M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

Péterről hallunk.1376 1433. július 13-án, egy búcsúkérelem kapcsán ismét említik a templomot.1377 1487-ben Lőrinc volt a település plébánosa.1378 1724-ben még emlékeznek a középkori plébániára, ám ekkor már Mernye filiája.1379 Az evangélikus temetőtől É-ra egy Árpád- és középkori település és temető nyomai láthatók.1380 Römer Flóris az ecsenyi út melletti K-i dombon téglamaradványokat, temető- és falunyomot talált.1381 Puszta Rezső az Öreg-hegyen, a falu É-i végében szintén észlelte a templomot és az attól Ny-ra fekvő temetőt.1382

Irodalom:

Bősze Sándor: Nyolc évszázad krónikája. Adatok Ecseny történetéhez. 2000.

EDDE 1. (Mesztegnyő környéke) (plébánia)

Helyneve feltehetően a magyar Egyed személynévből ered.1383 1291-ben hallunk a faluról első ízben, mikor Eddén a királyi udvarnokok földjét eladományozták.1384 A 15. században a Mesztegnyői Szerecsen, a Gordovai Fanes, aTapsonyi és Perneszi család falva. 1333-4-ben a somogyi főesperességhez tartozó plébánia papja, Mihály 30-30 kis D tizedet fizetett.1385 1424-ben templomát is megemlítik.1386 1436. július 8-án Edde faluból Egyházaseddére, illetve Mesztegnyőre hurcolnak jobbágyokat egy hatalmaskodás kapcsán.1387 1483-tól már Felsőedde elnevezéssel is találkozunk, ami az előző adattal együtt faluosztódásra utal.1388 1542-ben Kisedde néven említik a falut, amelynek plébánosa, Bálint 1 Ft-ot adózott.1389 1536-ban Mesztegnyőedde, míg 1550-ben Felső- és Kisedde néven volt ismeretes a település.1390 1704-ben a falun kívül még látható romjai vannak a templomnak, és egykori plébániájára is emlékeznek. Az újkorban Mesztegnyő és Somogyvár filiája volt.1391

EGRES 1 (Magyaregres) (plébánia)

Neve az éger fanévből ered.1392 1218-ban az esztergomi érseknek tett adományok között Egres falu is szerepel,1393

1229-30-ban a somogyi tized per kapcsán azonban a fehérvári káptalan birtokai közt találjuk.1394 Sámsonfölde 1331. július 27-i határjárása említi É-ra Albertit, K-re Nagyegrest, D-re Egrest.1395 A 15. században a kaposújvári vár tartozé1376 Luk. I. 259.

1377 Luk. II. 97., Mon. Rom. III. 92.

1378 Békefi 1907.93.

1379 ELJKIV.91.

1380 SMÚZ 2.19., RRM A. IV/2/6.

1381 Römer Jk. XXXVIII. 177., Rég. Fűz. 11/13.37.

1382 RRM A.IV/11/5.

1383 Kissi.406.

1384 Ákrit. II/4. 92.

1385 Mon. Rom. II. 69., Mon. Vat. 1/1.393.

1386 Csánkill. 602.

1387 SMM-B. 79. 78. DF 238196

1388 SMM-B. 79.115. DF 236637

1389 ETEIV. 142.

1390 RRM A. IV/60/2.

1391 ELJKIV. 108., 127.

1392 Várkonyi 17.

1393 Ákrit. 1/1.116.

1394 PRT. 1.319.

1395 SMM-B. 97.12. DF 73269

ka, illetve a Szerdahelyieké volt.1396 A pápai tizedjegyzék szerint a somogyi főesperesség alá tartozott, 1333-5-ben papja, Miklós 30, 30 és 35 kis D-t fizetett.1397 1426-ban egy György nevű pap - esperes - szerepel a forrásokban, ám ez Somogyegresre is vonatkozhat.1398 1523-ban a plébános 6 zaranyi jobbágy kiközösítésében működött közre. 1527-ben Antal deák az egresi Szt. Kozma és Damján egyház három vitricusával szemben folytatott pert.1399 A 16. sz. elején nemes Egresi Antal deák családja a templomon belül lelt örök nyugalomra. Az ellentmondó tanúvallomása alapján nem lehet eldönteni, hogy Antal deák rokonsága a templomban ingyen, vagy csak fizetség ellenében temetkezhetett.1400 Középkori templomának romjai a tanítói lakás mögötti dombon találhatók, a falu K-i részében, ahol az I. katonai felmérés „rudera" felirata is jelzi. A 18. században ennek a régi templomnak Szt. Ignác volt a titulusa, és kerí- tetlen temető vette körül.1401 2014-ben tereprendezés alkalmával, a településtől keletre, a temetőbe vezető úttól délre, a Törökhagyás nevű dűlőrészben előkerült a falu temploma, amelynek támpillérrel megerősített, sokszög alaprajzú szentélyét és néhány sírját sikerült feltárni.1402

EGRES 2.(Rácegres) (plébánia)

Az 1280-ban Kisegresd néven előforduló település papja

1333-ban Jakab, míg 1334-ben Miklós volt. Mindkét évben 40 kis D tizedet fizettek. 1430. február 17-én Lőrinc nevű rectorát és Szt. László tiszteletere szentelt parochiális egyházat említik.1403 Temploma a rácegresi temetőben állhatott.

ELLYEMINDSZENT/ELLYEVÖLGY (Patca, Gige környékén, Bárdudvarnoktól DNy-ra) (plébánia és Ágoston-rendi kolostor)

Az Albeus-féle összeírásban Ellyevölgy neve szerepel, amely ekkor a tíz zselici kanászfaluval volt határos - Ellyemindszent feltehetően ennek a falunak megkettőződése következtében jött létre.1404 1252-ben Mogorfalu (Magyarfalu, a mai Szentbenedek) határosai között találjuk.1405 A somogyi főesperesség alá tartozó plébánia papja 1333-ban Dávid, aki 40 kis D„ 1334-ben Jakab, aki 40 kis D, 1335-ben pedig László, aki 3 garas tizedet fizetett. Ekkor a falut Ellye/llye néven említik.1406 1400-ban IX. Bonifác papa Ferenc siklósi Ágoston-rendi szerzetesnek adja az Keresztelő Szt. Jánosról elnevezett ellyevölgyi kolostort.1407 A 15. századtól kezdve több ízben

1396 Somogy vm. 106.

1397 Mon. Rom. II. 69., 76., 82.

1398 Békefi 1907.93.

1399 Tímár 2016.600,605.

1400 Kubinyi 2005.16.

1401 Pesty 196., Körmendy 1971.67., Rég. Fűz. 11/13. 87.

1402 Németh Péter Gergely leletmentése

1403 Mon. Vat. 171.382, 390, Luk. I. 249.

1404 PRT 1.322.

1405 SMM-B. 95.5.

1406 Mon. Rom. II. 76., 81.

1407 ZSO 11/1. 154, Romhanyi 2000. 23., A prépostságot csak ez a forrás említi, nem ismerjük, sem eredetet, sem utóéletét. Lehetséges, hogy csak rövidebb ideig működött és iratanyaga a Szentbenedeki prépostsághoz került (Id. az ott előkerült pápai ólombullát), hiszen Ellyevölgyet 1252-ben Mogorfalu határosai között találjuk. SMM-B. 95. 5.

119