Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
11. Temetői rítusok, szokások – Sopianae ókeresztény egyháza(i)
214 11. Temetői rítusok, szokások - Sopianae ókeresztény egyháza(i) alatt eddig csak Sándor Mária talált római sírokat (Fülep 1984 55-57)'00', mégpedig a nyugati bejárat közelében.'002 Az 1710-es években Nesselrode püspök idejében a barokkizáló belső térelrendezés készítésekor megszüntették az északi és déli altemplomi lejárókat. Helyettük egyetlen középső levezető lépcsőt készítettek, ahol több méter vastagságú faltömeget találtak, melynek kora jelenleg ismeretlen.'003 2008-ban a székesegyház altemplomának magnetométeres vizsgálata nyomán, annak közepén, a középkori kripta szintje alatt feltehetően keletelt építményt lehetett érzékelni (Bertók-Gáti 2014 148-151). Biztos kormeghatározás ásatás híján egyelőre nem adható meg. A feltételezések a római kori sírkamrától Orseolo Péter sírjáig'004 sorolhatók. Mélységi adatai1001 1002 1003 1004 1005 1006 1007 azonban építésének és használatának idejét a középkor előttre valószínűsítik. Mivel azonban a Conversio írott forrása alapján Pécsett leginkább fatemplom építése vagy késő antik építmény felújítása feltételezhető a 9. században, ezért az altemplom alatti építmény eredetileg római kori meghatározása valószínűbbnek tűnik.'006 Európa középkori nagy templomaira ugyanis valóban jellemző, hogy sok közülük eredetileg késő antik temetői építményeket váltott fel különösen tisztelt keresztény sírok felett.'007 A pécsi székesegyházat többször átépítették. A 11. században legalább kétszer, a 14-15. században gótikus stílusú, a török után a 18. században barokk, a 19. században pedig neogót, majd neoromán lett. Radnóti Aladár és Fülep Ferenc vetette fel, hogy a Cella Trichora 1-hez kívülről csatlakozó római korit?) falcsonk egy nagyobb épület maradványa (Fülep - Bachman - Pintér 1988 31-32). A székesegyházhoz való szoros közelsége okán e nézet akár a székesegyházhoz kapcsolódó antik bazilika teória egy alváltozata. A temetői bazilika második lehetséges helyszíneként a St. Gereon-bazilika hasonlatosságára felvetődött, hogy a Cella septichora volt Sopianae„funkcionális temetői bazilikája" (Fülep - Burger 1979 250 Fülep 1984 48-49 279). Közösségi szertartáshely jellegét alátámasztaná Hermas idézett leírása, miszerint az ideális templom alakja pont ilyen. Cáfolja viszont, hogy az ásatások során egyetlen mártírsírt vagy sírt sem sikerült kimutatni alatta. Félig földbe mélyített volta feltételezi, hogy részben temetkezőhelynek tervezték, nagysága alapján pedig temetői szertartáshelynek is szánhatták egyben, amelyik azonban mindenképpen fedett volt. A temetői bazilika feltételezésének harmadik helyszíne az Ókeresztény Mauzóleum melletti terület. Egykorú analógiák alapján (Marusinac, La Alberca) maga a pécsi Mauzóleum esetleg egy bazilikához kapcsolódhatott. Az út alatt talált monumentális falak (Fülep 1977B 246 NagyT 1987-88 223) és az itt levő Pezsgőgyár épületének alapozásakor előkerült mozaik (Posta 1897 191) ezt támasztaná alá. Ebben az esetben az Ókeresztény Mauzóleum sírját mártírsírnak kellene tekintenünk, aminek okán mellette a bazilika megépült volna. A temető területével kapcsolatban azonban már láttuk, hogy leginkább a 3. századtól foglalta el Sopianae É-i előterét, előtte pedig iparterületként való használata ismert. Néhány nagyobb épület nyomai azonban egymással ösz- szefüggésbe hozva halványan egy 2. század végéig létező településrészre is utalhatnak. Ezek lennének a Káptalan u. 6. sz. alatt megtalált mozaikhoz tartozó épületek, az Apáca u. 13. sz. alatt előkerült hosszú fal épüleces templom), a Perc utcai bazilika felett (Klarissza-kolostor) és a pesti ókeresztény templom felett (Belvárosi templom) vannak (Póczy 2000B 41). (E budai épületmaradványok ókeresztény meghatározásával szemben a tudomány ma egyre szkeptikusabb.) Lequtóbb Makkay János vélte úgy, hogy ókeresztény bazilika található a pécsi székesegyház alatt (Makkay 2007 28 35 85). 1001 A Sándor Mária ásatásán előkerült három sír (A/l-lll.) a korábban feltételezhetően megtaláltakkal együtt azt mutatja, hogy inkább késő antik sírok voltak itt, mint nagyobb épület. A sírok metszettek továbbá egy római vízvezetéket, mely a 4. század végén valószínűleg már nem működött. 1002 Az 1882. évi Friedrich von Schmidt-féle átépítés előtt az épület csarnokterében előkerült sírok úgy tűnik, hogy 17. századiak voltak (Czobor 1882 296 Boros 2006 25). 1003 A területrész rendkívül zsúfolt, hiszen altemplomi bejáratát román kori zárókövek alkotják, és itt van Dulánszky Nándor püspök 19. század végi sírja is (Boros 2006 27). 1004 Péter király Pécsett való eltemetésének legendája Kézai Simontól ered. Ennek cáfolatát legutóbb Boros László foglalta össze (Boros 2006). A székesegyház alatti sírokról először Gabriele Vecchi 1686. évi sírrablásai révén értesülünk. Ezen sírok nagyrészt középkoriak lehettek. Haas Mihály is sok előkerülő sírról írt a székesegyház fűtésrendszerének kiépítése idejéről a XIX. században (egy elveszett pecsétes gyűrű és egyéb jelvények alapján Orseolo Péter sírját is köztük sejtik - Haas 1852A 9 Henszlmann 1896). 1005 Itt leginkább a Cella trichora 1, illetve az I. és V. sírkamrák szintadatai jelenthetnek késő antik párhuzamot. 1006 A Kárpáti Gábor által 1991-ben és 2001-ben az altemplomban végzett ásatások során középkori sírok és kripták maradványai mellett csupán néhány másodlagos helyzetben levő római cserép került elő a betöltésből (Kárpáti Gábor szíves szóbeli közlése). Fülep Ferenc a székesegyház területén fennmaradó részek közül a mai népoltár alatt tartotta lehetségesnek az ókeresztény bazilika egykori meglétét (Fülep 1984 56). 1007 A későbbi sokszoros átépítések során az eredeti sírok vagy sírkamrák rendre feledésbe merültek és csak a modern ásatások révén kerültek elő újra - általában már megállapíthatatlan identitással (Gosztonyi 1943 76 Schmidt 2000).
