Varga Máté: Fényes ezüstök és aranyak Somogyországból - A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Éremgyűjteménye 3. (Kaposvár, 2020)

Késő középkori érmék (14-15. század)

KÉSŐ KÖZÉPKORI ÉRMÉK (14-15. SZÁZAD) • 7. V I T R I N

Ezt a korszakot vegyesházi királyok korának is szokták hívni, ugyanis az Árpád-ház több száz éves uralma után egyik uralkodóház sem tudta megszilárdítani uralmát hosszan, egészen addig, amíg a Habsburg család meg nem szerzi a trónt az 1500-as évek elején. Ebben az időszakban találunk uralkodót az Anjou, a Luxemburgi, a Habsburg, a Hunyadi és a Jagelló családokból is. Közülük többen több évtizedig uralkodtak, és különböző tetteik miatt kiemelkednek a magyar királyok sorából. Az uralkodásuk alatt több jelentős pénztörténeti esemény is történt.

Károly Róbert kettős valutarendszert vezetett be, melynek következtében a Magyar Királyság történetében először vertek aranypénzt, illetve ezüst garast. I. Lajos lánya, Mária személyében először vertek pénzt egy királynő nevére. Bár különböző verdejegyek már Károly Róbert ideje alatt is kerültek a pénzekre, ez Luxemburgi Zsigmond uralkodásának idején válik egyre megszokottabbá. A legtöbb esetben két betűt találunk a hátoldalon, amiből az egyik a készítés helyére (város), míg a másik a pénzverésért felelős személyre utal. Zsigmond több új aprópénzt (parvus, quarting, ducat) is bevezetett, azonban ezek többsége nem bizonyult jó minőségű, állandó pénznek, többnyire gyorsan lecsökkent az ezüsttartalmuk és elértéktelenedtek. Zsigmond idején jelenik meg a pénzhamisítás először nagyobb mértékben. A Zsigmondot követő két évtizedben viszonylag gyorsan váltották

I. (Nagy) Lajos Bárdudvarnokon talált ezüst dénárjának hátlapján Szent László alakját láthatjuk, aki ekkoriban tűnik fel a pénzeken, és innentől kezdve rendszeresen láthatjuk a magyar vereteken.

25