Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa
5.23. XX. sírkamra - 5.25. XXII. sírkamra 71 5.23. XX. sírkamra (illusztrációk:287.P. 5.23.1-5.23.2.) A sírkamra felszíni dongaboltozatának É-i végét és felszíni épületének maradványait 2004-ben a szerző találta meg. Magát a sírkamrát és a felszíni épület D-i oldalát Visy Zsolt tárta fel 2005-2006 folyamán (Visy 2007A 7). A vakolt dongaboltozatos sírkamra épen maradt (Pozsárkó - Tóth I. Zs. - Visy 2007 86). Belső méretei és elrendezése hasonlóságot mutatnak a pécsi sírkamrákkal. A felszíni építmény stílusa pedig a XIX. építményével rokonítható. Mivel a sírládák elrendezése alapján eleve három sírt tervezhettek, ennek megfelelően a felszíni építmény méretei is egyharmaddal nagyobbak a kétsíros XIX. sírkamránál. A sírkamra É-D irányú külső hossza 390 cm, belső hossza 300 cm. K-Ny irányú külső szélessége 386 cm, belső szélessége 240 cm. A boltozat téglából készült, belül a teljes sírkamrát vakolták. A belmagasság 200 cm. Az északi oldalon hiányzott a szokásos falfülke. A sírok közti belső tér 310 cm hosszú és 70-75 cm széles. A padló meszes. Az északi oldal mentén fekvő épített sírláda falai voltak a legmagasabbak, a sír belső mélysége: 52-53 cm. A keleti oldalon fekvő É-D irányú sírláda belső fala a padlótól számítva 78 cm magas volt, míg a nyugatié csak 67 cm. A keleti sír belső mélysége 53 cm, a nyugatié 57 cm volt, de egyik sír padlójának mélysége sem érte el a sírkamra padlószintjét (balti szinten: 158,43 m). Az északi és keleti sírokat téglából készült nyeregtetővel fedték, míg a nyugatit vízszintesen elhelyezett téglákkal. A fedőtéglák nagy része a sírbolygatások okán és sírokba volt dobálva. A sírok belső hossza is különböző: az északié 195 cm, a keletié 175-178 cm, míg a nyugatié 176 cm. A sírok méreteinek és lefedésének ilyen eltérése arra utal, hogy előre eltervezett elrendezéssel, de nem egyszerre készültek. A K-i sír belsejét vakolták, kifestették. Az elsimított belső vakolatra körben vörösesokker színű rácsmintát, az É-i oldal tetején pedig Krisztus-monogramot ábrázoltak. A levezető, szűk, rövid, de meredek, meszes felületű lépcsővel ellátott akna oldalát száraz kőfallal rakták ki. A lenti bejárat két fázisban készült, és a hozzátoldott rövid rész nem tolódott el úgy, mint a XIX. sírkamra esetében, hanem kiszélesedett. Boltíve a bentiénél már 33 cm-rel magasabbra került, mutatva az akna kezdődő emelkedését, hasonlóan a II. sírkamra bejáratánál látható boltívek viszonyához. A belső bejáratrész szélessége 40 cm, a hozzátoldott íves részé 55 cm. A bejárat belső boltíve 99 cm magas, a hozzátoldott részé 122 cm. A bejárat belső küszöbétől számítva a sírkamra padlója 19-21 cm-rel van mélyebben. A lejáratot a két boltív között kövekkel eltorlaszolták, majd az aknát földdel töltötték fel. A lezárást később a rablók áttörték - valószínűleg még az 5. században. A XX. sírkamra felszíni építménye a XIX. sírkamráéhoz hasonlóan csak apszisból áll. A félkör déli szárai enyhén összetartanak, így a déli homlokfalnál már enyhén rövidebb, mint az apszis ívének legnagyobb átmérője. Az épületnek csak visszabontott falai maradtak meg. Az É-i oldalon a fal 54 centire felnyúlik az egykori járószint fölé. A járószintből egy téglalenyomatos, meszes részlet szintén megmaradt, mutatva, hogy eredetileg téglapadló volt a belső térben. A felső épület padlójának abszolút balti szintje: 160,24 m. Az épület É-D irányú külső átmérője 348 cm. A D-i fal K-Ny-i szélessége 355 cm. A falak vastagsága 48-54 cm között volt, külső támpillé- rek nem csatlakoztak hozzájuk. Kívülről kazettás falazás és lábazati gallér díszíti őket. Az omladékok közül előkerült freskódarabok arra utalnak, hogy a felszíni építményt belülről esetleg vakolták és festményekkel díszítették. Az itt megtalált árkokat még a sírépítmény létesítése előtt betemették. A XX. és a XIX. sírkamra a 4. század utolsó harmadára datálható. 5.24. A XXI. sírkamra A sírkamra DK-i sarkát Visy Zsolt találta meg 2005-2006 folyamán (Visy 2007A 7-8 Pozsárkó - Tóth I. Zs. - Visy 2007 87). A sírkamra feltételesen azonosítható a korábban előkerült, majd vissztemetett IX. sírkamrával (Tóth Zs 2012 14). Falait egy közmű árok vágta keresztbe. A négyszögletes beltér előtt rövid folyosó maradványa látszott. A hypogeum temetői helyzete alapján a 4. század második felére datálható. 5.25. XXII. sírkamra Visy Zsolt 2005-2006. évi ásatása során a sírkamra ÉNy-i sarka került elő, de feltárására nem került sor (Visy 2007A 8 Pozsárkó - Tóth I. Zs. - Visy 2007 87). Temetői helyzete alapján a 4. század második felére datálható.
