M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
Adattár
1700-ban templomának titulusa Szt. Katalin, és még emlékeznek ősi plébániájára. Újkori első plébánosa, fráter Némethy Mihály megemlíti, hogy a nagyszerű és még romjaiban is megszemlélésre méltó, Szt. Katalin tiszteletére felavatott templom majdnem végromlásra jutott. Végül 1790- ben Péntek György plébános újította fel és bővítette, ekkor épült hozzá a barokk templomhajó.1990 1972-ben Magyar Kálmán a vegyesbolt és italbolt alapozási árkában gótikus köveket talált.1991 Egy bizonytalan adat alapján a mai r. k. templom szentélyének és teremtemplomának építését 1490-re datálják, amelynek során a korábbi egyház eltűnt, és elkészült a mai késő gót, ferences típusú templom.1992 A templomról már Genthon is megemlékezett;1993 kutatását 1970-ben Guzsik Tamás, 1975-ben Kozák Károly végezte el. A r. k. templom támpilléres, a nyolcszög három oldalával záródó, késő gót, a somogyi 15. századi veszprémi ferences-pálos építőműhelyhez kötött (Andocs, Somogyszil), nyolc konzolba futó hálóboltozattal fedett szentélyének építése 15. század végi jellemzőket mutat. A hagyomány szerint a templomtól É-ra álló, már lebontott plébániaház helyén az aga lakosztálya állt, D-i oldalán pedig török fürdőépület helyezkedett el. Az adatok valószínűsítik, hogy a templom a török korban imaházként funkcionált. Az 1748-as Inventarium Connotatio a templom két harangjáról is szól, amely mutatja, hogy az épületnek tornya is volt. Az 1798-as földrengés után a hajót barokk stílusban építették újjá. A középkori templom a maival azonos méretű és elrendezésű volt. A sokszögű szentély mindhárom falába 1-1 ablak mélyedt. A feltehetően boltozott hajó diadalívvel csatlakozott a szentélyhez, Ny-i oldalán toronnyal. A hajóból csak kb. 8 m hosszú, vegyesen falazott lábazati falszakasz maradt meg az É-i oldalon. Az egykori lábazat talajszintje mintegy 50 cm-rel volt mélyebb a mainál. A szentély alatt kripta helyezkedett el, az épületet pedig temető övezte.1994 1975-ben Kozák Károly kutatásai a templomszentély D-i falának gótikus nyílásait (1,6 m széles mérműves ülőfülke K-i élszedett szárköve, hátfala és a Ny-i szárkő fészke), járószintjét, illetve az É-i oldalon épített sekrestye/kápolna maradványait is napfényre hozták. A ülőfülkével szemben, az É-i hajófalban egy pasztofórium fülkéjének hátfalát rögzítette. Irodalom: Guzsik Tamás: Topográfiai szemle a Koppány-völgyben. In: Műemlékvédelem. 1987/4. 229-236. GuzsikTamás: A törökkoppányi r. k. templom. In: Műemlék- védelem. 1975/4.207-211. Magyar Műemlékvédelem IX. 1984. Adattár. 537. RRM. Adattár - Ásatási dokumentáció. 1975.1/43/39. Szigetvári György: Építészeti emlékek Somogybán. 1973. Kaposvár. 31. Vass Előd:Törökkoppány 1556. évi első török adóösszeírása. SMM 3.1972. Kaposvár 57-73. 1990 Pesty 2001.347-8. 1991 RRM A. 1/43/9 1992 Inventarum Connotatio, 1748-1927. 1993 Genthon 1959.398. 1994 GuzsikTamás: A törökkoppányi r. k. templom. Műemlékvédelem, 1975/4 207-11.207-211. KORPÁD 1. (Nagykorpád) (plébánia) A személynévi eredetű falu neve a korpa főnév -d képzős alakjából származtatható.1995 A Korpádi, majd a Kanizsai, a Gordovai Fanes és a Battyáni családok bírták.1996 A segesdi főesperességhez tartozó település papja, Imre 1333-ban 14 széles D tizedet fizetett.1997 Plébánosát 1437-ben is említették. Talán ezzel a faluval azonosítható a 14. század elejétől (1323) előforduló Erdőkorpád,1998 amely 1540-ben már oppidum, és Szapolyai Jánostól országos- és hetivásártartási engedélyt kapott.1999 1542-4-ben a hadiadót fizető plébánosok között találjuk Pétert, aki az első ízben 1 Ft-ot, majd pedig 0,5 Ft-ot fizetett.2000 A kerítetlen temető a régi templom romjai mellett feküdt.2001 KORPÁD 2. (Kiskorpád) (plébánia) Villa Kurpad néven 1324-ben találkozunk első ízben a településsel.2002 A somogyi főesperességhez tartozó egyház plébánosa, Péter 1333-4-ben évi 30 kis D tizedet fizetett.2003 A kiskorpádi temetőt szentiváni temetőnek is hívják, talán templomának titulusa rejlik az elnevezés hátterében.2004 Győri József kertjében csontvázakat, Gyócsi József pincéjének ásásakor középkori téglákat találtak.2005 KORTÓ (plébánia) Müller a szláv Krtovci személynévből eredezteti a helynevet,2006 bár lehet, hogy inkább a latin cortus szó a gyökere. 1001-ben a curtovi udvarházat és környékét a veszprémi püspökség kapja a pannonhalmi somogyi tizedekért kárpótlásként.2007 1 184-8 között 1 M jövedelmével János veszprémi püspök saját káptalanénak adományozta a falu egyházát.2008 1229-30-ban, a pannonhalmi apátság és a somogyi papság közti perben Kortó egyházas falu volt, és a veszprémi káptalanhoz tartozott (ekkor Varsány és Fájsz között említették).2009 A somogyi főesperességhez tartozó település papja, Mihály 1333-ban 30, 1334-ben 45,1335-ben pedig 44 kis D tizedet fizetett.2010 1337-ben még mindig Mihály a kortói pap.2011 1479. február 15-én a somogyvári, gyugyi és kortói plébánosok Anthimus János kiközösítésének feloldása érdekében léptek fel.2012 A település nevét Kortó-dűlő őrizte meg;2013 az ehhez tartozó Makovistya- dűlő területén folytatott feltárások során került elő a település temploma (lásd Somogyvár). 1995 Várkonyi 46. 1996 Somogy vm. 118. 1997 Mon. Rom. 11.68. 1998 SMM-B. 96.60. DL 72268 1999 HO V. 283. 2000 ETE IV. 136., 332. 2001 Körmendy 1971.73. 2002 AON. 140. 2003 Mon. Rom. II. 70., Mon. Vat. 1/1.392. 2004 Somogy vm. 97. 2005 Rég. Fűz. II/13.79. 2006 Müller 1975.50. 2007 PRT. I. 589. 2008 Mon. Rom. 1.4. 2009 PRT. 1.157., 692. 2010 Mon. Rom. II. 70., 78., 82. 2011 SMM-B. 97. 20. DF 273019 2012 SMM-B. 79.108. 2013 Somogy vm. 150. 142
