Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa
58 5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa mindenképpen sírkamra, felszíni épületrésze révén pedig mauzóleum is egyben. Valamely mártír ereklyéinek szánhatták, majd átépítve rendeltetését megtartották. Valószínű, hogy a sírkamrába éppen a sír miatt be is jártak. Viszonylagos kis mérete, mely esetleg nem engedi az épület hatását teljesen érvényesülni (Tóth E 1987-88 51) provinciális helyzetéből ered. Összefoglalva: Centrális szerkezetű, viszonylag nagy belmagasságú 4-5. századi sírkamra (kegyhely) szinte teljes felújítással és az 5. század elején valószínűsíthető elzárással. Nem családi sírbolt volt, hanem egyetlen ember emlékét fenntartó, látogatható, nyitott birodalmi stílusú mauzóleum. Belül keresztalapú pilléreken nyugvó hármas boltívsor tartja a K-Ny irányú kettős dongaboltozatot. A környező sírkamrák és sírok későbbieknek tekinthetők, mint azV. sírkamra első építési fázisa, hiszen a sírkamra egyetlen sírt sem metszett. Az épület K-i oldalán valószínűleg további sírkamrák álltak, míg az É-i oldalon biztosan nem, mert ott forrásfoglalás maradványai kerültek elő (Kraft 2006 75-76). Az épület D-i oldala előtti „nagyobb" tér - mely elválasztotta a III. és XIX. sírkamráktól - egy temetőn belüli szélesebb út létére is utalhat. (Ugyanez a tér például a XIX. sírkamra felszíni épülete előtt kisebb volt.) A fugába karcolt Krisztus-monogram egyértelművé teszi, hogy a sírkamrát keresztények építették. Az épület kiemelt elhelyezése, stílusa, nyitottsága és centrális szerkezete egy kiemelkedő személy, talán mártír mauzóleumára utal (bővebben alább). 5.10. VI. sírkamra (illusztrációk: 284. p. 5.10.1-5.10.4.) A sírkamra 1922-ben, a székesegyház vízmentesítése okán létesített ún. Möller-csatorna ásásakor került elő (Szönyi 1922AB Nagy L 1938 35 Gosztonyi 1939A 117 1943 28 Fülep - Burger 1981 5-6 Fülep 1984 50-51). A Szent István tér (Dóm tér) Ny-i ballusztrádjának obeliszkjétől ÉK-re 5 méterre található, a jelenlegi járószint alatt 4 m mélyen. Nem látogatható, mivel méltatlanul a Möller-féle vízelvezető csatorna túlfolyójaként funkcionál. Oldalfalai a többi sírkamráéhoz hasonlóan kőből épültek, míg dongaboltozata téglából. A falak vastagsága 30 cm, a kamra legnagyobb belmagassága 220 cm. Jelenlegi É-D irányú hosszúsága csupán 115 cm, mivel É-i vége nem ismert (Gosztonyi Gyula kiszerkesztés alapján 2,3 m hosszúra becsülte - Gosztonyi 1943 28). K-Ny irányú szélessége 240 cm. A déli oldalon nyílik a kőtömbbel áthidalt bejárat.242 Szőnyi Ottó és Nagy Lajos a kamra két oldala mentén talált É-D irányítású sírokat kövekből épült szarkofágnak írta le, Fülep Ferenc viszont a keletit téglafalúnak.243 Amennyire a rárakódott hordaléktól ki lehet venni, a sírok valószínűleg téglából épültek. A nyeregtetős Ny-i sír (R/VI/1.) eredeti hosszúsága nem ismert, szélessége 46 cm, magassága 48 cm. A vízszintes lefedé- sű K-i sír (R/VI/2.) hossza sem ismert, szélessége 52 cm, magassága 58 cm. A két sír közti távolság, vagyis a sírkamra szabadon hagyott középső részének szélessége 83 cm. A padlószint a balti szinthez mért 157,35 m magasságban van.244 A K-i sírban embercsontokat is találtak. A sírok padlója meszes föld volt (Fülep 1984 150). A sírkamra bejárata eredetileg el volt torlaszolva, de a sírrablók azt áttörték. Feltételezhető, de nem bizonyítható, hogy állt felette cubiculum. A temetőrész Ny-i szélén elfoglalt helyzete alapján a 4. század végén építették. 5.11. VII. sírkamra (illusztrációk:284.p.5.11.1-5.11.2.) A sírkamrát Fülep Ferenc 1957-58-ban találta meg a Cella trichoral -tői északnyugatra (Fülep - Burger 1981 6-7 Fülep 1984 53). Belső hossza 380 cm, külső hossza 445 cm, belső szélessége 180 cm, külső szélessége pedig 265 cm. A sírkamra déli oldalát egy középkori fal építésekor elbontották. A kamra iránya ÉNy-DK. Terrazzo padlója Fülep Ferenc adatai alapján a mai szinttől számítva 348 cm mélyen van. Az északkeleti sarkánál mért egykoelhelyezése is, vagyis a keresztelésnek magához a temetéshez természetesen már semmi köze nem volt, legfeljebb a holtakért való megkeresztelkedés téves elképzelései révén (Tertullianus: Adversus Marcionem V, 10.). A pécsi V. sírkamra nyolcszögletű alakjának kapcsolata Szent Ambruson keresztül köthető a milánói baptisteriumhoz - ezzel részletesebben alább foglalkozunk majd. 242 A bejárat lefedésének téglaboltozat helyett kővel való áthidalása csak Sopianae temetőjében egyedi, a Birodalom keleti területein sok példa van rá. Bulgáriában például Durostorumban (Atanasov 2005 4). 243 Amennyiben a sírkamra É-i oldala mentén volt egy K-Ny irányú harmadik sír is, úgy a sírkamra korábban becsült hosz- szát is nagyobbnak kell tartani. 244 Fülep Ferenc és Burger Alice korábban 156,86 m szintadatot közölt (Fülep - Burger 1981 6).
