M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

A 4. periódushoz kapcsolódó építkezéseket (16. század első harmada) a vizitátorok jelentése során tapasztal állapo­tok indukálták a bencés reform szellemében. Ezt az építke­zést számos faragvány bizonyítja (késő gótikus és reneszánsz nyíláskeretek,félnyolcszög keresztmetszetű pillértöredékek, zárókőgyűrűtöredékek), a boltozati bordák tanúsága szerint a templomot is átboltozták - amit a főapszis külső oldalán utólagosan épített támpillérek is alátámasztani látszanak. E boltozás legközelebbi párhuzamai Perényi Imre 16. század eleji siklósi építkezéseihez kapcsolódnak - és a siklósi várká­polna szentélyének boltozatán figyelhetjük meg (íves bor­dák, orrtagokkal díszített zárókő). A 16. század 40-es éveitől kezdve a monostor katonai jelentősége fokozatosan nő, a templom Ny-i harmadát világi hasznosításba veszik, a temp­lom kapuit befalazzák, a kerengőt megkisebbítik. A kolos­tort erődítménnyé alakítják - a tornyokból bástyák lesznek, a kolostor vizesárkát kitisztítják. Egy 1390-ből származó oklevél az apátság pecsétjét is megőrizte (körirata: S. Capituli Monasterii Sancti Égi Dii De Simigio), belül holdsarló és csillag között kezeit kitáró ton- zúrás szerzetes előtt címerpajzs, melyet két kisebb szerze­tes tart.272' A faragványokkal Dercsényi Dezső, Marosi Ernő és Levárdy Ferenc foglalkozott. Dercsényi az 1. periódus­hoz sorolta a Szt. István megkövezése/Szt. Egyed miséje elnevezésű faragványt, és direkt párhuzamát a milánói S. Ambrogio-szószékben és veronai S. Zeno SS. Lucilio— Lupicino-Crescenzio-szarkofágjának díszítésében látta. A lombard díszítőművészetre jellemző zsúfolt keretezés figyelhető meg itt is: növényi szár, toboz, indák közt ma­darak, ami az arbei oszlopfőkkel, a pomposai apátság át­riumával, a páviai S. Stephano-, S. Michele-templomok, Magyarországról pedig az óbudai prépostság díszítésével, Ábrahám és a három angyalt ábrázoló, ún. kalocsai kővel mutat rokonságot. A szalagfonatos szentélyrekesztő táb­lákkal, pillérfőkkel együtt a 11-12. század fordulójára da­tálható. Közeli párhuzama Pécsváradon található, félkör­íves fülkékkel elegyítve. Levárdy a faragványt a Ny-i kapu timpanonjába helyezi, mivel szerinte hátoldalára a francia stílusú oroszlánokat másodlagosan, a 13. században farag­ták. Mai értelmezése szerint szentélyrekesztő lehetett.2722 A 13. század eleji, a zendülés utáni átépítéshez köthető a délfrancia hatású figurális domborművek nagy része (Griff, Tövishúzó, Szent Péter-, Krisztus-, Gábriel- és Sámson-ábrá- zolás); úgy tűnik, hogy a pécsi apostolszobrok mesterének egyik tanítványa dolgozott itt. A %-es domborművek közül talán a kaputimpanont díszítette a Maiestas Domini és két oldalán Péter (és Pál) alakja. Talán a D-i kapu vagy a felszen­telés során is említett átrium körüli díszítmények lehettek a sámsonos kő előkerülési helyzete alapján.2723 A kerengő faragványait Marosi Ernő a 13. század első feléhez kötötte, akárcsak egy kora gótikus Madonna-szobor torzóját (mely a háromkirályok imádásának köréhez tartozik); ennek köz­2721 MagyarTörténetiTárll.83. 2722 A faragvány ikonográfiái szempontú elemzésére legutóbb Rabb Péter tett kevéssé meggyőző kísérletet (Szt. István vér­tanú és Szt. István király, valamint Szt. Imre együttes szere­peltetése), amely hozzájárult az ábrázolás megfejthetetlen- ségének illúziójához. Rabb Péter 2004. 2723 Bakay 1973.345. vetlen párhuzamát Reimsben, illetve a laoni székesegyház­ban vélte felfedezni. Az erősödő francia hatás lenyomatai a kerengő kehelyfejezetei, illetve a kerengő sarokpilléreit lezáró díszítések: Isten-kéz, Krisztus-arc stb. Ezen alko­tások Champagne és Burgund vidéke felé mutatnak, de közelebbi analógiát az esztergomi Szt. István protomártír templom 13. századi átépítéséből származó maradványok jelentenek. Ennek alapján feltételezhető, hogy közel egy időben két műhely (egy késő román és egy kora gót stílus­ban alkotó) dolgozott Somogyvárott. A 3-4. periódushoz a gótikus bordákon, záróköveken kívül ajtó- és ablakkeretek tartoznak. Egyedülálló egy főpapi figurát ábrázoló szobor­töredék, mely talán egy Saint Gilles-hez hasonló hatalmas, álló alakos szoborkompozíció részét képezhette.2724 A monostor ásatásai során egy 13. század elejére datál­ható öntöttbronz korpusz is előkerült. Krisztus alakját le­hunyt szemmel ábrázolták, karjai szinte vízszintesen kinyúl­tak, bordái vésettek, ágyékkendője lazán hullik alá öve alól. Karjain, illetve összezárt lábai alatt szeglyuk található.2725 A Kupavár területén egy 12x7,5 m-es, félköríves szen- télyzáródású, támpilléres szentélyű téglatemplomot tárt fel 1976-ban Bakay Kornél, amelyet a Szt. Péter tiszteletére szentelt ispánsági egyházzal azonosított. A templom körül feltárt 250 sír a 12-16. század közé datálja a temetőt. 1973-ban Magyar Kálmán a bencés monostor közelé­ben, attól néhány 100 m-re K-re, a Nyaka-dűlőben, Mernyei Erzsébet földjén egy nagyobb, 11-16. századi település há­romhajós templomának 15 m hosszú maradványait találta meg pártás, gyűrűs középkori sírleletekkel, amelyet az ása- tó a S. Apollináris-templommal azonosított.2726 A falutól DK-re, a Makovistya-dűlő D-i részén közép­kori templom nyomait találta meg terepbejárása alkalmá­val Müller Róbert. Magyar Kálmán szerint a lelőhely a Szt. György-templommal azonosítható.2727 Itt a határnevek, földrajzi nevek közelsége miatt felvetődik a Kortó falu templomával való azonosítás lehetősége. 1978- ban Wollák Katalin Somogyvár Imre-remic részén embercsontokat és téglatörmelékeket fedezett fel. A Ku­pavártól 800 m-re lévő lelőhely egy 10 m átmérőjű kiemel­kedés ÉK-i végében, 15-20 m-es területen helyezkedik el. A lelőhely körül 10-16. századi kerámiaanyag gyűjthető.2728 1979- ben Magyar Kálmán végzett kutatásokat a Somogyvári Erdészetnél, ahol az ásató szerint Árpád-kori osszárium/kápolnafalaittalálta meg 45 sír kíséretében. A kétré­tegű sírok leletanyaga késő középkori - kora újkori (gyöngyös párták, hajtűk, kereszt), bár a szórványból előkerülő sodrott ezüst hajkarika és rézkarika 12-13. századi réteget jelenthet. A falak a sírok egy részét átvágták.2729 Magyar Kálmán a település általános iskolájánál is azonosított egy templomot.2730 Irodalom: Bakay Kornél: Előzetes jelentés a somogyvári bencés apát­ság 1972-3. évi feltárásáról. In: SMK. 1. (1973.) 342-8. 2724 Pannónia Regia. 1994.242-3. 2725 Bakay 1973.346-7. Itsz.: RRM. 73.1708.1. 2726 Magyar 2001.154. 2727 Magyar 1992. 29., RRM A. II/24/80 2728 RRM A. II/24/378 2729 RRM A. II/24/397., Magyar 2001.155. 2730 Magyar 1992. 173-6. 170

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom