M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

A somogyi főesperesség alá tartozó plébánia papja, János 1333-5 között évenként 45 kis D tizedet fizetett.1164 1347-ben Szt. Márton tiszteletére szentelt templomának földjét említik a források (terra ecclesie S. Martini de villa Chaba).1’65 1444. június 10-én egy birtokfelosztás kapcsán Csaba plébániáját a falun belül elhelyezkedőnek írják le, amivel szemben hét egymás mellett fekvő telek található.1166 1516. október 16-án Korotna vár tartozékaként jelenik meg a település - plébánosa ekkor János.1'67 Draveczky Balázs a Tab-Csabatag nevű lelőhelyen, a patak túloldalán, a műúttól É-ra, egy alacsony dombsor D-i lejtőjén falunyomok és kora középkori kerámiák mellett mészszel összetapasztott téglatörmeléket észlelt.1168

CSÁKÁNY/BÁRDOSCSÁKÁNY (plébánia és ferences kolostor) (12. ábra)

A török eredetű személynévi vagy csak a csákány közszóból eredő elnevezésű falu1169 csak későn jelenik meg az oklevelekben - 1323-ban Csákány, Kerektóval együtt, Kanizsa várához tartozott.1170 Plébániatemplomának első említése 1470-ből való.1171 1542-ben Bardws Chakan néven sorolják fel - ekkor Jakab plébános 60 D hadiadót fizetett.1172 1480-ban és 1497-ben a település mint oklevél-kiadási hely fordul elő.1173 Az obszerváns ferencesek S. Salvatoris provinciájához tartozó, a Koroknai Allya család által alapított kolostorról 1516-ban értesülünk - ekkor az Ozorai őrséghez tartozott. 1531-ből Kőröshegyi András gvárdián neve ismert. 1532-ben a Bécs ellen vonuló török sereg kirabolta és felégette. Bori Dénes és Potolyi György testvéreket pedig megölte. Az 1533. évi közgyűlés a kolostor elhagyásáról dönt, 1537-ben mégis újjátelepítik Dalmadi Máté gvárdián vezetésével. 1542-ben javításokat is végeznek az épületben, melyet az Allya család katonai célokra alakíttatott át, s vizesárok és kettős palánk vette körül.1174 1544-ben még hallunk a kolostorról, ekkor Szentlászlai Egyed volt a gvárdián. A kolostor Szigetvárral együtt pusztult el véglegesen, bár 1572-ben Palat Jeromos kanizsai építőmester szemlét tartott a várban.1175

Alaprajzára egy 1569-es Giulio Turco-féle rajzból következtethetünk, ami szerint a ferences templom tíz tám- pilléres volt, és tornyos várkapu vezetett át a kolostort körülölelő nagy árkon. A r. k. templom a középkori templom falainak felhasználásával épült. 1760-ban barokkizálták, 1860-ban pedig romantikus átépítésen esett át. Egy 1812- ből származó térkép is megemlíti, hogy a templomot romjaiból építették újjá, és hozzá egy monostor is csat1164 Mon.Rom.il. 68., 77., 82.

1165 AOM V. 26., Csánki II. 596.

1166 SMM-B. 89.13. oklevél, DF 283652

1167 SMM-K. 70.36-7. DL 48723

1168 Rég. Fűz. 1/15. 78., Rég. Fűz. 11/13.147.

1169 Várkonyi 34.

1170 AOTVII. 67.

1171 Guzsik: Somogy. 4.

1172 ETEIV. 140.

1173 SMM-B. 83.63. DF 268235, SMM-K. 76.48. DL 20578

1174 Magyar Kálmán: A honfoglalás és az Árpád-kor régészeti emlékei. Nemzeti Történelmünk, I. Kaposvár. 1993. (A továbbiakban: Magyar 1993.) 115.

1175 Karácsonyi II. 24., RRM A. III/4/15.

lakozott, melyet mély, négyszögletes árok övezett. A monostor helyére plébániaház épült. Egy másik templomnak, a valamikori plébániatemplomnak a maradványai innen 200 ölnyi távolságra láthatók.1176 A régi falu a maitól Ny-ra, a temető helyén feküdt - feltehetően plébániatemploma is itt állhatott.1177

A nyolcszög három oldalával záródó támpilléres szentélyhez és hajóhoz teljes hosszúságban egy téglalap alakú épületszárny (sekrestye/káptalanterem) kapcsolódik D-i és É-i bejárattal, K-i végében toronnyal, esetleg szentéllyel, valamint É-ra egy újabb épületrésszel (sekrestye/torony). A kolostorudvart minden oldalról körülépítették. Az É-i szárnyon tíz cella sorakozott, Ny-on kettős teremsort találunk. A tornyos főkapu is itt nyílt.

Irodalom:

Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolostorok Dél- Dunántúl török kori végvári rendszerében. In: SMM. 1974.21-25.

Darnay Béla: A Somogy megyei Szőcsény és Csákány. In: Vasi Szemle. IV. 1937. 203-5.

Gerő László: A török elleni harcokban átépített vagy újonnan épített bástyás várak kialakulása. In: Várép. 325- 344.

CSEGE (Bálványos közelében) (plébánia)

A falut 1229-30-ban említik első ízben a források, ekkor a székesfehérvári káptalan birtoka, és tizedszedő hely volt.1178 A 16. századtól a Pernesziek bírták. 1233. szeptember 11-én már egyházáról (ecclesias per se habent - ti. Gamásnak is), illetve papjáról (sacerdos de Chega) is értesülünk, amikor a falu Gamással együtt a veszprémi káptalanhoz csatlakozott a pannonhalmi apátság ellenében.1179 A pápai tizedjegyzékben a somogyi főesperességhez tartozott, 1333-5 között Lőrinc papja előbb 2 pensát és 10 kis D-t, majd pedig két éven keresztül 100-100 kis D-t fizetett (sic!).1180 1427-ben Péter csegei plébános neve ismeretes.1181 Az 1433. július 13-án és augusztus 3-án kelt oklevelekből, egy búcsúkérelem kapcsán, Szt. András tiszteletére szentelt egyházáról szerzünk tudomást.1182 1495. január 13-án a veszprémi püspöki zsinatról távol maradt plébánosokat Budára idézték - ezek között Csege falu Ambrus nevű plébánosát is megtaláljuk.1183 Plébánosa 1527-ben is megjelenik a forrásokban.1184 Csegepusztán középkori falunyomot, illetve tőle D-re, a Csege-patak oldalában elhelyezkedő Diós-dűlőben nagyszámú téglatörmeléket találtak, ahol középkori temploma állhatott."85

1176 Tóth 1988.53.

1177 Somogy vm. 55.

1178 Mon. Rom. I. 83., Somogy vm. 43.

1179 PRT1.162., 722., ÁÚO1.312.

1180 Mon. Rom. II. 69., 77., 82.

1181 Békefi 1907.92.

1182 Luk. II. 89., 113.

1183 Mon. Rom. IV. 33.

1184 Békefi 1907. 92.

1185 Rég. Fűz. 11/13.23., Pesty 2001.38., RRM A. I/6/30. 832 .

111