Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
1. Bevezetés
1. Bevezetés 9 makörébe tartozik. Nevezetesen, hogy ki mit gondolt régen és ma ugyanarról a dologról. A keresztényeket az első században sokszor a zsidókkal azonosították, és saját „öndefiniciójuk" is csak lassan alakult ki. A késő antik időszak pogány kifejezését maguk a pogányok nem is értették, hiszen a keresztények kezdték használni rájuk.13 14 A jelzőként és főnévként is létező pogány szó igazi pejoratív kiteljesedése a korai középkortól jött el. Ennek megfelelően a nem keresztények körében végzett, de hitbéli választást még megengedő igehirdetést/ evangelizációt lassan a sokkal szigorúbb értelmű és kötelező térítés váltotta fel. A 4. század igen gyors átmenetet mutat a pogányságból a kereszténység felé. Az áttérés és a keresztény szabályok betartásának eltérő fokain állók megkülönböztetésére újabb modern kategóriák születtek: keményvonalas pogány - szürke pogány, illetve keményvonalas keresztény - szürke keresztény.14 A köztudatban közösségi vallásként élő, erős egyházi szerveze- tiséggel rendelkező kereszténység korai időszakának ettől eltérő magánáhítatának, privát elemeinek értékelése megtörtént. (Bowes 2008B) Ugyanakkor Constantinus„személyes bazilikái", az első római ókeresztény bazilikák már nem tekinthetők egyszerűen családi magánsíremlékeknek, hiszen korábbi mártírsírok fölé épültek, továbbá más előkelő római családok sírkomplexumaiba is eltemettek nem családtagokat.15 Az antik világ keretei közt létező kereszténység felismerését, az általa kumulált, de eleinte alig felismerhető építészeti jellemzőket, illetve némi ütemkéséssel bekövetkező urbanisztikai változásokat a késő antik archeológia új irányzata próbálja kimutatni - gyakran épp az ókeresztény írott források állításainak régészeti alapú kritikája által. A keresztény egyház korai történetének általános kutatása és a fennmaradt írott források vizsgálata által megismert ókeresztény szokások, rítuselemek révén alapvető megállapításokat vonhatunk le. A kinyert információ azonban nem elégséges ahhoz, hogy Sopianae temetőjére vonatkozó konkrét írásos adatok hiányában teljesen biztos tudással rendelkezzünk épületeinek létesítési körülményeiről és használatáról. Nyitott kérdések ezután is maradnak, melyek legalább részleges megválaszolásához a rohamosan növekvő mennyiségű régészeti ásatási eredmények, azok feldolgozási módszereinek fejlődése, valamint a teoretikus háttér letisztulása minden bizonnyal a jövőben is hozzájárulnak majd. Az ókeresztény emlékek régészeti vizsgálatát általában három csoportba sorolja a kutatás (legújabban: Liccardo2004 15-16). Az első csoportba (1.) egyrészt (a.) a keresztény vallásgyakorláshoz kapcsolódó közösségi épületeket, templomokat stb. sorolják, másrészt (b.) a temetkezési építményeket. A másodikba (2.) a képeket, mozaikokat, szobrokat és más viseleti, valamint használati tárgyakat, míg a harmadikba (3.) az írott emlékeket. Magyar részről is több kísérlet történt az ókeresztény korszak régészeti adatainak rendszerezésére.16 Jelen könyvben az első és második csoport egy részének pécsi emlékeivel foglalkozunk, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a harmadik csoport szegényes pécsi vonatkozású adatait sem. A pécsi temető megismert épületeinek és falfestményeinek kutatásához interdiszciplináris vizsgálat szükséges.17 Mindezt az ókeresztény kor általános kutatása terén Petró József már 1929-ben hangsúlyozta (Petró 1929 3). A régészeti, történettudományi, építészeti, művészettörténeti és restaurátori eszközök mellett elengedhetetlen a geológia, a geofizika, az epigráfia és az egyháztörténet tudományainak segítsége,18 hogy a töredékesen fennmaradt emlékekből tapasztalati és spekulatív úton a lehető legtöbb ismeretet ki lehessen nyerni. A keresztény régészet még egy speciális, nemcsak objektív eszközökkel rendelkező tudományhoz, a teológiához is kapcsolódik.19 13 A pogány megnevezés helyett már Ulrich Volp is előnyben részesítette a nem keresztény kifejezést (Volp 2002). A pogány szó használatának korábban megkezdett témáját 2013-ban Lucy Grig előadásában elemezte mélyebben. 14 Tudomásom szerint ezeket a fogalmakat Raffaella Cribiore Libaniusról szóló előadásán hallhattuk először. 15 Monica Hellström tézise. 16 Az első rövidebb cikk - mely az egyházi régészet műszavairól szól - Czobor Béla Egyházművészeti lapjában jelent meg B. szerző neve alatt (B 1880), legutóbb pedig Tóth Endre műveiben olvasható Pannónia ókeresztény korának szakaszolása (Tóth E 1990 19 1991B 747 1994B 251-259 Tamáska 2012). 17 A több tudomány eredményeit összefogó komlex vizsgálati módszert a magyar régészetben László Gyula vezette be. A különböző szaktudományok eredményeinek egybevetése, összehasonlító vizsgálata ma már szinte önálló tudomány. 18 Petró József az ókeresztény kutatás szempontjából még a 20. század elején első nagy divatját élő pszichológia módszereinek segítségét is fontosnak tartotta (Petró 1929 3). 19 Bár maga a vallástudomány pluridiszciplináris tudomány (Gresz 2011 95), annak részeként a keresztény teológia is fejlődik (Cox 2009 11). Tárgyának meghatározására tett legutóbbi kísérlet szerint: a vallást teológiailag, míg annak társadalmi vetületeit„tudományosan'' lehet vizsgálni (Fitzgerald 2000 71 Cox 2009 16), vagyis a történettudomány és a teológia kiegészítik egymást. Mások szerint viszont történeti teológia gyakorlatilag nem létezik (Grűll 2009B 239 244), ugyanakkor a keresztény szemléletben a Jézus életével kapcsolatos ünnepek dátumainak meghatározásakor már a 3. században megjelent a történetiség, a történeti adatok felhasználása (Dolhai 2001 158-159). A teológia előnye a„bennfentesebb'' látásmód, hátránya az elfogultságra való hajlam. Kérdésére, hogy mi köze van Athénnek Jeruzsálemhez? (Tertullianus: De
