M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

birtokáért. 1510-ben Kanizsai János adományt tett minden pénteken a kínszenvedésről és minden szombaton a menny­be vitt Szűzanyáról mondott misékért.3047 1501-ben a kolos­toron monticulo propeZenthpeterfalwa"formában szerepel, tehát a falun kívül helyezkedett el.3048 1 51 1 -ben János fráter a kolostor vicariusa. 1512-ben Boldog Lórándházi István gene­rális perjel hivatalos kolostorlátogató útján a Szt. Péter-kolos- tor betegházában hunyt el, és a templom kriptájába temet­ték.3049 A kolostort 1520 körül Gyöngyössy Gergely is meg­látogatta.3050 1524-ben a remetekolostor perjele Pesti Mihály volt, emellett Ladi Máté szerzetes nevét említi a forrás.3051 1542-ben a remeteség 8 pensa hadiadót fizetett.3052 1545- ben a már romos épületek javítására tettek adományokat.3053 1550-ben a szentpéteri templom felszerelései közül két ládá­ban papi ruhákat és egyházi tárgyakat őriztek a kanizsai vár­ban (már 1534-től): casulae, cappae, dalmatica, indumenta altaria, umerale, corporalia, capucia, camisiae. 1555-ben fel­merült erősséggé való alakításának gondolata is.3054 Ezután nem sokkal, 1563-ban a kolostora török előrenyomulás áldo­zatául esett. A templomból kimenekített miseruhákat, kely- heket, kegytárgyakat I. Ferdinánd az örvényesi pálosoknak adta.3055Téglafalának nyomai Pogányszentpéter határában, a Klastromi-dűlőben, a település szélétől kb. 500 m-re K-ÉK-re, a szántóföldek között, egy erdővel benőtt dombháton talál­hatók.3056 1966-ban Takács Gyula, Draveczky Balázs, 1967-ben Müller Róbert folytatott ásatásokat a kolostor területén.3057 A legalább 2 periódusú, 2 padlószinttel keltezhető kolos­tornak a gazdasági részlegét (verem) sikerült megtalálniuk. A kolostor köveit 1600-ban a kanizsai vár erődítéséhez hord­ták el, később pedig anyagát felhasználták az iharosberényi ev. templom építéséhez is.3058 A megnyitott két kutatószel­vényben 14. századi bordatö red éket, padlótéglát, napórát, 16. századi ezüst pénzérmét, valamint S végű hajkarikát lehetett gyűjteni - ez utóbbi a kolostor Árpád-kori előzmé­nyeként értelmezhető Szt. Péter-templomhoz köthető.3059 A kolostor egyhajós, kb. 14x9,5 m-es temploma sokszög zá- ródású szentéllyel volt ellátva, hozzá É-ról csatlakozott a ko­lostor.3060 1973-ban Magyar Kálmán pincebontáskor a kolos­tor faragott köveit gyűjtötte össze (pl. élszedett sarokkő).3061 Irodalom: Kanyar J. - Kerecsényi - Knézy J.: Fejezetek Pogányszentpéter történetéből. 1967. Kaposvár 3047 Molnár 1975.232. 3048 Csánki II. 646. 3049 Doc.Art.Paul.II.439.„lnOratoriumDiviPetri...finitaoratione." István társaival a refectoriumba vonult, ahol már nem étke­zett. Innen a domus infirmariumba vitték, ahol elhalálozott. 3050 Molnár 1975.230. 3051 SMM-K. 71.49. DL 24157 3052 ETEIV. 139. 3053 Molnár 1975.230. 3054 Müller 1972. 268, Pálffy 1999.114. 3055 Kaposvári Egyházmegye névtára. 2003.173. 3056 Doc. Art. Paul. 11.437. 3057 RRM. A. V/22/9, MNM. A. 1/24/1968. 3058 Pesty 2001.263. 3059 Müller 1972. 265-268., RRM A. V/22/9. 3060 Guzsik-Fehérváry 1980. 228., Romhányi 2000.64. 3061 RRM A. V/22/10 Müller Róbert: A pogányszentpéteri ásatás. In: Nagykanizsai Thúry Gy. Máz. jubileumi évkönyve, 1919-1969. 1972. Nagykanizsa. 265-285. SZENTSIXTUS (Rengősár környékén) A somogyi tizedper kapcsán fordul elő első ízben a tele­pülés neve - a Rengősár mellett fekvő falut ekkor a veszpré­mi káptalan birtokolta.3062 1369-ben Tokaj ügyében nemesi névben bukkan fel.3063 SZENTTAMÁS (KEREK-) (Bőszénfától Ny-ra) (plébánia) Talán e településsel azonosítható a pápai tizedjegy- zék alapján a somogyi főesperesség alá tartozó Rotunda Ecclesia - amelynek papja 1333-ban Mihály volt, aki 13 kis D-t, 1335-ben pedig Jakab, aki 3 garast fizetett3064 -, mivel a falut Kerekszenttamásnak is nevezték. 1372-ben Szt. Tamás tiszteletére szentelt kőegyházát (ecclesia lapidea) említik.3065 A 14. században a Szerdahelyieké és a zselicszentjakabi apátságé volt, majd ezt követően az Imrefy családé. 1542- ben Kerekszenttamás papja, Balázs plébános 1,5 Ft-ot adózott.3066 1689-ben régtől elhagyott helyként említik a Bőszénfától Ny-ra elterülő Szenttamáspusztát, amelynek ÉNy-i szélében, a Templom-sűrűben állt valamikori egyhá­za; itt téglatörmeléket, faragott követ és embercsontot le­het gyűjteni.3067 SZENYÉR (plébánia) Méretek: 20,8x9 (7) m, hajó hossza: 13 m, sekrestye: 5x5,2 m, falvastagság: 80-90 cm. (58. ábra) A kanászok települését jelölő szláv gyökerű helynév 1291-ben királyi udvarnokok földje, amelyet eladomá­nyoztak.3068 A település a 14. században a Szenyéri, később pedig a Tapsonyi Anthimi családé volt.3069 Az 1332-7-i pápai tizedjegyzék Zinner néven említi; 1333-ban Jakab pap 20 széles D-t, 1334-ben 2 garast fizetett. A templom a segesdi főesperességhez tartozott.3070 1345. szeptember 29-én a szenyéri Szt. Péter apostol egyházban Tenyn Lász­ló comest Miklós mester, királyi étekfogó eskü alatt fiává fogadta.3071 1436-ból ismeretes plébánosának, Antalnak az említése is.3072 Városias településre utal, hogy már 1437 előtt fürdővel rendelkezett - az ebben az évben kelt okle­vél szerint a szenyéri fürdőben Tapsonyi János embereivel Mihály kovácsot két évvel ezelőtt megverette.3073 1445-ben a Tapsonyi Anthimiek visszakapták szenyéri allodiális házu­kat; talán ezért kezdtek itt várépítésbe.3074 A szenyéri vár építése 1459 után vehette kezdetét: ekkor kapta Mátyás ki­3062 Mon. Rom. 1.83., PRT1.158., 692. 3063 SMM-B.93.11. DL 49286 3064 Mon. Rom. II. 68., 82. A falu talán templomának alakjáról nyerte a nevét. 3065 SMM-Ti. 99. 71-2. DF 285988 3066 ETEIV. 135. 3067 SMM-Ti. 99. 71-2. A falu további említései: 1425,1452,1489, 1536. Csánki II. 646., RRM A. IV/5/2,3 3068 Ákrit. 11/4.92., Kiss II. 566., Várkonyi 59. 3069 Csánki II. 58.3,575. 3070 Mon. Rom. 11.68., 76. 3071 SMM-B. 78.66. DF 236482 3072 Csánki II. 583., 575., SMM-B. Zs. 86.41. DL 12867 3073 SMM-B. 79. 78. DF 238197 3074 SMM-B. 79.86. DF 236595 185

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom