Molnár István: Iharos középkori temploma (Kaposvár, 2017)

5. Az épület párhuzamai, keltezés lehetséges építői

ll\aros középkori telnpioipa A kevés írott forrás alapján építte­tőként és első kegyúrként azonosítha­tó család a felfelé törekvő, pereskedő, birtokszerző, kisebb birtokos famíliák tipikus példájának tűnik. Az 1260-as években feltűnő Iharos fia Gergely, esetleg fia, az 1330-ban fiú utód nél­kül meghaló Gergely fia Iharos lehet a templom építtetője. Nem tudjuk pon­tosan mekkora vagyonuk volt, de biz­tos, hogy több faluban is voltak föld­jeik. Előbbit comes-ként említik, hadi érdemeit az udvarban is számon tar­tották, a nádori bíráskodást segítő ki­rendelt bírák egyike volt, a Kun László alatti trónharcokban a Csákok oldalán szerez birtokot. Gergely fia Iharos a korábbi főméltóságokat adó Dárói csa­ládból kap feleséget, a szolgabírák közé választják. Ezekben az évtizedekben a többfelé is birtokos család kiemelke­dett a többi köznemesi família közül, ezt templomuk építésekor is jelezni sze­rették volna. Ahhoz nem volt elég vagyonuk, hogy monostort alapítsanak, de templomukat igyekeznek a többinél nagyobbra, jelentősebbre építeni, annak a monostortemplomokra emlékeztető impozánsabb külsőt adni. Utóbbit elsősor­ban a méltóságteljes nyugati homlokzat építésével érték el. Bár a hasonló nemesi famíliák általában kéttornyos homlokzatokat építettek, egy nagy széles, a hajóval megegyező szélességű torony is hasonló funkciókat láthatott el. Utóbbi egysze­rűbben megépíthető volt, elkészítése kisebb szaktudású mestert igényelt.82 A várral nem rendelkező család számára a masszív, bástyaszerű tornyú épület értékőrző, de akár refugium szerepet is betölthetett. A korból számos adat van a templomban őrzött oklevelekre, értékekre.83 Mint láttuk, a templomot a török korban is meg kívánták erődíteni. A liturgikus funkcióra utalhat a torony festése és a kápolna kialakítására szóló 18. századi tervek. Sajnos a későbbi rombolások miatt nem tudjuk temetkeztek-e a torony alá, de a legalább 7x4,2-4,5 m belterű épületrész akár egyfajta előcsarnokként, akár a hajóból nyíló (a Zánkaihoz ha­sonló) ülőfülkés boltozatos helyiségként is kialakítható volt. 40. kép: A 85. sír 82 Utóbbi szempontra Jankovics Norbert hívta fel a figyelmemet. 83 M. Aradi 2016. 71-73. Az egyik forrás, amely templomban őrzött pénzekről, illetve ezek elrablá­sáról szól, pont Gergely fia Boxa hatalmaskodásával kapcsolatos. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom