Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
12. Sopianae temetői épületeinek sorsa a rómaiak távozása után
226 72. Sopianae temetői épületeinek sorsa a rómaiak távozása után Klemm Antal még a német Fünfkirchen valamely fenn nem maradt Karoling kori germán alakját tartotta a legkorábbinak, és annak fordításából eredeztette az egyébként latin-görög szóösszetételből álló Quinque basilicae helynevet (Klemm 1935 7—8).1062 Elképzelhető azonban, hogy már a 4-5. században megtörtént a névváltozás: Sopianae —> Quinque basilicae (Vékony 1986 58 Schwing 2009 71), melyre hasonló késő antik névváltozások (Mócsy 1965 Tóth E 2006B 35-38) utalnak.'063 Ha pedig Savaria nevére a Karolingok a 9. században még emlékeztek (Tóth E 1990 20 1994B 247), akkor Quinque basilicae is rajta lehetett itinerjükön.1064 Fontos megemlíteni, hogy a basilicae kifejezés inkább épületeket-és nem egyházakat, gyülekezeteket-jelenthetett, de nem is feltétlenül bazilika épületformát, hanem temetői viszonylatban akár mauzóleumot vagy cella memóriáét.1065 1066 Funkcionális értelemben éppúgy bazilikának nevezték Nonius Flavius Puteoliban található mauzóleumát, mint ahogy Szt. Sixtus és Cecilia vagy Szt. Soterius memóriáit (Fülep 1984 294). Öt valódi bazilikát egy helyen ugyanis valószínűleg nemcsak Pannóniában, de a környékén sem lehetett találni a 4-9. században. Érdekes és még eldöntetlen kérdés, hogy a Karolingok birodalma, valamint Pribina területe elért-e a Dunáig. A Dunántúl Dráva feletti részeinek 1. század közepéig tartó római (Tóth E 2003B 19), illetve 8. század végi - 9. század eleji Karoling (Szőke 1999 76 81) meghódítása közel azonos irányból, nagyobb haditettek nélkül zajlott le, így akár érthető is, hogy kevés adat maradt fenn róluk. A Duna vonalának elérése (természetes határ, kereskedelmi út, védelmi vonal stb.) nyilván fontos cél volt mindkét esetben. A letelepedésre alkalmas vagy adományozható, értékesebb, a birodalmak szívéhez közelebbi, védettebb földek viszont nyugatabbra, az értéktelenebbek pedig keletebbre voltak mind az 1., mind pedig a 9. században. A salzburgi egyházi fennhatóság területének növelésében érdekelt Adalwin érsek számára mindez a Conversio 870 körüli megírásakor talán nem is volt fontos, így az ott szereplő Quinque basilicae helynév függetlenül a Karoling Birodalom 9. századi kiterjedésétől akár Pécs 4-5. századi eredetű, irodalmi úton fennmaradt neve is lehet. A pécsi temető területén előkerült 9. századi jelenségek:- A Cella trichoral ásatásán 9. századra datált, hullámvonalakkal díszített edények töredékei kerültek elő (Fülep 1959A 406-409 1959B 80-81).- Az Ókeretesztény Mauzóleum felszíni épületcsonkjának falaihoz tapasztva valószínűleg 9. századi kemencét, a sírkamra falában pedig padló lerakásához szükséges gerendák római kor után befúrt lyukait találták.'066 Ugyancsak a sírkamrában került elő egy 9. századi szakállas szekerce (Fülep 1987 40-41 Gabor 2008A). A Kisalföldön és a Morava völgyében kialakuló fegyvertípus, a szakállas szekerce (harci balta) használatának divatja D felé a Dráváig is eljutott (Szőke 1999 85-86).- A Korsós sírkamra feletti felszíni épület DNy-i sarkának külső oldalán egy 8-10 cm mélyen átégett, száraz tufából rakott tűzhely maradványai, valamint hamu és korom kerültek elő. Mindez arra utal, hogy az épületet használták a római kor után (Fülep 1984 46). A lelet 9. századi datálása bizonytalan. 1062 A valóban öt templommal rendelkező Hemmaberg esetén (Sörries 2011 146) ilyen germán eredetű névadás nem történt meg. 1063 Ennek ellentmond Bóna István megfogalmazása, miszerint a Conversio nevű vitairat - melyben a helynév szerepel - nem más, mint földrajzi és egyházi fogalmak mesterséges antikizálása, egyházpolitikai célokból (Bóna 1987 350), ami alapján az antik hangzású elnevezés későbbi fejlemény is lehet. Hasonlóan vélekedett Reuter Camillo, akinek olvasatában a Quinque basilicae névalak latin-frank névadás emléke (Reuter 1962). Bár Fülep Ferenc a régészeti bizonyítékok alapján helytelenül gondolta úgy, hogy az 5. század első felében rommá vált Sopianae lakói a temető területén egy Quinque basilicae nevű új települést alapítottak (Fülep 1984 294-295), a helynév korai eredete mégis elképzelhetőbb, mint egy 9. századi kreáció. 1064 A Quinque basilicae kifejezéssel kapcsolatban nem szabad elfelejteni a következő tényeket: a Conversioban az új helynévadást németül, a régi helyneveket latinul adták meg. Római helynevek több mint 400 éven át való fennmaradásának esélye pedig városok kapcsán elképzelhető, míg a kőfal nélküli falvak, a kisebb villák és az ostromok során lerombolt erődök nevei általában elenyésztek és legfeljebb csak az újkori kutatás tudta visszaazonosítani őket. A kutatók közül néhányan különböző alapon, de elfogadták a Quinque basilicae helynév Klemm Antal által felvetett azonosítását Péccsel (Klemm 1935 3 Gosztonyi 1943 136 Simonyi 1959 1960 Reuter 1962 Cs-Sós 1968 379 385 Fülep 1973 1984 293-301 Bóna 1987 26. térkép Gábor 1998A, Nótári 2000, Visy 2003B 232), míg mások szintén különböző alapon, de tagadták. A 9. századi Quinque basilicaet Vékony Gábor a Muránál (Vékony 1986 60), Tóth Endre pedig a Dráva alatt (Tóth E 1991 A) javasolta keresni. 1065 Dictionnaire d'Archéologie Chrétienne et de Liturgie 11/1 „Basilique" 545-547 Nagy Levente 2012 97 1066 Bár a serdicai 7. sírkamra boltozata alatti lyukak hasonló módon a festett falrészben voltak (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 66), ott a boltozat nem volt beszakadva és a lyukak is szabályosabbnak tűnnek.
