Molnár István: Iharos középkori temploma (Kaposvár, 2017)

4. A templom

iharos kpzépkpri íe>nplotf\a rakott téglából készült, mély és széles alapozását az magyarázhatja, hogy a 18. századi források alapján kétszintes volt, oratórium volt felette. Ugyanakkor meg­lehetősen gyenge minőségű munkának tűnik, alapárka kissé szabálytalan vonalú. A falak alapja délen és keleten 110, illetve 120 cm széles volt. Nyugaton egy 58 és egy 70 cm-es falszakasz között 40 cm-es rést hagytak, amelyet téglatörmelékkel töltöttek ki, így az alap összesen 170 cm széles volt. A déli és keleti falnál is érzé­kelhető, hogy az alapfalakat az alapnál szélesebb árokba rakták. A sekrestye délről csatlakozott a gótikus szentélyhez, annak déli támpilléreit rombolta. Több korábbi, sorokba rendeződő, egymást is felülrétegző sírt metsze­nek a falak. Számos újkori sír is volt benne, amelyek szintén metszették a korábbi sírokat. Ezeket már nem metszik az alapfalak, ennek az is oka lehet, hogy a sek­restyébe temetkeztek, de a habarcsba falazott, nehezen szétverhető alapozáshoz igazodni kellett egy késői, pl. 19. századi sírgödör ásásakor is. Az újkori sírok máshol is belógtak a templom területére, de jól érzékelhetően délnyugati irányban szaporodnak. Volt, amelyik a fal alapjába volt ásva, nyilván későbbi a templom pusztulásánál. Úgy tűnik, a 19. században a temető kissé to­vább ért, mint most, de elsősorban a régi templomtól délre húzódott. A 19. században, az új templom építkezéséhez nemcsak a falak maradványait hordták el, de - úgy tűnik a falak vonalát követve - jórészt az alapokból is kiszed­ték a téglákat (a habarcsba rakottakat persze jóval kevésbé vésték ki). Az északi támpillérek alapjában a téglák megmaradtak, a késői időszakban, a barokk külsőt kapó templomban a támpillérek már nem álltak. Az alapfalak kiszedése után, a tereprendezés során visszatöltötték az árkokat, amelyekbe téglatörmelékes, sötét kevert réteg került. A késői rombolások, tereprendezések több helyen mélyen átforgatták a területet, a templom középső részét romboló nagy beásásban és a bele futó árokban a szájhagyományban megőrződött amatőr ásatás nyomát talál­hattuk meg. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom