Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
5. Sopianae temetői épületeinek katalógusa
5.9. V. sír kamra (oktogonális) 53 föld, mint a többi oldalt. Ebből Fülep Ferenc arra következtetett, hogy itt előkamra lehetett egykor (Fülep 1984 50). Gosztonyi Gyula alaprajzán (Gosztonyi 1943 27) és a fényképen (Fülep 1984 Pl XXIII) valóban látható a D-i fal külső oldalából, a bejárattól DNy-i irányba kiinduló két falcsonk, melyek eltérnek a Szőnyi Ottó és Möller István által készített, hasonló irányú modern látogatóalagút falától.220 A sírkamrában az É-i fal előtt Ny-K irányú sírládát helyeztek el (R/IV/1- Fülep 1984 49-50), melynek falvas- tagsága 31 cm, hosszúsága 195 cm, belső szélessége 70 cm. Lefedése nagy, vízszintesen ráhelyezett téglákkal történt, melyek fölé szintén téglából nyeregtetőt helyeztek, és annak élét imbrexekkel zárták le. A sír északi oldalán, a sírkamra É-i falánál 7 db élére állított téglából peremet képeztek, mely a tetőtéglákat tartotta. A 80 cm magas tető nyomai a sírkamra belső falán láthatók. A sír aljának téglabéleléséből is csak kis rész maradt meg. A sírláda déli oldalánál egy szintén Ny-K irányítású másik sírt is elhelyeztek (R/IV/2 - Fülep 1984 50). A második sírláda D-i fala párhuzamos az É-i sír D-i falával. Nyomai a sírkamra K-i és Ny-i falain, illetve padlójának egykori vonala és vízszintes lefedésének 5-9 cm széles vonala az É-i sír D-i falának külső oldalán láthatók, ahová a D-i sír fedőtégláit mészhabarccsal oda is erősítették. A sír belső szélessége 53 cm és magassága is 53 cm. A leírás szerint az É-i sír Ny-i falába (amely egyben a sírkamra Ny-i fala is) a nyeregtető által egykor takart részen szögletes „fülkét" vájtak. Magassága 40 cm, szélessége 20 cm, mélysége pedig 30 cm volt. Később a sírkamra ÉNy-i sarkát áttörték, megsemmisítve ezzel a „fülkét".221 Bár hasonló irányt a II. sírkamra R/ll/1. sírja feletti falba épült rés, és a XXVII. sírkamrában szintén a Ny-i falba épült fülke mutatnak, ebben az esetben mégsem valószínű, hogy az É-D irányú sírkamra Ny-i oldalfalába valóban fülke lett volna. A sírkamra leletei értékelésének viszonylagos pontosítását az ásatások után 64 évvel Fülep Ferenc végezte el (Fülep 1984 50). Ember- és állatcsontok, fekete és vörös kerámiatöredékek és egy hatfogú bronzkulcs került elő. A leltári számmal nem rendelkező kulcsot ő még látta a püspöki gyűjteményben. Az állatcsontok közül a csirkemaradványokról esetleg feltételezhető, hogy a temetési szertartáshoz tartoztak, de lehettek későbbiek is. A III. sírkamrához hasonlóan itt sincs közvetlen bizonyítékunk felszíni épület létezésére. A födalatti építmény esővíztől való védelme és a temetői párhuzamok okán azonban feltételezhető egykori megléte és talán még a korabeli elrombolása is az I. sírkamra felépítésekor. Itt került elő a bronz Krisztus-monogram. A sírkamra építésének korát Fülep Ferenc a közeli I. és III. sírkamrák korához igazította (Fülep 1984 160). Véleményem szerint a IV. sírkamra a III. sírkamrával közel azonos idejű, azaz a 4. század második feléből való, és a később oda beszorított I. sírkamra előtt épült meg. 5.9. V. sírkamra (oktogonális) (illusztrációk:284.p.5.9.1-5.9.2.) Az V. sírkamra a III—IV. sírkamrákkal együtt 1913-ban került elő. Szőnyi Ottó és Möller István ekkor végezték az I. sírkamra bemutatóhelyének felújítását. Közvetlenül az I. sírkamra K-i oldalánál (Gosztonyi 1939A 117 1943 30-31 Fülep 1984 50) található. Finanszírozás hiányában csak a Ny-i oldal és két külső támpillér vált ismertté ekkor. 1941-ben Gosztonyi Gyula kutatóárokkal tovább vizsgálta és megállapította, hogy az I. sírkamránál magasabban elhelyezkedő sírkamráról van szó (Gosztonyi 1943 30) - ami további vizsgálatunk során rendkívül fontos tényező lesz majd. Ezek alapján később Gosztonyi Gyula még egy különálló, felszíni szintet feltételezett az V. sírkamra fölé (Gosztonyi 1939A 1 17).222 1999 és 2001 között Kárpáti Gábor már a teljes épületet feltárta (Kárpáti 2002 Visy 2002 220). 2003-ban védőépület került fölé. Gosztonyi Gyula és Fülep Ferenc korábbi megállapításai közül igaznak bizonyult, hogy É—D„irányítású"sírkamráról van szó. Az akkor ismert két támpillérből azonban tévesen következtettek egy felszíni épületre, hiszen maga a sírkamra a közvetlen mellette levőktől eltérően csak félig volt földbe mélyítve és belül egyterű volt. A Cella trichora 1-hez és a Cella septichorához hasonlóan egyszerre volt föld alatti sírkamra és felszínen kimagasló építmény. Tisztázódott az épület körbe foglalható nyolcszögletes külső alakja is, mely a későbbi téglafal-beépítés okán belül ellipszoid nyolcszöggé vált. Falfestménynek 1913-ban még volt nyoma (Fülep - Burger 1981 5), 1941-ben és 2000-2001 -ben azonban már nem. A falbelső elkent fugái összefüggő vakolatot nem képeztek, így festmény sem lehetett rajtuk. Állatfejes konzoltéglák előkerültek (Kárpáti 2002 144), ami tetőzetre utalhat. Az V. sírkamra falai a többihez képest igen jó állapotban és igen magasan megmaradtak. A rekonstruálható több építési periódus miatt mégis ennek az épületnek a rekonstrukciója váltotta ki a legtöbb vitát. Elvethető a 220 Ezt a látogató járatot 2000-ben elbontották, de az újkori falazás nyomai még bőven látszanak a sírkamra D-i oldalában. 221 Ezt az áttörést Gosztonyi Gyula sírrablás nyomának tartotta (Gosztonyi 1943 28). 222 Kárpáti Gábor a 2. építési fázisban egy könnyű, faszerkezetű galériát feltételezett a durostorumi mártíriumhoz hasonlóan kétszintesnek tartva azt (Kárpáti 2002 144 Atanasov 2005 3).
