Molnár István: Iharos középkori temploma (Kaposvár, 2017)
1. A település és temploma az írott forrásokban
iharos középkori teVnpbnp birtok mellett - Iharosért is pereskedtek egymással,16 tehát még földjeik lehettek a faluban. Utóbbiak alapján egy korábbi, 1382-es iratban szereplő „Olivér fiai” is a Paksi család tagjai lehetnek, már ekkor is a Kanizsaiakkal osztozkodnak, a Csurgói Johannita konvent vezetőjének társaságában.17 1405-ben a Kanizsaiak iharosi birtokát érintő hatalmaskodásokról értesülünk, ekkor 46, majd 190 barmot hajtottak el a faluból.18 1420-ban is a Kanizsaiak tiltakoztak birtokuk megsértése miatt.19 Gyakorlatilag a 14. század második felében és a 15. században nagyhatalmú, gazdag arisztokrata családok rendelkeztek Iharoson birtokokkal, ugyanakkor számukra a faluban lévő földjük már csak egy volt a több megyében elszórt birtokaik közül. A Kanizsaiak után a Nádasdyakhoz került a falu. Mohács után Nádasdy Tamás későbbi nádor az egyedüli birtokosa. Bár a különböző portákat, telkeket, házakat vagy lakosokat figyelembe véve kivetett, a földesúrnak, a kincstárnak vagy éppen a töröknek fizetendő adókat számba vevő adatokat nehéz összehasonlítani, ezek mégis jól jelzik a falu szomorú sorsát. Az 1530-as urbárium 125 negyedtelket ír a faluban20, ezután, feltehetően az 1529-32-es hadjáratok miatt, csökkent a népesség, egy adóösszeírás 1534-ben 16 portát és 4 szegényt említ.21 Az úgynevezett portális összeírások alapján 1536-ban még 10, 1542-ben 18 porta volt a faluban (ami természetesen nem azonos a lakosok számával).22 1542-ben Iharos plébánosa, Ambrus 1 forint pápai tizedet fizetett.23 A templom tehát ekkor még működhetett, de röviddel ezután, feltehetően az 1543-44-es török hadjárat során, jelentős pusztulás érhette a lassan lábra álló települést. 1545-ben már elpusztult településként említik, később újraéled, de csak árnyéka önmagának. 1546-ban már csupán 2 porta, 3 szegény és 12 puszta telek, 1548-ban 3 porta, 5 szegény, 1549-ben 3 porta, 7 szegény, 4 puszta telek van említve. 1550-ben 3 porta, 7 szegény (pauper), 4 puszta, 1552-ben 5 porta volt a faluban.24 1555-ben Kaposvár és majdnem egész Somogy török megszállás alá került, de Iharos még magyar területen maradt. 1557-ben Zele Jakab javasolta a templom megerősítését Csányi Ákosnak, Nádasdy főemberének, „mind istrása helynek, mind az szegénységnek oltalmára és kóborló lator hajdúk ellen”.25 A levél jól mutatja a funkciót, amelyet az ilyen megerődített templomok elláthattak. Csányi később Nádasdynak is többször felveti az Iharosi egyház megerősítésének vagy lerombolásának lehetőségét. Kéri, hogy a „zekényiek” valameddig még maradja16 Mályusz 1999. 342. (DF 221030.), Borsa 2004. 220. 17 Fejér 1833. 472. Az oklevélre Vörös Mátyás hívta fel figyelmemet, segítségét, ezúton is köszönöm! 18 Borsa 2001. 25. 19 Mályusz 2001. 550. 20 Kanyar 1989. 78. 21 T. Mérey 1966. 191. 22 Kanyar 1989. 73. 23 Karácsonyi-Kollányi 1909. 141, 332. 24 Kanyar 1989. 78-79., T. Mérey 1966. 191. 25 Payr 1924. I. 475.
