Molnár István: Iharos középkori temploma (Kaposvár, 2017)
Varga Máté: Az Iharos-Temető lelőhelyen talált érmék
APPENDIX Varga Máté: Az Iharos-Temető lelőhelyen talált érmék Az ásatáson viszonylag kevés érme került elő, amelyek közül a legkorábbi érme - III. Béla rézpénze - az Árpád-korból származik, azonban ez korábbi, mint a templom alapítása. Ez a pénz vagy a közeli településről kerülhetett ide később, vagy másodlagosan használhatták fel. Más Árpád-kori érmét nem ismerünk a lelőhelyről. Érdekes, hogy a késő középkorból magyar uralkodótól csak Luxemburgi Zsigmondtól ismerünk érméket. Közülük kettő darab dénár, azonban az egyik biztosan hamis. A többi négy darab érme gyakori más középkori lelőhelyeken is, ezek az ún. parvusok, amiket nagyon hosszú ideig vertek, és ezáltal hosszú ideig is voltak forgalomban. Ezek között vannak nagy ezüsttartalmú példányok is, de akad szinte teljesen rézből vert darab is. A 15. század elejéről ismerünk még két ezüst dénárt (soldo) Ludovico di Teck pátriárka idejéből. Ezen Aquileia-ban vert érmék Magyar Királyságban történt forgalmával Gyöngyössy Márton foglalkozott, akinek a gyűjtése nyomán mindössze egy darab Somogy megyei példány volt ismert.160 Ezt egészíthetjük ki ezen két iharosi darabbal, valamint egy újabban közölt, Nagyberki-Szalacskán talált példánnyal.161 A 15. század második feléből Ausztria területéről (Stájerország) ismerünk még két darab, III. Frigyes uralkodása alatt vert ezüst pfenniget (ún. bécsi fillérek). A következő érmék is Habsburg uralkodók veretei. Egy darab II. Mátyás idején vert dénár, illetve I. Lipót 1 krajcárosa, amit, a ma Lengyelországhoz tartozó Brzeg (korábban Brieg) városában vertek. Ezek az érmék arra utalhatnak, hogy a templomot vagy a környékét még a 17. században is használhatták. Három darab érmét töredékessége és kopottsága miatt nem tudtunk meghatározni. Az ásatáson előkerült 16 darab érme nem alkalmas arra, hogy a korabeli pénzforgalmi viszonyokra jelentősebb következtetéseket vonjunk le. Az érmek közül kilenc darab szórványként került elő, míg a többi hét darab réteghez vagy objektumhoz köthető. Ezek lehetséges keltező értékéről Molnár István ír részletesebben. A meghatározás során felhasznált katalógusok: CNA I = KOCH 1994 CNH I = RÉTHY 1899 CNH 11 = RÉTHY 1907 CNH III = HUSZÁR 1975 CNI VI = CNI VI: Corpus Nummorum Italicorum. Volume VI., Roma, 1922. Her = HERINEK 1972 H = HUSZÁR 1979 P = POHL 1982 U = UNGER 1997 160 Gyöngyössy 2004. 147. Egy darab ismert a karádi leletből, de nem tudjuk, hogy II. Antonio Panciera vagy II. Ludovico di Teck uralkodása alatt verték. 161 Varga 2013. 222-223. Az érmét II. Ludovico di Teck verette.
