Varga Máté: Fényes ezüstök és aranyak Somogyországból - A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Éremgyűjteménye 3. (Kaposvár, 2020)
A Római Birodalom pénzverése
közeli provinciákban sem. Ideiglenes, vagy mozgó pénzverde működése azonban elképzelhető több császár uralkodása alatt is (Vespasianus, Marcus Aurelius, Commodus). Mivel nem volt állandó pénzverés, ezért néha pénzhiány lépett fel, amit pénzek helyi kibocsátásával vagy hamisítással próbáltak megoldani. A hamisítás egyik módja volt, amikor az érméket eredeti pénzek felhasználásával készült formába öntötték (limesfalsa). Ezek az érmék homorúak, rossz éremképpel, magas ólomtartalommal készültek. Bár ezen érméknél felmerült az is, hogy nem hamisítványok, hanem szükségpénzek voltak. Talán egy ilyen másolat lehet Nero érméje is. A hamis pénzeknek van egy másik csoportja is, az ún. suberatusok. Ezen érmék belső része bronzból készült, amit kívül ezüsttel vontak be. A vitrinben a Római Császárság első két évszázadának érméit mutatjuk be Caracalla császárig. Ebből az időszakból kevés érmével rendelkezik gyűjteményünk, ami részben magyarázható azzal is, hogy ekkoriban kisebb pénzforgalom volt a provinciában. Nincs minden uralkodótól érménk, így például nem ismerünk pénzt Caligula, Nero vagy Commodus császároktól. A gyűjteményünk érméi többnyire elég kopottak, ami utal hosszú használatukra is, illetve nem mindig a legjobb állapotúak kerültek be a gyűjteménybe. Hadrianus császár egész életén át a Római Birodalom határainak megszilárdításán fáradozott. Ő volt az első császár, aki szakállt növesztett, ami az érem előlapján is látható, a hátoldalon pedig azt láthatjuk, hogy mennyiszer választották consullá.
