Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
120 7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok A Péter-Pál sírkamra Évájának művészettörténészi érzékenységgel megadott leírását (ovális arc, lekeske- nyedő áll, helyenként széles, egyenes orr, szabálytalan félkörívű szemöldök, félrebillent fejtartás, egyenes hosz- szú nyak, lecsapott váll), a Venus alakokkal való rokonítását és ókeresztény analógiáit a kutatás fentebb idézett módon már megadta (Hudák - Nagy 2005A 37 2005B 37). A mauzóleumi jeleneten mindketten kilépnek a képkeret által körülhatárolt mezőből. Ez a mozdulat náluk talán a Paradicsomból való távozás, kiűzetés jelének tekinthető (Pozsárkó 2004 6), bár maga a „3 dimenziós" vagy „kizökkentő" ábrázolásmód más témájú képeken is előfordul, ahol nem ez a jelentése.473 Az életfa pedig az ószövetségi értelmezés alapján a Törvényt és az Igét jelenti (Vanyó 1988 54). A Róma városi Coemeterium Maius temetőben keretezett, de a pécsiekhez hasonlóan „naiv" stílusú Ádám- Éva-jelenet látható.474 A mauzóleumi festmények publikációival közel egy időben Líbiából (Gargaresc) is közöltek Ádám-Éva sírfestményt (Di Vita 1978). Legkésőbb azonban a 6. századtól jóval puritánabbak lettek az emberpár ábrázolási szabályai,475 amit csak a reneszánsz korszak művészeti szemlélete oldott fel. Mivel a Bűnbeesés témájának ábrázolása az ókeresztény művészetben igen népszerű volt,476 nem csodálkozhatunk azon, hogy Pécsett két sírkamrában is megtalálták. További alakos kifestésű sírkamrák felbukkanása esetén igen nagy eséllyel számíthatunk arra, hogy Ádám és Éva szerepel bennük. 7.4.2. Dániel az oroszlánok között (illusztrációk:298. p. 7.4.2.) Az imádkozó, hitvalló Dániel alakja (Hippolytos: In Daniel 2,18-38) az üldöztetések során az arénákban kivégzett keresztényekre utal, így az ószövetségi történet természetes és kézenfekvő bibliai előképe az ókeresztény mártírok sorsának.477 Ezen túl a halállal való dacolás lehetőségét is felveti, hiszen Dániel hitének ereje és Isten kegye révén végül nem is vált mártírrá. Dániel könyvének képei Rómában négyféle jelenetben maradtak fenn: a bálványisten tiszteletének megtagadása, az ifjak a tüzes kemencében, Dániel az oroszlánok között és Zsuzsanna története (Vanyó 1988 58). Pécsett csupán az oroszlános-jelenet került elő478 az I.479 és a XXXIII. sírkamrákból. Míg azonban az első már nem látható, a másik jobb állapotú. Róma katakombáiból eddig 56 ilyen Dániel-ábrázolást ismerünk (Nestori 1993), Thessaloniki sírkamráiból kettőt, de sok más példa mellett még a mai Izrael területén is felbukkant, Lochamey HaGettaot sírkamrájának arcosoliuma alatt (Michaeli2 37). Ez alapján sejthetjük, hogy a történet bemutatása még a Bűnbeesésénél is népszerűbb volt.480 Az ábrázolás előzményeként az antik hérosz képe említhető, ami473 Képekeretből kilógó alakok: Rómában a Via Dino Compagni-katakomba Sámson teremében (Bisconti - Mazzei 1999 53 55 64), a bulgáriai Silistra késő antik sírkamrájának 4. század elejéről való boltozati festményein (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 22-28). Az oroszlánok testének hátsó része a via Latina-katakomba„0"cubiculumának baloldali képén (Makkay 2007 77) is kilóg a keretből. A lullingstoni villa falfestményein látható alakok kézfeje oráns kéztartásuk nyúlik túl a képkereten (Branigan 1980 268-270). 474 Makkay János a következő Róma városi analógiákra hívta fel a figyelmet: A Szent Péter és Szent Marcellinus- katakombában, a via Latina-katakomba„A"cubiculumának bejárati falán,„C"cubiculumának bal fülkéjétől balra levő falrészén, illetve „M" cubiculuma jobb oldali falának arcosoliumában, a via Latina-katakomba „O" cubiculumában, a Cimitero dei Giordani-katakombában, a Damnatio memoriae, Novatiano-katakombában és végül a Locus amoneus Aureli-hypogeumban (Makkay 2007 75-76). 475 A 6. századi Zakarias Skholastikos már Ádám és Éva nem fügelevél öltözetű, hanem bőrruhában való ábrázolásáról tett említést (Vie deSévére - Bugár 2004 251). 476 Az Ádám - Krisztus párhuzam már Pál apostolnál feltűnt és Mopsvestiai Theodoras katekézisében vált központi elemmé (Dolhai 2001 93). 477 Konstantinápoly piacterén a Nagy Constantinus által felállíttatott aranyozott Dániel-szobor mutatja, hogy ábrázolása az üldözések kora után is népszerű maradt (Eusebios Vita Constantini II49). 478 A szintén Dániel könyvében található Babiloni ifjak-történet ábrázolása legfeljebb csak átsejléssel tűnhet fel az I. sírkamra K-i oldalán, a napkeleti bölcsek képén, az újkorban odakerült lángok ábrázolása okán. 479 A Jó Pásztor képe a pécsi falfestményeken eddig nem került elő, a temetőből csak egy gemmáról ismert. A Péter-Pál sírkamra nyugati oldalának középső mezőjében a mára már kivehetetlen Dániel-jelenet helyett felmerült a Jó Pásztor (Heidl György szíves szóbeli közlése), egy oráns vagy a Lázár feltámasztásának ábrázolási lehetősége (Gerke 1954 18). A modern kutatással egyetértve (Tóth E 2001A 1134 Hudák 2009 51) a Dániel-kép megjelenését tartom itt valószínűbbnek, már csak azért is, mivel a minden értelemben leközelebbi páhuzamnak tekinthető pécsi Ókeresztény Mauzóleumban szintén a Dániel-jelenet következik a Bűnbeesés után. 480 Makkay János a pécsi Dániel-jelenetekkel kapcsolatban a következő Róma városi analógiákra hívta fel a figyelmet:
