Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
11. Temetői rítusok, szokások – Sopianae ókeresztény egyháza(i)
190 7 7. Temetői rítusok, szokások - Sopianae ókeresztény egyháza(i) 11.2. Antik és ókeresztény temetkezési szokások (a sírok régészeti képe) A latin cimeterium (temető) görög eredetű szó (xoi/jriTíjpiov). Jelentése alvóhely, magában foglalva a feltámadásban való hitet. A keresztények esetében a kifejezés talán a zsidóságtól átvett szemléletmódot tükrözi, ahol a „béke helyedként jelölték a temetőt (Marucchi - Vecchierello 1935 73 77). Az arányok tisztázása okán le kell szögezni, hogy Sopianae temetőjében a késő antik sírok döntő többsége a korban hétköznapinak számító aknasír, téglasír stb. volt, melyekhez nem kötődött felszíni építmény.865 Az ókeresztény időszakról alkotott általános képpel ellentétben a temetőkben egyrészt messze kisebbségben voltak a mártírok emlékhelyei, másrészt a 4. század döntően már nem a„mártírrá válás", hanem a„mártírszentté avatás" kora. A mártírok korábbi eredeti sírjai tehát legfeljebb csak egyedi és ritka esetekként alkalmasak a keresztény és pogány sírok megkülönböztetésére, míg a tiszteletadás számára később átalakított sírok már igen. A 4. századi pannoniai temetőkre jellemző általános tendencia viszont a hamvasztások lecsökkent száma,866 a sírmellékletek fogyása, a keletelés általánossá válása, a sírok egységesülése és Pécsett a sírkőállítás elmaradása is.867 A sírmellékletek számbeli csökkenésének folyamata már valószínűleg a kereszténység előtt elindult, de velük érte el tetőpontját.868 A keresztény tanítások szerint ugyanis a léleknek nincs szüksége sem útravaló- ra, sem kincsekre. Damasus pápa verses felirata - melyet a Callixtus-katakomba pápai sírjaihoz írt a 4. században -tisztázta, hogy a sírban csak a test van, a lélek a Mennyekbe jut (IKor 50., Lanciani 1892 220).869 Az egyszerű sírokhoz képest nagyságrenddel kisebb számú sírkamrák esetében gazdag családok tárgyi leletek szempontjából szegényes mellékletű temetkezéseire számíthatunk, vagyis a gazdagságot már nem a sírba tett értékek, hanem a sírépítmények jelezték (Sodini 2003 41 ).870 Mellékletek helyett a tehetős családok és keresztény közösségek a sírépítmények pompájában fejezték ki elveszített rokonaik, társaik, mártírjaik emlékének megbecsülését.871 Ennek is köszönhető, hogy Sopianae temetőjében ilyen jelentős építkezés folyt, ugyanakkor a sírkamrákból a csontokon kívül alig került elő.872 A pécsi késő antik temetőben pogányok, keresztények és zsidók egyaránt temetkezhettek (Hudák - Nagy 2005A 9 2005B 9), ugyanis a zsidóság egy része a Birodalom területén diaszpórában élt ekkor.873 Ugyanakkor újra megemlíthető, hogy tárgyi leletek, sírmellékletek alapján a legritkább esetben lehet megkülönböztetni a halottak vallási hovatartozását. Még a legegyértelműbb szimbólumok vallási jelentősége is kétségbe vonható 865 Viminaciumban (Kostolac) 12 sírkamra mellett 13000 átlagos sírt ismerünk (Sörries 2011 356). A Priscilla-katakombában 40 gazdag sírra több mint 40000 szegény sír jut (Volp 2002 112). A pécsi temetőben szintén nagyjából 40 ismert sírépítményre jut 1000 megásott sír. 866 A 2. század elején, Hadrianus uralkodásával keleti hatásra az egész Birodalomban terjedni kezdett a csontvázas temetkezési rítus, mely a hamvasztást váltotta fel. A 3. század elejétől már Pannóniában is egyre több ilyen sírt találunk. Ez azonban önmagában nem tekinthető keresztény jellegnek, hiszen korábban az őslakos kelták és a hódító rómaiak egy részét is inhumálták. 867 A pécsi temető felszíni képére jellemző, hogy a 4. században megszűnni látszik a korábban Pannonia-szerte divatos sírkőállítási szokás (keresztény feliratos sírkövek leginkább Savariában maradtak fenn). Pécsett ebből az időből összesen három darab téglába karcolt sírfeliratot ismerünk (Fülep 1984 152). A sírhantok fölé valószínűleg szerves anyagból készült és mára elenyészett jelzést tettek. 868 A Corneliusok római kriptái pontosan mutatják a különbséget. A család pogány tagjaianak sírjai a via Appia és a via Latina között jóval gazdagabbak, minta keresztény tagok külvárosi sírjai (Lanciani 1892 218). A keresztény egyház nem tiltotta kifejezetten a melléklet adást, de nem javasolta (Volp 2002198-202). 869 Origenes ugyanígy gondolta két évszázaddal korábban (Contra Celsum 8,30). 870 Fülep Ferenc luxus kivitelű sírkamráknak nevezte őket (Fülep 1987 31), de a kölni sírok mellé is hasonló jelző került (Ristow 2006 30). A pécsi mellékletek szegényességével ellentétben a pogánynak tekinthető beskai festett sírnál a publikáló a gazdag díszítésből egykori gazdag mellékletekre is következtetett (Marijanski-ManojloviC 1987 89). 871 A késő antik időszaktól kezdve a társadalmi státusz akár lakóépületekben történő kifejeződése is egyre hangsúlyosabbá vált (Polci 2003 105). 872 A tárgyi leletek hiányának másik oka természetesen a sírkamrák többszörös kifosztása. 873 A zsidóság egy része a Birodalom területén diaszpórában élt ekkor. A diaszpóra eddig ismert késő antik zsinagógák közül Pécshez a legközelebbi Mursában (Eszék), Intercisán? (Fülep 1966), Kölnben, Ostiában, Athénban, Aegina szigetén, Delos szigetén, Sardesben, Priene-ben, Miletoson, Mopsvestiában, Andriakéban (Sörries 2011 26 101 153 178 185) és a legnagyobb Philippopolisban található (Plovdiv, Kesjakova 1989).
