Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
3. Sopianae keresztény épületei
3.2. Keresztény építészet Nagy Constantinus idején 19 (szentélyrács, rajta votív tárgyak és lámpák, néha a nők galériájának íves bejárata is itt volt), bema (lépcsőkkel magasított térrész az apszisban), oltár/ok (a templomhajók apszisaiban (a főoltár gyakran mártírsír felett), prothesis/áldozóhely, illetve az ereklyetartó70, cathedra (püspöki szék a főapszis legvégében, mellette a presbiterek ülőhelyei).71 A bazilikáról fennmaradt két legszebb korabeli ábrázolás a tabarkai sír feletti mozaik és az Orléansville mellett talált bronzlámpa. A bazilika, mint építészeti forma megszületésének leírásakor először a profán megjelenéseket vesszük sorra.72 Vitruvius szerint a bazilikaformát Róma Egyiptomból vette át (De architectura VI, 3, 8), ahol az épület szintén háromhajós volt, a középsőben a trónteremmel (Gáspár 2006B 74). Az antik pogány eredetű, hosszanti elrendezésű, többhajós, sokfunkciós, szakrális rendeltetés nélküli bazilikák a Kr. e. 2. századtól Róma73 és más városok fórumain álltak (De architectural, 1/1-10.). A görög basilikos szóalak Herodotosnál jelzőként „királyi" jelentéssel bírt, de Athénban a Krisztus utáni első századokban a sfoo basilica felirat már az agora kéthajós csarnokát jelentette.74 Livius szerint Rómában Cato, majd Aemilius emeltetett középületként oszlopsoros, több hajóra tagolt bazilikát a Forum Romanumon. Az 1. századi Pompeii megmaradt bazilikája háromhajós csarnok volt (esetleg fedetlen középső hajóval = basilica discoperta75), míg a bonyolultabb szerkezetű és jóval későbbi Maxentius palota a Forum Romanumon állt.76 Az athéni Philostratus is basileiának nevezte a császári palotát.77 Ez a világi eredet.78 A bazilika szakrális története a következő: Az egyiptomi templomok hüposztil csarnokában is előforduló bazilikális szerkezet liturgikus célt szolgált, felülről adta a fényt. Ezt követően a szögletes alaprajzú antik zsinagóga középső oszlopsora is belső és külső tereket választott el („kvázi főhajóra és körbefutó oldalfolyosóra" osztva a teret), hogy a középső tér lefedését megemelje. Az így létrejött„bazilikális tetőszerkezet"felső fényforrása segítette a Tóra olvasását. Szakrális római közösségi térként - de még nem keresztény jelleggel - talán a Porta Maggiore föld alatti bazilikájánál jelent meg először (Sörries 2011 82). A kereszténység első tanításait éppen egy bazilikaszerű épületben adta Jézus és később a tanítványok is (Jn 10,23 Csel 2,46 stb.), ami pedig nem volt más, mint a jeruzsálemi Nagytemplom udvarának D-i végében található háromhajós Királyi csarnok (sztoa basziliké/Royal portico). Ez lehetett a nagyobb keresztény csoportok és rítusok befogadására alkalmas későbbi keresztény bazilikák újszövetségi ősképe (Csanády 2009).79 A bazilika alaprajz keresztény meghosszabbításának másik oka az oltár templomba való kerülése, ugyanis a zsinagógákban korábban nem volt oltár, a Nagytemplom oltára pedig kívül volt. Az épülettípus keresztény továbbfejlődése a következő: a basilica szó a kereszténység előtt főnévként középületet vagy fogadó helyiséget, jelzőként pedig belső terekre értve pompásat, nagyszabásút jelentett. Mindez pedig nem állna messze a domus ecc/es/ae-től, az aula ecclesiae felé történő fejlődés következő lépésétől, a valóban nagyszabású, önálló épületeket létrehozni vágyó, először a 4. századi császárok által irányított keresztény adoptációtól. Csakhogy a keresztények a bazilikát mégsem a városi gyülekezőhelyeknél, hanem a teme70 A vatikáni bazilikában Constantinus idején még egy, a 19. század végére már 68 oltár volt (Lanciani 1892 138). 71 A monstranciák használata, a napi több mise, a még több oltár, több kápolna, templom alatti kriptákba való temetkezés stb. már a középkori fejlődés eredményei. 72 A bazilika eredetéről: Langlotz 1972 Duval N 1978 513-523 Tóth E 1991B 741 Lorenz 2000-2001 Gesztelvi 2003 Gáspár 2005 28. 73 Ezek a vásárcsarnokok (Fuchs 1961 Cüppers 1961): a Basilica Porcia (Kr. e. 184 a Comitium mellett), Basilica lulia (a fórum déli oldalán) és a Basilica Aemilia (a fórum északi oldalán Kr. e. 1. század vége, galériával együtt kétszintes), Basilica Sempronia (a fórum déli oldalán), valamint a basilica Ulpia (Traianus fórumánál Kr. u. 112, galériával együtt kétszintes). (Marucchi - Vecchierello 1935 351 Gáspár 2006B 74). 74 Orazio Marucchinál inkább az archon galéria-szerű ítélkezőháza volt az őskép, mindenesetre a lovassági gyakorlóteret (basilica equestris exercitatoria), mint eredetet teljességgel kizárta (Marucchi - Vecchierello 1935 351). 75 A fedetlen belső tér előképe akár a római házak átriuma, akár pedig az ősi pogány hypaethral (fedetlen) templomtípus volt (például a genius-szentély/Sace//um Sancti Rómában, melynek indíttatása, hogy az imádók közvetlenül láthassák a Genius égi fényét - Lanciani 1892 105). 76 A Maxentius-palota bazilikaként való megnevezése nem számított újnak, hiszen a szintén bazilikának nevezett római fürdők esetén már a 2. század óta hasonló boltíves szerkezetű, felülről bevilágító ablakos megoldást használtak (G esztelyi 2003). Sevillai Isidor, talán éppen a Maxentius-palota miatt később a bazilika szó„királyi palota" eredeti jelentésére következtetett vissza. 77 Vitae Sophistarum 11,1,14 Nagy Levente 2012 43 78 Az önállósult keresztény bazilika épülettípusa Thuri Lorenz szerint is a császárkori magánpaloták és azok pompás fogadótermeiből vezethető le (Lorenz 2000-2001). 79 Ezzel egyidőben már a qumráni szekta is épített magának gyűléstermet - assembly hall.
