Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
13. Szent István és a pécsi ókeresztények
7 3. Szent István és a pécsi ókeresztények 237 ségesnek tűnhetett a nép vezetőit rávenni a keresztségre, az egyes embereknek pedig csak a keresztjeiét kellett megismerni és elmondani a Miatyánkot. A Tízparancsolat tanítása pedig a keresztelés után is következhetett (Koszta 2009 22-23). A gyorsított térítés menete Alquin leveleiben már a 8. század végén megfogalmazódott a következő sorrendet követve: alapozó hitoktatás, keresztség, evangéliumi térítés (Veszprémy 2004 60).1130 Ugyanakkor később Metódot éppen a triglosszia elv megsértése miatt börtönözték be Ellwangenben (Dél-Ba- jorország) 871-873 között.1131 Ezzel egyidőben Salzburg és Aquileia egyházkerületei egymással is versengtek a pannoniai missziós lehetőségért és titokban vagy nyíltan együtt üldözték a bizánci térítőket. A 9. századi karoling keresztény térítési hullámok hatására tehát a közigazgatásilag valószínűleg Pribina hatáskörébe, egyházi szempontból pedig leginkább Salzburghoz tartozó mai Pécs területén még álló római romokkal és esetleg a Conversio-ban említett újabb (fa)templommal számolhatunk.1132 Ilyen helyi előzmények után jutott el a Kárpát-medencét elfoglaló magyarság a merseburgi (933) és augsburgi (955) vereségek hatására a kereszténnyé válás küszöbéig. Mivel már az avar kori keresztény jelenlét sem kapcsolódott közvetlenül a késő antik ókeresztény hagyományokhoz, a Karolingok keresztény szervezeti szempontból új területként kezelték Pannóniát. Nyilvánvaló, hogy Magyarországot a nyugati egyházhoz csatlakoztatni kívánó Istvánnak is ezt a modern utat kellett választania az új püspökségek létrehozásával. Mindent egybevetve tehát a 11. század eleji katolikus egyház képviselőiben a szervezeti kontinuitás hiányában fel sem merült az ókeresztény hagyományok amúgy is elképzelhetetlen felélesztésének lehetősége. A Dunántúlon talált 8-9. századi „vadkereszténységgel" és a riválisnak tekintett bizánci jelenléttel szemben a nyugati egyházak (Salzburg, Aquileia) pedig kimondottan gyanakvóak és ellenségesek voltak. Az antik egyházi hagyományok mellőzésének hatodik oka, hogy István nemzeti (autokephal) egyházat1133 kívánt létrehozni, mely ország- és hatalom-megtartó eszközzé is vált egyben. A nyugati kereszténységet választotta, ahol a nemzeti egyház Róma alá tartozott, de biztosította az ország függetlenségét, a király szakrális és ezáltal világi hatalmát (krizmával való felkenés, invesztitúra joga)1134 1135 és a belső rendet. Ilyen nemzeti egyház (legalább egy érsekség és három püspökség), (Koszta 2009 17-18) és egyben önálló államiság megteremtése Közép-Európában ekkor a magyaroknak és a lengyeleknek sikerült (a gnieznoi érsekséget 1000-ben alapították), míg a cseheknek nem. Az új nemzeti egyház nem lehetett jogutódja egy ettől a világtól teljesen idegen, bizonytalan örökségű ókeresztény egyháznak, különben akár az ilyen tekintetben homo novusnak számító pogány származású (Vajk) Szent István felkent főségét is megkérdőjelezhette volna. A hetedik okot Koszta László vetette fel. Eszerint Magyarországon is az imitatio Romáé elve érvényesült, vagyis a 10-11. században megszülető közép-európai egyházmegyék a pápasághoz hasonultak, átvették Róma város szentjeit, templomainak felépítését, sőt akár a 7 egyházmegye létrehozásának divatját is (Koszta 2009 24-30). Bár az elv nagyon is rímel az antik, sőt bizánci idők„Birodalom kontra barbárok" kapcsolatainak jellemzésére (imitatio imperii - Vida 2009 114) - és ezáltal a keresztény egyház Rómától átvett attitűdjeinek hosszú sorába is beleillik -, mégis elmondható, hogy a kettő természetesen nem ugyanaz. A pápaság 11. századi egyházi utánzása legfeljebb áttételesen lehetett azonos a korábbi birodalmi vonzódással. Mint már fentebb említettük a középkori keresztény egyház csak igen korlátozott mértékben vállalhatta fel az ókeresztény idők hagyományait. A 8. század végén Alquin is a római liturgia mellett foglalt állást: Kövessük a római egyház tekintélyét a keresztség kérdésében,..."35 1009 körül az imitatio Romáé alatt már mindenképpen a kereszténység és főleg itáliai központja 10-11. századra elért állapotának másolását kell értenünk, ami akár politikai jelentőségé1130 Ez a gyorsított megtérés már igen messze esik a tertullianusi maximalizmus conversio cont/nua-fogalmától (De paenitentia). 1131 Vili. János pápa Metód bebörtönzése után 880-ban levélben engedélyezte a morvák számára a szláv nyelvű evangéliumi felolvasást (a kötelező latin mellett) - noha Szvatopluk inkább a latint preferálta. 1132 Gerendavázas típusú fatemplomot (Balkenkirche) Sági Károly feltételez már a 6-7. századi Keszthely-Fenékpusztán (amelyik nem azonos a szerinte korábbi bazilikával), vagy oszlopszerkezetes típusok (Holzkirche) párhuzamként germán területről ismertek (Dannheimer 1966), Marktoberdorf és Kölnjunkers esetén (Fehring 1970 Sági 1970 181 Szőke 1998 289). Missziós pontként szolgáló Karoling fatemplomokról: Sörries 2011 32-33, illetve hasonló 7. századi ír fatemplomokról: Thomas Ch 1985 151. Zalavárott viszont biztosan álltak már a 9. században kőtemplomok és talán kolostor is. 1133 Nemzeti egyházak már az ókeresztény korban és a későbbi időszakokban is létrejöttek: például szír egyház, gall egyház stb. Jellegzetességük, hogy gyakran külön liturgiát alakítottak ki, saját ünnepnapokkal. 1134 A szokásjognak megfelelően a felkent uralkodó ekkor még pápai jóváhagyás nélkül alapíthatott püspökséget. István azonban legfeljebb csak az alapítás felvetésekor alkalmazta ezt a lehetőséget, mivel a pécsi püspökség konkrét létrehozásakor már pápai legátus érkezett. 1135 Veszprémy 2004 59 - A 4. századi Ambrushoz és elődeihez köthető milánói liturgia egyes részei a 11. századra már beolvadtak a rómaiba és valószínűleg a gallikán liturgiát (Gelasius rítusa) is egyeztették vele Nagy Károly idején.
