M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
Adattár
1747-ben Taszár filiája - Jézus nevének tiszteletére szentelt temploma mellett egy másik templomromot is megemlítenek a források.2338 Az 1748-as canonica visitatio idején még láthatóak voltak a falu szélén a régi egyház nyomai, melynek köveit azonban már elhordták.2339 A középkori egyház az Őreitől D-re található Temető-dűlőben feküdhetett, bár a r. k. templom körül is találtak csontvázmaradványokat, 16-17. századi kerámia kíséretében.2340 ORDA (Ordacsehi) (plébánia) A helynév foglalkozásnévi eredetű.2341 1229-30-ban, a somogyi tizedperrel kapcsolatban fordul elő első ízben a település, ekkor a veszprémi káptalan tizedszedő falvai között találjuk Túr, Álcs, Vasad, Almád, Berény, Nagyberény, Macs és Ság településekkel egyetemben.2342 1251-ben ismét felélénkül a tizedper a pannonhalmi apátság és a veszprémi káptalan között - ekkor„decimarum vilié Orda etTóti" neve fordul elő.2343 A somogyi főesperesség alá tartozó település papja, Pál 1333-4-ben 8-8 kis D tizedet fizetett.2344 1721-ben Látrány filiája, de romos kápolnája még látható volt.2345 E templom maradványai a mai településtől D-DNy-ra, a Rókalyuk nevű dűlőben (Rétföld lelőhelyen) lévő 112,8 m-es magassági pont környékén, két vízfolyás között találhatók.2346 OSZTOPÁN (plébánia) Helyneve szláv eredetű, a Stupan szóból ered.2347 A falu 1229-től fordul elő a forrásokban mint a székesfehérvári káptalan tulajdona,2348 1 284-ben pedig Dénes és Osztopán lerombolt birtokokat Theodor adományba kapja.2349 A 15. századtól a Perneszi családé volt. A pápai tizedjegyzék alapján a somogyi főesperesség alá tartozott - papja, Domonkos 1333-4-ben évi 40 kis D-t fizetett.2350 Érdekes jelenség mindazonáltal, hogy 1420. november 9-én, a település felosztásakor templomát nem említik.2351 1 5 42-ben Perneszi Pál osztopáni lakóhelyéről van tudomásunk.2352 1704-1788 között Somogyvár filiája, de emlékeznek még ősi plébániájára, amelynek romjai a temetővel együtt a falun kívül feküdtek. A falutól kb. Vi óra járásnyira K-re 1749-ben még állt a régi Szt. Mihály- templom É-i és Ny-i fala, sekrestyéje, körülötte kerítetlen temetővel.2353 Egy 1788-as adat szerint újonnan, 1770-ben épült templomának titulusa Szt. Mihály volt.2354 Genthon 2338 ELJKIV. 147. 2339 Körmendy 1971.68. 2340 Rég. Fűz. 11/13.105. 2341 Müller. 1975.51. 2342 PRTI.692., Mon. Rom. I. 83. 2343 Mon. Rom. IV. 307. 2344 Mon. Rom. II. 70., Mon. Vat. I/1.393. 2345 ELJK. IV. 85. 2346 RRM A. 11/18/1579. Müller R. terepbejárása. 2347 Várkonyi 58. 2348 ÁÚOVI.470. 2349 ÁÚO IV. 266., HO Vili. 235. 2350 Mon. Rom. II. 69., Mon. Vat. 1/1.393. 2351 SMM-B. 2001.75-7. DL 79643 2352 SMM-K. 70. 51. DL 67895. A kastély maradványai a Váralja dűlőben ma is láthatóak. 2353 Körmendy 1971.68. 2354 ELJKIV. 127., 108. a r. k. templom szentélyét támpilléres, gótikus eredetűnek tartotta. A téglagyár területén 1957-ben Puszta Rezső 7 db 11-13. századi sírt tárt fel, a temető többi része a bányászás következtében már korábban elpusztult.2355 A mai temető környékéről középkori kerámia gyűjthető. ÖLYVES (Ölyvöspuszta, Karádtól D-re) (plébánia) Már a Tihanyi alapítólevélben előfordul a település neve.2356 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtokolta, az Albeus-féle összeírásban pedig a pannonhalmi apátsághoz tartozó szőlőműveseiről értesülünk.2357 1390-től „villa Ewlyues et alia Ewlyues" vagy„Uterque Elwes" néven találkozunk vele a forrásokban - talán eltérő birtoklása miatt kettőződött meg a falu.2358 Egyházáról először a pápai tized- jegyzékből értesülünk: a somogyi főesperességhez tartozó plébánia papja, Gergely 1334-ben 40 kis D-t fizetett.2359 1426-ban András az ölyvösi plébános.2360 Kisbárapátitól É-ra, a Grabrina-dűlő melletti Ölyvösi-mezőn régi templomhelyről tudnak a helybeliek.2361 ÖRS 1. (Örspuszta, Somodor és Mernye között) (plébánia) Török személynévi eredetű korai helynév, feltehetően katonai települést takar.2362 A pápai tizedjegyzék alapján a somogyi főesperesség alá tartozott: 1333-4-ben papja, Péter évi 40 kis D-t, 1335-ben 30 kis D-t fizetett.2363 A falut Somodor, a két Kér, illetve Magyaratád határában említik.2364 1487-ben plébánosa Simon volt.2365 1724-ben Mernye filiája, ekkor a Belsőörs nevű területen még látszik a falu romtemploma. Templomának romjait talán a Szentgáloskérhez tartozó Örsipusztán találjuk.2366 ÖRS 2. (Vörs) (plébánia) Méretek: kb. 12x5 m. (39. ábra) 1261-ben „possessio Wrs... iuxta Balathynum" alakban találkozunk a faluval, amelynek határait egy birtokadomány kapcsán megjárják.2367 A Hahót nembeli Búzád ág, a 13. század végén a Battyáni család, a 15. században a Csányiak is birtokosok a faluban.2368 1386-ban Körtvélyesen és Vörsön a jobbágyok faházait megsemmisítik, a farészeket pedig Fonó (Fonyód?), illetve Kápolna birtokra szállítják.2369 1471-ben a falu SzűzMária-templomáról szólnak a források.2370 1487. áp2355 SMÚZ. 2. 38., AÉ. 1958. 209., RRM A. IV/49/5, MNM A. 80. O. II. Rég. Fűz. 1/10. 50. Pusztai Rezső a téglagyár gödrében találta a sírokat, a temető nagy részét azonban már az 1930-as években elpusztították. A valamikori település a temetőtől 100 m-re D-re feküdt. 2356 DHA150., 156. 2357 SMM-R.88.148. 2358 ZSO 1.160., Csánki II. 634. Ekkor Karád tartozéka. 2359 Mon. Rom. II. 77. A falu neve ekkor Hulnes. 2360 Békefi 1907.106. 2361 Pesty 2001.174. 2362 Müller 1975.55. 2363 Mon. Rom. II. 69., 81, Mon. Vat. 1/1.392. 2364 SMM-K. 70. 50. DL 93847, SMM-K. 79.55. DL 101799 2365 Békefi 1907.106. 2366 Pesty 2001.301. 2367 HO Vili. 83. Fodor Miklós fiának, Eleknek örökös nélküli halála után Búzád fia, Csák bán kapja adományban. 2368 SMM-B. 95.16. DL 69197 2369 SMM-B. 2000.17. DL 42366 2370 Békefi 1907.119. 155
