M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

Irodalom: Aradi Csilla - Bajzik Annamária: Előzetes jelentés a Siójut- Hermeczföld nevű lelőhelyen történt feltárásról. SMK 18.2008. Kaposvár. 225-233. JUTA (plébánia) (26/a. ábra) 1192-ben a Márk/Ropolyi-uradalommal határos a falu,1788 1284-ben praediumként említik a források.1789 A középkor folyamán a Marcaliak, a Zákányiak, valamint a Várdaiak birtokolták. 1306. szeptember 10-én a jutái egy­ház földje szerepel egy határjárás alkalmával.1790 A pápai tizedjegyzékből is értesülünk egyházáról - a somogyi főes- peresség alá tartozó plébánia papja, Miklós 1333-5 között fizetett tizedet: 1333-ban 22, 1334-ben 40, 1335-ben 30 kis D-t.1791 1535-ben már két Juta néven találkozunk a telepü­léssel. A mai r. k. templom 14. századi eredetű, melyet a 18. században barokkizáltak. KADARKÚT (plébánia) Elnevezése a magyar Kadar személynévből szárma­zik.1792 A település 1137-től fordul elő a forrásokban.1793 A somogyi főesperesség alá tartozó plébánia papja, Bede 1333-5 között az első évben 70 kis D-t (20+50), 1334-ben 50 kis D-t, 1335-ben 3 garas tizedet fizetett.1794 1364-ben a település határosai lllye/Ellye, Hedrehely, Visnye, Lad, Gyolcs, Zencse/Hencse, Szentmárton, Tapazd, Öszpéte, Inakod.1795 1379-től már biztosan két részre oszlott a tele­pülés (Kétkadarkút, majd Kadarkút és Kiskadarkút nevével találkozunk), amelyet a Hedrehelyiek, a Tamásiak, illetve az Alsó-lendvai Bánfiak birtokoltak, vámja pedig 1383-ban a pannonhalmi apátságé volt.1796 1494. november 4-én a segesdi főesperes Budára idézése ügyében Kadarkút plé­bánosát is említik.1797 1542-ben Mihály nevű plébánosa 1 Ft hadiadót fizetett.1798 Mai református temploma 1832-40 között középkori alapokra épült, a középkori falu a mai tele­pülés D-i végében található.1799 KAKONYA (plébánia) Méretek: teljes hossz: 15,6 m, hajó: 10,2x7,8 m, szen­tély: 5,4x6,9 m, falvastagság: 0,7 m, a toronynál 1 m, torony: 3,3x4,2 m. (6/b. ábra) A település 1268-ban terra Kakonya néven fordul elő.1800 1268-96 között a Hahót nemzetség birtoka, 1405-től pedig a Szerdahelyi családé. 1309-ben Búzád nembeli Ponith fia Jakab özvegye a szentháromsági birtokot Kakonya tarto­1788 Györffy 1975.70. 1789 Csánki 11.615. 1790 SMM-B. 92. 10. DL 49231.....iuxta quam viam (ti. Várdára ve­zető) a parte ecclesie eiusdem vilié Jutha". 1791 Mon. Rom. II. 70., 77., 82. 1792 Várkonyi 47. 1793 A kaposvári egyházmegye sematizmusa. 2003.66. 1794 Mon. Rom. II. 68-9., 77., 81. 1795 SMM-B. 98. 28. DL 5296 1796 Csánki II. 615, ZSO 1.117. 1797 Mon. Rom. IV. 30. (eccl. par. plébános...de Kadarta, Atád, Szerdahely, Lábod, Szentmihály és Babócsa) 1798 ETEIV. 136. 1799 RRMA IV/26/1 1800 Csánki 11.616. zékkal Zákányi Györgynek adta át.1801 1378-ban már révvel is rendelkezett a Mura folyón. 1333-ban a segesdi főespe­resség alá tartozó plébánia papja. Lukács 20 széles D tize­det fizetett,1802 1542-ben pedig Tamás nevű plébánosa 50 D-t adózott.1803 Kakonyán 1570-ben említik a Szt. Mihály- templomot, amely ekkorra feltehetően már elpusztult. Egy 1720. évi egyházlátogatás során a Szt. Mihály-temp- lomot„in monte Légradiensi, aliter Kakonya" néven említik. A romos állapotú templomot Őrtilos-Szentmihályhegyen 1763-ban építették újjá, feltehetően középkori alapokon. A középkori templom félköríves szentéllyel épülhetett, amelyhez karzatos, alig szélesebb hajó és Ny-i torony épült. A torony falvastagsága eltérő. A templom körüli dombte­tőn sírok kerültek elő. Irodalom: Belényessy Alajos: Légrád-hegyi Szent Mihály-templom. In: Műemlékvédelem. 1975/2. Kocztur Éva: Somogy megye régészeti leletkatasztere. In: Rég. Fűz. 11/13.1964.108. KÁNYA (plébánia) A Tolna megyéhez tartozó falu 1138-ban szerepel első ízben a forrásokban,1804 az 1440-es évektől már Olasz és Magyar Kánya néven.1805 1325. február 23-án egy per kap­csán tűnik fel Szt. Miklós tiszteltére szentelt egyháza (... possessionis Kanya vocate in qua ecclesia in honorem Sancti Nicolai est constructa).1806 Ozorai Sándor 1319-ben, amikor Rádi Márk szerbiai hadjáraton vett részt, rátört an­nak és rokonának, Kányái Fülöpnek templomára, javait, lovait, fegyvereit, valamint privilegiális okleveleit elvitte.1807 A regölyi főesperesség alá tartozó plébánia papja 1333-4- ben István volt, aki 1333-ban két részletben 26 báni D-t (20+6) fizetett, 1335-ben pedig Benedek összesen 3 garast (1+2) adózott. (Az 1334-es adat hiányos.)1808 Az 1722. évi egyház-látogatási jegyzőkönyv megemlíti a falutól Ny-ra ta­lálható dombon a régi templomromot, amelynek titulusára már nem emlékeztek. Ekkor a templom hajójának D-i fala, illetve szentélyfala még magasan állt,1809 és még 1733-ban is észlelhető volt. A mai temetőbe lokalizált templomrom helyébe (a halottasháztól D-re törmelékhalmaz található) 1754-ben épült Szt. László tiszteletére az új templom.1810 KAPOLY (EGYHÁZAS-, KÁPOLNÁS) (plébánia és kápolna) A település neve török személynévi eredetű.1811 Szt. Lász­ló adományaképpen 1082-ben a veszprémi püspökség bir­tokolta.1812 1193-ban a székesfehérvári johanniták számára 1801 AOM 1.171. 1802 Mon. Rom. II. 67. 1803 ETEIV. 141. 1804 Knauz Mon. Strig. 1.90., Csánki III. 432. 1805 Héd.0.176. oklevél, Csánki 111.432. 1806 AOM IX. 365. DL 86970 1807 AOT. IX. 47., AOM. IX. 365. DL 86970 1808 Mon. Vat. I/1.262., 277., 298., 305. 1809 Brüsztle 1878. III. 207. 1810 RRM A. 1/16/7. 3506., 988. ELJK VII. 63. A hagyomány itt egy török templomot tart számon. SMFN 218.62/53. A templom­helyet K. Németh András is azonosította. 1811 Várkonyi 38. 1812 HO IV. 6. 134

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom