Horváth János: Kunffy Lajos - A somogytúri Kunffy Emlékmúzeum katalógusa (Kaposvár, 2005)

Л£~~^ *Vp> Nekünk fiatal magyar művésznövendékeknek fényes találkozóhelyünk volt Munkácsy Mihály Parisban is ünnepelt mesterünk palotája. Halmi Artúr vezetett be hozzá egyik pénteki fogadási napon, aki akkor a Munkácsy -díj nyertese volt. Egyenesen a műtermébe mentünk, mert egyébként az inasok csak az első emeleti szalonig vezették a látogatókat, ahol Munkácsyné fogadott. A műteremben Munkácsy, aki még a fogadási napokon is dolgozott, nem engedte magát zavartatni, csak a bennfentesek juthattak be a műterembe. Halmi figyelmeztetett, hogy korán jöjjek, amikor még nem lesz nála senki, így is történt. Nagyszerű benyomást tett rám a Mester oroszlán fejével és remek alakjával. Igazi kedves magyarsággal fogadott, kikérdezve eddigi művészeti tanulmányaimról és hazai dolgokról. Mivel egy munkában lévő kép előtt ült, nem akartuk zavarni, hátrább vonulva Halmival, figyeltük mit csinál. A Parc Monceau egy részletét festette egy vázlatkönyvében készült rajz után. A színeket emlékezetéből rakta fel. Szélesen volt festve, bátor technikával. De persze az igazi naturalizmus ekkori színvonalát nem üthette meg. Ez valószínűleg az amerikai piacra készült és Sedlmayer nagy áron adhatta el...Amint Halmival figyeltük a Mestert munkájában, egy öreg úr botra támaszkodva állított be. Látszott, hogy régi barátja a műteremnek. Ez Rochefoucauld herceg volt. Majd egy nagyon szép középkorú, kitűnő megjelenésű hölgy jelent meg, akinek láttára Munkácsy letette palettáját és körüljárt vele a műteremben. Ez Chaplin festő felesége volt, kihez Munkácsyt gyengéd szálak fűzték. Halmy a helyzetet ismerve, ajánlotta, hogy menjünk le az első emeletre, ahol Munkácsynénak is be fog mutatni. Itt már nagy társaság volt együtt és Földváry Emma, bájos magyar lány, aid nagyon gyakori vendége volt a háznak, szervírozott teát." Kunffy Lajos 1894-ben érezte befejezettnek a művészeti tanulmányait. A párizsi első szereplés a Salon des Artistes Francais-ben, azaz a „Nagy Szalonban" a „Teázó társaság" című művével történt, s ugyanabban az évben Budapesten a Műcsarnok kiállításán is feltűnt. Ugyancsak 1894-ben Párizsban a modern festők Mars mezei szalonjában Rippl-Rónai József a legmodernebb szellemű stílus törekvések képviselőjeként ért el a sajtóban is visszhangzó sikereket. Kunffyt nem vonzotta az „art nouveau" dekoratív felfogása. Rippl-Rónai baráti köre, a Nabis - festők csoportja az 1890-es évek elején még nem jutott el a társadalmi elismertség szintjére, de már megvívták a legnehezebb harcaikat. Támadóik és támogatóik egyaránt voltak. Kunffy a bizonytalannak látott életvitelt kaposvári honfitársa körül bohémségnek tartotta. О nagyobb biztonságra törekedett a festői pályáján. Munkácsy nyomdokain tette meg az első jelentős erőpróbákat. Bejáratos volt a mester műtermébe és szalonjába. Imponálóak voltak számára Munkácsy sötét tónusaiból kibontakozó érzelem teljes festőiség és a drámai erővel felcsapó fehér színek. Tudta, hogy a naturalista, plei air látásmód túlhaladt már a mesteren, viszont a magyarországi elismerést a munkácsys modor garantálta. Bizonytalan, néhány éves tanakodó helyzetben latolgatta a számára jobb lehetőség útját. 35