Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
10. Helyi, birodalmi, keleti és nyugati (itáliai) jellegek Sopianae temetőjében
174 10. Helyi, birodalmi, keleti és nyugati (itáliai) jellegek Sopianae temetőjében di előképe a pécsieknek. A sírok feletti felszíni memória-épületek további 4. századi megjelenése: Nyugat-Eu- rópában Xanten, Bonn. További közös jelleg a Dalmatiában (Tóth E 2006A 71) és Pécs környékén egyaránt előforduló kilyukasztott sírpadló. Ez egyelőre csak feltételes azonosság, mivel praktikuma okán a jelenség akár máshol is felbukkanhat. A balkáni városokkal való kapcsolat az egyes részletek - mint például a Péter-Pál ábrázolások vagy az ereklyékkel való temetkezés szokása (pécsi I. számú sírkamra, illetve Asclepia sírja Anastasius mártíré fölött Salonában) - Rómából való közös átvétele nyomán mutatható ki. A sírkamrák festményekkel való díszítésének divatja a Balkánon is meghonosodott (Valeva 2001 Tóth E 2001A 2006A 68).793 Az I. sírkamra Péter-Pál falképének jó párhuzama Naissusból (Nis, Jagodin-Mala) ismert (MirkoviC 1956 98-100 Gerke 1954 147 169-178 Hudák - Nagy 2005AB 36) és Szerbiában festett sírok is vannak. További ikonográfiái kapcsolatok mutathatók ki a thessalonicai Jó Pásztor sírkamra koszorút tartó angyalai és a Péter-Pál sírkamra É-i falának alakjai közt (Pelekanidis 1963 fig. 5 Hudák - Nagy 2005AB 34-35). Bár Szófia, Ossenovo, Plovdiv, Nis környéke, Silistra, Beska, Diocletianopolis, Thessaloniki egyes festett sírkamrái területileg egyazon művészeti körbe tartoznak a pécsiekkel,794 az eddig megismert pécsi ókeresztény sírfestmények mégis inkább Róma városi előzményekhez köthetők, vagyis a pécsi és balkáni falfestmények közti hasonlóság nem feltétlenül egymástól való átvételen, hanem közös eredetükön alapszik. Mégis van néhány elem, amit már a festmények Rómától elvált, közös pécsi és balkáni fejlődésének tudhatuk be. Az egyik: Péter és Pál Jézus oldalán való helyeinek felcserélése, amiről fentebb már volt szó. Másik hasonlóság, hogy a medalion büsztöket közösen vették át keletről. A különbséget pedig az képviseli, hogy a balkáni sírfestményeken a pécsinél nagyobb arányban jelentkeznek a szimbólumok (Hudák 2012 77). Érzékeltetésül nézzük meg Thessaloniki keresztény temetőinek jellemzői közül (Sörries 2011 159-160) melyek igazak a pécsi temetőre is. (1.) félig földbe süllyesztett sírkamrák (2.) boltozattal és (3.) falfestményekkel. (4.) A családi és magán sírépítmények mellett (5.) közösségi temetőszervezés, aminek példája a (6.) temetői árokrendszer kialakítása, továbbá (7.) halottkultusz jelenléte.795 Összegezve, a kétszintes sírkamrák építésének divatja a Mediterráneum K-i feléből származik, míg a pécsi sírkamrák felszíni épületeinek formái romanizált görög hatásokat mutatnak, ahol az apszisok adják leginkább a római és keresztény időszakok újításait.796 Egyebekben a tetrastylos alkalmazása és a görög kistemplom jelleg valóban keleti fejlemény.797 Ennek okán a pécsi temető kétszintes építményeinek eredete tehát alapvetően keleten kereshető,798 legközelebbi párhuzamai pedig Salona felé mutatnak. (A két helyszín sírkamrái építésének kezdete közt csak néhány évtizednyi távolság észlelhető: Salona: 4. század 1. fele, Pécs: 4. század 2. fele - Hudák - Nagy 2005 69). A pécsi sírkamrák és sírok kifestése, illetve kifestésük módja is mutat balkáni, dalmatiai analógiákat, előzményként mégis Róma nevezhető meg, ahogy azt alább láthatjuk. 793 Reiner Sörries megfigyelése szerint a festett sírkamrák megtalálhatók a Balkántól Kisázsiáig, valamint Palesztinában. A területi jellegek összekapcsolására vonatkozó nézetei azonban két helyen pontosíthatók. Egyrészt mivel Pannónia és a Balkán az antikvitásban együttesen lllyricumhoz tartoztak, a Kárpát-medencét ma is Balkánként fogja fel. (Ezen az alapon az egykor Hispania-dioecesishez tartozó Mauritania Tingitana a mai Európa része lehetne.) Ezzel szemben a Kárpát-medence kontinentális éghajlata, fekvése (nem félsziget), valamint története sokkal több eltérést mutat a Balkántól, mint egyezést. A másik probléma, hogy a Balkán, Észak-Afrika és Hispánia esetében a latin-görög világ közti átmenetből adódóan transzkulturális fejlődésre gondolt, ami legalábbis az egymástól távoli területek esetén valóban lehet hasonló útvonalú (sajátos művészet, helyi kulturális centrumok, erős migráció, helyi geopolitikai tényezők hatása K és Ny határán, helyi tradíciók, birodalmi hatások), de nem egymásra ható vagy véletlenszerű hasonlóságok alapján (reliefes csempék, agyagládák) megegyező, hiszen például az észak-afrikai típusú bazilikák, illetve a mozaikos sírkövek már csak Hispániában jelentek meg, a Balkánon már nem. (Sörries 2011 338 369-370 394 410-411 421) 794 Hudák Krisztina a Mauzóleumban előkerült képi ábrák részleteihez legtöbb esetben balkáni, főleg thessalonicai és serdicai párhuzamokat rendelt (Hudák - Nagy 2005AB 48-49). 795 A pécsi temetőben viszont nem volt jelen a teraszos területelrendezés és ciszternák alkalmazása. 796 A Korsós sírkamra festményei és felszíni épületének szögletes alaprajza így nem feltétlenül nagyobb előidejűséget, hanem inkább balkáni,„görögös" hatásokat mutat. 797 Míg a kétszintes sírkamrák eddigi ismereteink szerint a Dráva feletti Pannóniában leginkább Valériára jellemzők (Tóth E 1990 24-25 1991B 744 2006A 69). A temetői felszíni építmények Pécstől észak felé ritkulnak. Alsóhetényben még 8-10, Ságváron csak 3, attól É-ra pedig egy-egy került elő (Tóth E 1991B 744 1994B 253). 798 A sírépületek kétszintes szerkezete Törökország és a Balkán felé rokonítható (Sörries 2011 199).
