M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
III. A kései egyházszervezet rekonstrukciója
régészeti feltárások is ezt látszanak alátámasztani (Látrány-Rádpuszta). Bár a középkor második felére a plébániahatárok rögzülése figyelhető meg, az ország bizonyos régióiban, sőt egyes birtokok között is jelentősek a különbségek a templomok számát illetően. A fennmaradt uradalmi becsüjegyzékekből kiderül, hogy volt olyan uradalom, ahol minden falu rendelkezett templommal, míg másutt csak minden tizedik (lásd: a Garai család Valkó megyei uradalma). 1489-ben a Varasd megyei császárvári uradalomban egy mezővárosra és 83 falura három kőtemplom és egy temetővel rendelkező kőkápolna mellett négy temető nélküli fakápolnát találunk.351 c) A templomok pusztulásának okai Tatárjárás Somogy megyében a tatárjárás nem pusztított olyan mértékben, mint az ország keleti felében, bár valamilyen szintű pusztítás itt is bizonyítható. 1268- ban Lőrinc nádor somogyi ispán öt társával a tatárjárás során elhaltak vagy foglyul ejtettek tulajdonjogi kérdéseiben hozott ítéletet.352 Györffy György szerint a Dunántúlon a tatárjárás okozta pusztítás 0-40% közé tehető. A tatár sereg ugyan Segesdig behatolt a megyébe IV. Béla üldözése során, de a gyors mozgás miatt itt csekélyebb pusztítást végzett. Templomaink régészeti és műemléki kutatása során csak a legritkább esetben tudtak a tatárjáráshoz kapcsolható pusztulási réteget azonosítani. Sok templom átépítésének ideje datálható a 13. század első felére, bár ennek éppen ellenkező magyarázatát sejthetjük. Mindenesetre kétséges, hogy egy teljesen kifosztott ország, javarészt elpusztított lakossággal rögtön templomépítésbe tudott volna kezdeni. Inkább gyaníthatunk a folyamat hátterében a 13. századi nagy társadalmi átrendeződések nyomán megjelenő kö- zép/kisnemesi réteget, amely az új egyházak építésénél is jeleskedett, hiszen a faluosztódásokat szintén ebben a korszakban említik először. Pusztásodás A templomok pusztulásához, ha nem is nagymértékben, a 13. századtól a pusztásodás is hozzájárult. Ilyen esetben 1-1 gazdaságilag, természeti szempontból kevésbé kedvező adottságú települést a lakosság felhagyott, és más vidékre költözött. Ez az időszak a települések koncentrációjának időszakával esett egybe. Kérdés azonban, hogy e másodlagos településeken eredetileg épült-e templom, mivel a később alapított, tanyaszerű aprófalvak esetében is csak nagyon 351 Kubinyi 2005.15. 352 Müller 1975.39. ritkán lehetünk ennek tanúi. Úgy tűnik, hogy az ezen ok miatt elhagyott templomok száma csekély lehetett. Ezzel párhuzamosan, a településkoncentrációnál megfigyelhető, hogy a templomos helyek nagyobb számban váltak új, nagyobb falvak kiindulópontjaivá. Hatalmaskodás A falvak, kisebb települések pusztásodása mellett egy eddig kevésbé hangsúlyozott ok is komolyabb átgondolásra késztethet minket: ez pedig a hatalmaskodás, az egymás falvainak akaratlagos elpusztítása. így néptelenedett el a középkor egy szakaszában több falu is. A hatalmaskodások során nemegyszer a kegyuraságon is csorba esett, mint például 1481-ben, amikor Szentbalázsi Zele Tamás és Antal panaszt emelt Ákosházi Sárkány Bertalan és Benedek ellen, akik hét évvel korábban a Zala megyei Mindszent birtokon a Mindenszentek tiszteletére épült egyház kegyúri jogának egészét (totalis iuris patronatus) minden jogi eljárás nélkül elfoglalták, és ott két üres telket, amit Antalfy Miklós és Daróczy Jakab lakott (sic!), birtokrészükre vittek, és ott elégettek (ti. a birtokon álló faházakat).353 1400. december 18-i dátummal egy rendkívül érdekes oklevelet találunk Arad falu templomával kapcsolatban. Ekkor ugyanis Szenyéri László és Gombai Pál fegyveresen megtámadták az egyházat, és „ecclesiam fundibus destruxerant..., hostiliter invaserunt ac denodia, calices, libros et alia ornamenta ecclesiastica in dicta ecclesia cultui seu usui divino deputata et nonnula etiam bona mobilia ad dictum rectorem [ti. László rector] spentantia ibidem reperta..."354 Arról, hogy a templom mindezen pusztítások után mégiscsak újjáépült, 1542-ből van adatunk; ekkor Miklós nevű plébánosa 1 Ft adót fizetett.355 1444-ben Marcali Vajdafi Imre és János - Bánfi György és István segítségével - Komár, Galambok, Karos, Beki birtokokat, valamint Ocsmán, Bábony, Tengőd, Kustyán, Szentpéter, Budaváridencs, Budavárimuszt, Kápolna praediumokat elfoglalták, elpusztították, kifosztották, mi több: elnéptelenítették 14 ezer Ft-nyi kárt okozva.356 1300. április 2-án Gergely fia Boxa Horpácsi Tamás fiai parochiális egyházára tört.357 A templomról több adat ezután nem maradt fenn; úgy látszik, már nem építették újjá. 1328-ban Szárberény 353 SMM-B. 83.63. DF 268236. A hatalmaskodások során Somogy megyében sok esetben megemlékeztek elhurcolt faházakról is: 1368 - Sudak, Vörs, Körtvélyes (SMM-B. 98. 36. DL 41276), Mérőben pedig egy birtokfelosztás során János curiájából (birtokából) öt ház lett Péteré, aki ezeket köteles volt elszállítani. SMM-B. 92. 27. DL 49266. 354 Mon. Vat. I/4.297., Mon. Rom. II. 328, ZSO II. 82. 355 ETEIV. 142. 356 SMM-B. 89.18. DL 106005. 357 AOTI.211. 42
