Molnár István: Iharos középkori temploma (Kaposvár, 2017)
2. A templom környezete
iVlpInar István falak alapárkai keletre egyre sekélyebben maradtak meg. A domb keleti, temető kerítésen túli, mezőgazdasági művelés alatti része még erősebben lekopott, feltehetően a dombtető egykor kelet felé szélesebb lehetett, így a templom kevésbé volt annak szélén. Az alapárkok és a sírok mélysége alapján a korabeli járószint magasabban lehetett a mainál, ráadásul az újkori bolygatások, földmunkák miatt a jelenlegi felszín alatt minimum 40-50 cm-rel jelentkeztek középkori rétegek, így mind a templom belsejében, mind azon kívül megsemmisültek a padló- illetve járószintek. 2.2. A középkori út- és településhálózat A középkorban az Iharos közelében lévő legfontosabb települések Csurgó és Szentpál voltak. Előbbi a 12. század végétől az ispotályosok kezén volt, 1226-ban már rendházat említenek.42 Később mezőváros, a török időben vár volt itt. A már nem létező, egykor Berénytől nyugatra lévő Szentpált vagy Nagyszentpált a 15. században civitasként, oppidumként említették. A mezőváros hetivására mellett évi országos vásárral is rendelkezett és szintén a Kanizsaiak birtokolták.43 Csurgó mellett a másik közeli monostor Szentpéteren (mai Pogányszentpéteren) volt, ahol a 14. század második felében alapítottak pálos rendházat.44 Miután Iharos a Kanizsaiak birtokába került, a család kanizsai uradalmának része lett. Kanizsa később fontos végvár, majd a török alatt vilajet székhely lett. A szomszédos települések közül biztosan templomos hely volt délkeletre Csicsó (ma Somogycsicsó), amely a 14. században Kanizsai birtok volt, és északra Berény (a mai Iharosberény), amely királyi, királynői birtok, hospestelepülés volt, majd a 14. században már világi birtokosokhoz, végül szintén a Kanizsaiakhoz került.45A délre lévő Nagymarton a csurgói Johanniták birtoka volt.46 A második katonai felmérésen Iharos mellett, a mai település területén Sukorot puszta van jelölve. Swkroud (Sukoród) nevű somogyi település a 14. századtól szerepel a forrásokban47, az újkori puszta innen kaphatta a nevét. A térség középkori úthálózatát Glaser Lajos próbálta rekonstruálni. A település környezetében lévő legfontosabb útvonal a Fehérvárról Zákányon át a tengerpartra futó főút volt.48 Ehhez több ponton kapcsolódhatott a település. Csurgóra egy Pécsről induló, Valkón, Babócsán, Bélaváron, Berzencén át menő, valamit egy Lepsényből Jutón, Hetesen, Segesden futó út vezetett.49 Az utak innen Zákánynál 42 M. Aradi 2016. 115., Vörös 2013. 43 M. Aradi 2016. 183-184. 44 Bővebb irodalommal történeti összefoglalás M. Aradi 2016. 184-185. 45 M. Aradi 2016. 113. és 106. 46 Vörös 2011. 29. 47 Borsa 1996. 69., Nagy 1887. 328. 48 Glaser 1929. 143-145. 49 Glaser 1929. 266. és 271. 12
