Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
116 7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok 7.2.2. A II. (Korsós) sírkamra falfestményei (illusztrációk:296.p. 7.2.2.1-297.p7.2.2.4.) A sírkamra festményeinek korábbi részletes leírásai közül itt is (Gerke, 1952 115, Fülep 1984 45-46) a Hudák Krisztina és Nagy Levente szerzőpáros munkáját idézzük. A Korsós sírkamra esetében szerintük nem freskóról, hanem seccoról beszélhetünk (Hudák - Nagy 2005AB 27). Bár a sírkamra boltozata beomlott, az ásató Gosztonyi Gyula megfigyelései alapján ott is folytatódtak az oldalsó falak geometrikus díszei (Gosztonyi 1943 26). A bejárattal szembeni északi oldalfalon kialakított, falba mélyített, 65x65 cm nagyságú fülkében füles korsó és pohár ábrázolása látható. E két edényről kapta a sírkamra a Korsós sír elnevezést is. A fülke két oldalán a falfestményeket két zónára osztották széles zöld, sárga, vörös és kék sávokkal. A felső zónában, a fülkétől jobbra és balra két sötétzöld szőlőinda látható; amelyről szőlőlevelek és szürkéslila szőlőfürtök csüngenek alá. Az alsó zónában négy- szögletes mezők láthatók, ezeket a mauzóleumhoz hasonlóan, a korban divatos, márványburkolatot utánzó (ún. inkrusztációs) festés díszíti. A falba mélyített fülke alá egy téglalap alakú, szintén márványutánzatú mezőt festettek, amelyet egyes kutatók üresen hagyott feliratos mezőnek tartottak. Az északi falba mélyített fülke, amelyben a korsó és pohár ábrázolása található, vitatott szerepű; feltehetően a halotti lakomák (refrigeriumok) során az elhunytnak juttatott ételt és italt helyezték el benne. (...) A keleti és nyugati falsarkokban, a dongaboltozat megmaradt indításainál geometrikus díszű falfestmény maradványok látszódnak; feltételezhető, hogy a boltozat is festett volt. A nyugati falon lévő, márványtáblát utánzó ábrázolásokon keretbe foglalt, félkörökkel és cikk-cakk vonalakkal díszített háromszögek láthatók. A keleti falra egy téglalap alakú vörös keretet festettek, amelyet két rövidebb oldalán egy-egy, két hosszabbik oldalán öt-öt darab koncentrikus félkör szegélyez. A déli falon, a bejárattól jobbra és balra, két kör alakú, okkersárga színű medalion fedezhető fel, amelyeket kék, vörös és kékeszöld kerettel vett körül a festő. Mindkettő üres; emberi fej, vagy más egyéb ábrázolás nyoma nem vehető ki bennük. Az ajtó felett, a két medalion között kékeszölddel keretezett ötszögletű minta látható. A déli fal alsó részén sárga, illetve kékeszöld rácsmintát láthatunk. A rácsmotívum a keleti és a nyugati falon is folytatódik és csatlakozik a márványborítást utánzó mintákhoz. A rácsminta közeibe festett, nyílhegy alakú, sárga-zöld színű virágok, levelek a Paradicsomkert kerítését jelzik. Valószínű, hogy a sírkamra ki festése az első temetkezéssel egy időben készült. A Krisztust jelképező szőlőtő és a híveket, így a halottat is szimbolizáló szőlővesszők közvetlenül a sír mellé kerültek, míg a sírkamra belső terét az elegáns márványimitáció és a Paradicsomkertet övező kerítés díszíti. (Hudák - Nagy 2005A 27-30,2005B 27-30). Az É-i sír Ny-i vége felett a falon további festményrészletként háztetőimitáció látható. A késő római téglasírok szokásos nyeregtetős lefedését ábrázolja, mely evilági minta alapján a halott túlvilági házát jelenti.457 A sír feletti fülkében a sírkamra modern nevét adó, festett edények láthatók. A kiöntő vagy tároló edény ábrázolása gyakori, így a pohár, illetve a pohár és kancsó együttese tekinthető inkább specifikusnak.458 A sírfestmények nem az élőkhöz tartoznak, így ezek az edények nem is azok refrigeriumát jelképezik, hanem az örök élet vizét, mely a keresztény halottak„jutalma".459 Mindebből következik, hogy ha a temetéskor egyáltalán betettek valamit a Korsós sírkamra fülkéjébe, akkor az csakis az„iváshoz" kapcsolódó edény lehetett. A bejárat feletti medalionok sárga hátterét Fülep Ferenc aranyimitációként értelmezte (Fülep 1984 45). Magukat a medalionokat Friedrich Gerke a késő antik paloták clypeuspurpureusával hozta kapcsolatba (Gerke 1952 118). Bulgáriai sírkamrákból „üresen hagyott" (Chissar), illetve színes pontokkal kitöltött (Ossenovo) medalionok ismertek (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 15 48-50). A pécsi sírkamra esetében az utóbbihoz hasonlóan a bennük látható színes pontok alapján asztrális, illetve az evilág/túlvilág párhuzamát szimbolizáló jelentés várható (Claudia-Maria Behling szíves szóbeli közlése). A kamra K-i oldalának É-i végén látható festett téglalap körüli 12 körív talán keresztény kötődésű alakzat.460 A 12 eonra (Dodekatheon) utaló gnosztikus jelképként való értelmezését (Artner 1958 149) elvethetjük, helyette meg kell említenünk az asztal körül ülő 12 tanítvány jelzésének lehetőségét.461 A II. sírkamra festmé457 Hasonló módon a sír Ny-i végében, a fej fölé festett házszimbólum látható Calma festett sírjában (KaplareviC 2011 42), ahol azonban ereklyetartóra utaló jelentéssel is kiegészül. 458 A bulgáriai Batovo sírkamrájában, ha nem is fülkében, de ugyanúgy az É-i falon, a sír felett található egy kehelyábrá- zolás (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 12-13), mely szintén az ivásra utal. 459 A plovdivi sír É-i oldalának festményén látható kancsót és poharat egy nő tartja a kezében, így ott az edényegyüttes a halottkultusz kelléke (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 44-45), és nem a halott itala. 460 A 12-es szám jelentőségét említette Prudentius Elim ligeténél: hat forrás, s hat másik itat kristályharmattal hétszer tíz pálmát, majd a Jordánnál: Épp kétszer hat kő tanú erre, mit ott e folyóba tettek atyák, mintázva tanítványok seregét így, végül a kenyérszaporításnál: Kétszer hat veder állt tele morzsáknak tömegével, (Józs 3-4; Dittochaeum 14-15,37). 461 Constantinus mauzóleumának oltárasztala körül is 12 ládaszéket helyeztek el (Bowes 2008B 106) a bulgáriai Kjustendil (Pautalis) No7. bazilikájának 5-6. századi padlómozaikján ábrázolt kantharosz körül 12 bárány látható (Sörries 2011 385).
