Molnár István: Iharos középkori temploma (Kaposvár, 2017)
3. A feltárás
Iharos középkori telnplorpa templom keleti végének feltárása volt. Egy új 8x4 méteres szelvényt nyitottunk (9. szelvény), amelyeket először egy tanúfal osztott ketté, és amelyeket később a tavalyi szelvényhez csatlakoztattunk. Az előző évi feltáráson talált ferde helyzetű falszakasz alapján egy sokszögzáródású, támpilléres, gótikus stílusú szentélyre számítottunk. Ehhez képest meglepett minket, hogy egy félköríves szentélyzáródású épület keleti végét bontottuk ki (13. kép). Az épületrész az eddigieknél jóval (70 cm-rel) mélyebb alapárokban volt, alapozása habarcsosba rakott, az előzőeknél kisebb méretű téglákból állt. Nyilvánvaló volt, hogy nem egyszerre épült a 2009-ben és 2011-ben kibontott falakkal, azoktól fiatalabb. A szelvénybe eső, egymást is felülrétegző sírokat keresztülvágta a fal, a már működő templom körüli temető sírjai sérültek a későbbi bővítésben. Két 105-120 cm széles, ívelt fal alapárkát találtuk meg, amelyek közül a betöltésük alapján a belső későbbi lehet. Egy félköríves záródású szentélyt újítottak meg, kissé laposabb ívvel vagy építés közbeni tervmódosítás történt. Az alapfalak sírokat romboltak (14. kép). Ekkor már nyilvánvaló volt a későbbi átépítés ténye, de azt még nem tudtuk, hogy eredetileg hogyan nézett ki, milyen alaprajzú volt az épület szentélye. Újabb 33 sírt bontottunk ki, de közülük több újkorinak bizonyult. 2013-ban először a 2012-ben nyitott 9. szelvény délkeleti sarkában lévő még kibontatlan sírokat tártuk fel, majd újabb szelvényeket nyitottunk, hogy összekössük a 2012-ben és 2011-ben kibontott felületet, ezzel tisztázzuk a templom alaprajzát. Először a 9. szelvényhez nyugatról csatlakozó északi 10. és déli 11. szelvényt kezdtük mélyíteni. Az előbbi a 2011-es 7. szelvényt is magába foglalta. Megtaláltuk a középkori templom keleti végét. Megállapítottuk, hogy először egy egyenes záródású támpilléres szentély épült (15. kép). A sarkain, a falak folytatásában, L alakban egy-egy pár támpillér volt. Ehhez építették a 2012-ben nagyrészt feltárt megújított félköríves záródású szentélyt (16. kép). A 12. szelvény a 11. és a 4. szelvényeket kötötte össze, gyakorlatilag a templom déli részét jelentette. Ezzel a templom hajója és szentélye szinte teljesen kibontásra került. Sajnos a 12. szelvényben az erős bolygatás miatt kisebb területeken a fal vonala sem volt mindig követhető (17. kép). Megfigyeltük egy délről csatlakozó helyiség habarcsba falazott téglákból álló alapozásának indulását, amely rombolta a délnyugati támpillért. A temető számos sírját feltártuk, a feltárt temetkezések száma 51-re nőtt, a temető szerkezetére, kiterjedésére is információkat szereztünk. A területen sajnos számos újkori sír rombolta a középkoriakat. 2013-ban újra a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyertünk támogatást (630.000 Ft-ot), az önrészt (300.000 Ft-ot) újra az iharosi önkormányzat biztosította a pályázathoz. Néhány szeptemberi munkanap után, november végén és december elején folytattuk a feltárást. Az első szakaszban a templom belsejéből hiányzó részt bontottuk ki. A 13. szelvényben nagyszámú, egymást is felülrétegző sírt, egykor a templom belsejében lévő temetkezéseket tártunk fel. Ekkor állapítottuk meg, hogy a toronyfaltól 4,2-5,7 méterre lévő párhuzamos irányú, nagyjából észak-déli helyzetű
