése érdekében tett spanyolországi, dél olaszországi és tuniszi utazásokat. A színek egzotikus harmóniája után kutattak a festők. A somogytúri múzeum nagyméretű életképei is egy vidéki élet derűs egzotikumával hatnak. Kunffy fő műve a „Somogytúri gyermektemetés" (1907). A témaválasztás és a címadás a munkácsys dramaturgiára utal. A megoldás Munkácsyéval ellenkező tartalmú feastői atmoszférát eredményez. Egy parasztház előtti ravatal jelenetet látunk. A cselekmény a pap által tartott gyászszertartás. Az erős tüzű napfényben álló, lehajtott fejű, gyászoló emberek szemébe a tűz a Nap. A Nap - Fény diadaláról készítette a művész a legjelentősebb művét. A kor művészetében vezérmotívum volt az eleven fénv kifejezése. A francia festészet példája nyomán egy új magyar festőiskola Nagybányán szerveződött a napfény jegyében. A „Gyermektemetés" című képen a festő koncepciója értelmében a napfény hatalma erősebb a gyásznál. A nagyszabású mű a magyar nagybányai festők első nemzedékű tagjai közt is rangot biztosítana. Kunffy Hollósy Simonnak volt müncheni tanítványa, Iványi Grünwaldnak holtig tartó jó barátja, csak éppen Nagybányán nem jelent meg dolgozni, mert a somogytúri birtok a művésztelepi igényeinek kiválóan megfelelt. Az itt elemzett festményhez sok szép részletvázlatot, önállónak bizonyult képet is festett a művész. A népi építészet szempontjából érdekes tornác kapus, zsuppfedeles ház, a népi kultúrára jellemző viseletek, a tárgyi elemek, mint a „Szent Mihály lova" - amely a reformátusok ravatalozója, a somogyi falu mikrovilágát rögzítik. A nagy felületű vászon egyöntetű, friss faktúrájának megoldásához a Franciaországból már végleg visszaköltözött Rippl-Rónai József adott tanácsot. - A kép „egyszerre festése", azaz a színek intenzitását megtörő utólagos javítgatások elvetésén alapuló, gyorsított festői törekvés volt. A szín- és kompozíciós vázlatok a kitűzött feladat előzetes megtanulását szolgálta, hogy a nagy képen minden rutinszerűen haladjon. A valóságból merített téma a forró 8