Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
12. Sopianae temetői épületeinek sorsa a rómaiak távozása után
228 72. Sopianae temetői épületeinek sorsa a rómaiak távozása után hajkarikás sírok esetenként metszik is egymást (Visy 2007A 9), tehát hosszabb idejű, folyamatos temetőhasználat volt a helyszínen.- Fentebb még nem tudtuk bizonyosan megmondani, hogy a 9. században hány temetői épületet tartottak számon. A 11. századból viszont a mai Szent István téren már négy működő keresztény templomról tudunk. A korábbi ókeresztény temetői épületek közül kettőt (Cella septichora, Cella trichoral) liturgikus célra felújítottak. Talán létezett mára mai székesegyház elődje is1072 és a Civil Közösségek Háza (volt Úttörőház) kertjében is előkerült egy kis kőtemplom, a körülötte levő sírokban líra alakú csattal és füles gombbal (Kárpáti 1988).- A 11. századi új püspöki központ területrendezése során az ókeresztény temetői épületromok nagy részét visszabontották, elplanírozták, építőanyagukat felhasználták. A folyamat a Cella trichora2 esetében volt legjobban dokumentálható. A publikációból azonban az is valószínűsíthető, hogy ezután még mindig maradtak olyan alapfalak, melyekre a 14-16. században majd ráépítenek. (Tóth Zs 2011B 11-12) 12.5. A 12. században- Szőnyi Ottó szerint legkésőbb a székesegyház DK-i tornyának építésekor'073 megtalálták az I. sírkamra cella memoriae épületének apszisát (Szőnyi 1913D 597).- A Cella trichoral-ben talált, korábban 9. századinak hitt falfestménymaradványokról (Sós 1967 124) kiderült, hogy orientalizáló bizánci minták és a 11-12. században készültek (NagyT 1941 148, Fülep - Duma 1972). Felirattöredéke is előkerült. A székesegyház 12. századi átépítésekor megtartották a Cella trichoral-et és keleti végét összeépítették a dómmal.1074- Pécs város kiépülő kőházai Sopianae és temetője épületeinek romjait használják alapként (például Cella trichora2) azon a területen, ahol az antik város és a kissé északabbra csúszó középkori város fedi egymást. Az Árpád-kori város és házai helyére így hatással voltak még a római építmények, de az utcaszerkezetben ez már kevéssé tükröződik.- A székesegyház újjáépítésekor a 12. századi román stílusjegyeket mutató kapubélletbe római (pogány) sírköveket építettek be.- 12-13. századi lakó- és munkagödrök a Cella septichora D-i szomszédságában (Pozsárkó - Tóth I. Zs. - Visy 2007 89) szintén a tatárok előtti megtelepedést jelzik. 12.6. A 13. században- A Cella septichora belső feltöltésében 11-13. századi kerámiával datálható rétegek is voltak. Az épület a Cella trichoral-gyei együtt valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el.1075 Érdekes, hogy a mai székesegyház tatárjárás alatti sorsáról semmit sem tudunk.- A Cella septichora falait a Püspökvár 13. század végén épült külső várárkával megbontották.- A Vili. sírkamrában középkori csontvázakat és kerámiát talált Török Gyula (Török Gy 1942 209). Kormeghatározásuk feltételesen tehető csak a 13. századra. 12.7. A 14. században- Az I. és V. sírkamrák fölé épült Capella Mortuorum említése 1439-ben történik (Gosztonyi 1943), feltételezhető, hogy már a 14. században megépült. A hypogeum metszette az V. sírkamra ÉNy-i falát 1072 A Szent István által 1009-ben alapított püspöki székhely székesegyházát Orseolo Péter fejeztette be, de feltételezhető, hogy előtte is használtak egy központi templomot, ami akár a Cella septichora is lehetett (Hudák - Nagy 2008). 1073 Gosztonyi Gyula a 12. századra tette a torony építési idejét (Gosztonyi 1943 141). 1074Tóth M 1983 453-454 1075 A Cella septichorától D-re egy tatárjárás kori, 52 darabból álló pénzkincs-lelet (többségében friesachi püspöki dénárok) mutatja a gödörlakások és kemence pusztulásának idejét (Visy 2007A 9-10 Bodó 2007 Pozsárkó - Tóth I. Zs. - Visy 2007 89).
