Horváth János: Kunffy Lajos - A somogytúri Kunffy Emlékmúzeum katalógusa (Kaposvár, 2005)
^-7^^> ez a mű. Keletkezése idején Rippl-Rónai már e csoport tagja. Lehetséges, hogy Rippl-Rónai keltette fel Kunffy figyelmét Maurice Denis sajátos szimbolizmusára, amely kiérződik a kép vallásos szelleméből. - Rendíthetetlen összetartozást fejez ki a férfi és a nő egymással párhuzamos arcéle. A horizonton nyugvó két komoly tekintet azonos profil állásba merevedik. Az élet és halál kérdését fürkészik. - Ki tér vissza a tenger felől? - Örök aggodalom, örök várakozás. A fiatal férfi kalapját levéve fél térden áll. Társa a nő, egészen szorosan a párjához térdelve, kulcsolja imához kezeit. A súlyos feketéken, barnákon, bódító kékeslilákon felülkerekedő, könnyed, fehér női főkötő és gallér sorsszerű jelentőséget sugall. Bizonyos, hogy abból eredően, mert az apáca képzetét kelti. A különös női fejdísz Kunffy Lajos képének világában átlényegül a népviseletből a reménység hitének misztikus vallási kellékévé. A méltatlanul mellőzött képet Kunffy odaajándékozta Károly nevű öccsének, a tolnai földbirtokosnak. A háborús viszontagságok után jutott a Rippl-Rónai Múzeumba. „1899 nyarán szüleim vargái birtokán telepedtem le, és szorgalmasan festettem. Ekkor készítettem a „Hazatérő aratókat" - amelyet később Pécs város számára vásárolt meg a kultuszminisztérium -, valamint „Alakok a Falumból" című képeimet, melyek 1901-ben kerültek kiállításra a Téli Tárlaton a budapesti Műcsarnokban. A kiállítás sikere arra az elhatározásra bírt, hogy Budapesten telepedjem meg, és ott műtermet keressek. Elhatározásomat egy más eseménv is befolyásolta. Az 1900. Év farsangján lejött Budapestről az édesanyám elnöklete alatt rendezett jótékonysági bálra Tiller Sámuel, 18 éves lányával, Ellával. A fiatal lány élénksége, szellemessége igen meglepett, s midőn Budapesten vettem ki lakást, mindennapos vendég lettem Tilleréknél, s leányukat nem sokkal később el is jegyeztem. Bár a jegyesség e szép ideje alatt csak keveset tudtam dolgozni, állandó érintkezésben maradtam a Budapesten megtelepedett festőkkel..." Kunffy Lajos: Ella alszik. 1901. Nápoly. 40