Molnár István: Iharos középkori temploma (Kaposvár, 2017)
5. Az épület párhuzamai, keltezés lehetséges építői
M^olnár István 14. században bővített temploma kapcsán is lehetségesnek tartanak egy széles tornyot.66A nyugati, elsősorban kéttornyos épületrészek kapcsán hangsúlyozzák ezek monostor-szerű megjelenését. Funkciójukat vizsgálva megemlítik, hogy alsó részük kiemelt jelentőségű temetkezési helyül szolgálhatott, felette kápolna, oltár lehetett, önálló liturgikus szereppel bírt.67 Mindezek a funkciók az iharosi széles nagyméretű torony esetében is kialakíthatóak. Újkori leírás említi a torony festését. Az 1760-as években a torony alsó részén szentsírt, kápolnát, loretói oltárt akartak kialakítani, amire alkalmasnak kellett lennie az épületrésznek.68 A taliándörögdi templom nyugati részén lévő két nagy pillér és vastagabb nyugati falai alapján nyugati toronypárt feltételez feltárója.69 Úgy vélem az alaprajz elvileg itt sem zárná ki egy nagy torony lehetőségét sem. Nyársapát temploma alaprajzában a rádpusztaira hasonlít,70 a támpillérekkel is erősített, vastagabb nyugati falú épület akár toronypárral vagy egy széles téglalap alakú toronnyal is rekonstruálható. Ha a templommal megegyező szélességű tornyok nem is gyakoriak, több helyen is épültek jelentős méretű, széles építmények. Szép példája ezekek a 13-14. századra keltezett berhidai templom a hajónál csak kissé keskenyebb tornya, amelynek alsó részén előcsarnokot alakítottak ki, északi és déli falában ülőfülkék vannak (30. kép).71 Hasonló széles, de a hajónál valamivel keskenyebb nyugati tornya volt a Solt-tételhegyen feltárt templomnak. A 14. század harmadik negyedére keltezett templom hajóját és a toronyaljat árkádív kötötte össze, a támpillérekkel erősített torony első emelete karzatként szolgálhatott.72 Ezekben az esetekben a torony nem foglalta el a teljes nyugati homlokzatot, de jelentős szélességük miatt hasonló funkciókat láthattak el. Búzás Gergely a karzat pilléreire épülő nyugati tornyokat a monostorok nyugati toronypárjának szerényebb másaként értékelte. Úgy vélte funkciójuk is hasonló volt, helyet biztosíthattak a birtokos család magánkápolnájának és itt őrizhették a család értékeit.73 Mezősiné Kozák Éva, Zánka temploma kapcsán megemlítette, hogy hasonló tornyok nálunk ritkának számítanak, a Balaton-felvidéken fordulnak elő, de Szászországban, Brandenburgban, Meissen és Magdeburg területein, a 13. században, a falusi templomok körében elterjedt ez az építési forma. A Balaton-felvidékre német területen tanult vagy onnan származó mesterek hozhatták.74 Számomra is úgy tűnik, hogy - bár számos helyen előfordulnak - a templomhajóval megegyező szélességű tornyok, Németország keleti részén a leggyakoribbak. Első helyen 66 Jakab - Jankovics 2014. 196-198; Valter et al. 1972. 163-165. 67 Jakab - Jankovics 2014. 193. 68 Horváth 2009. 69 Koppány 1999. 70 Benkő 1980. 322-323., 354., 2. tábla 71 Czeglédy - Ágostházy 1967. 72 Rosta - Búzás 2014. 127-128. 73 Tóth-Buzás 2016.118. (A monostor templomok nyugati térrészeinek funkciójáról Szakács 2004.) 74 Mezősiné Kozák 1992. 39-43,43.
