M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

III. A kései egyházszervezet rekonstrukciója

1317 előtt Kányái Fülöp építette a bedegkéri Szűz Mária-egyházat, míg a nyíri kápolna 1349-ben épült, és a tized 1/8-át kapta az itteni pap.518 1333-ban fráter István Zsenlewolban (a Szent Pál tiszteletére később emelt döröcskei pálos kolostor elődjeként) egy telket kapott László fia Gergely és Beke fia Miklós nemesek­től, hogy ott előbb fából, később kőből kápolnát épít­sen, mivel e helynek nem volt temploma:„construere unam capellam ligneam et postea lapideam in dicta possessione [Zenlewol], quae carebat ecclesia".519 Beles faluban 1342-ben épült a Szent Katalin-ká- polna („cum una capella in honore Sancti Katherine virginis constructa iuxta Sárrété"), melyet a rá követ­kező évben már újonnan épült/újjáépült és nem tel­jesen kész kőegyházként („ecclesia lapidea in honore Sancti Katerine de novo constructa, séd non dum totaliter perfecta... non dum adhuc plena reparate") írtak le.520 A faluban egyébként már 1279-ben állt Szent Márton tiszteletére egy másik templom.521 1343-4-ben Pösze megépült egyházáról szólnak a források.522 1349. június 7-én Petych nyri nemes enge­délyt kap, hogy birtokán kápolnát emeljen és papot tartson, akinek az ellátására a birtok tizede negyedé­nek a felét köteles biztosítani (a negyed másik fele a veszprémi káptalant illette).523 Más megyékben is épültek új egyházak, még a 14. század derekán is. 1324-ben a király utasította az egri káptalant, hogy nézzen utána: az Abaújvár megyei Tőkésújfalva birtokon eltiltotta-e valaki János mestert kőtemplom építésétől.524 Úgy tűnik, hogy alkalomad­tán a királyi döntés felülbírálhatta a püspöki jogokat, mivel 1325-ben Kokoss és Ricolphus mesterek a király egyedi beleegyezésével a Szepes megyei Landek falu­ban saját és őseik, valamint utódaik lelki üdvére, a Min­denható Isten tiszteletére egyházat alapítottak, és azt birtokadományokkal, javadalmakkal ellátták, kegyúri jogukat pedig a lengyelországi Miechovi konventnek adományozták.525 1339-ben a Liptó megyei Lubella birtokon Szent Erzsébet tiszteletére épült templom.526 1433. július 13-i kérelemben a pécsi egyházmegyében fekvő, újonnan épült sólyagi Szent György-templom 518 HO 1.48., Héd. 0.1.53., V. R. 168. 519 Doc.Art. Paul. 11.435-6. 520 ZO II. 53, 60-61., 83-4., 88-9. 1342-ben Belchy László Bese­nyő Lászlónak adja el belesi birtokrészét, 1343-ban pedig Walterfi László és testvérei bocsátják áruba birtokukat (ac iure patronatu ecclesia lapidea) Becsei Töttösnek. 521 ÁÚOIX. 227-238. 522 AOM IV. 305., 463. 523 V.R. 168. 524 AOTVIII. 253. 525 AOT IX. 148. (Ezzel az intézkedéssel a kegyúri jogot egy ma­gyarországi egyház felett egy idegen országbeli konvent gya­korolhatta.) 526 AOT XXIII. 122. számára kért búcsút a patrónus, Sólyagi Sebestyén.527 Érdekes Csetneki László 1433. évi búcsúengedélye, mely arra a hét egyházra (sic!) vonatkozik, melyet apja egy római zarándokút emlékére csetneki birto­kán alapított. Ezen egyházak minden bizonnyal nem parochiális funkcióval épültek, inkább megemlékezé- si jelleggel (talán a hét római bazilikára utalva), melyre Nyugat-Európában is találunk példát.528 Adatok templomrenoválásra, átépítésre Aránylag nagy számban maradtak fenn adatok az egyes templomok, illetve monostorok/kolosto- rok renoválásával kapcsolatban. A búcsúengedélyek szinte minden esetben az egyházak felújításához való anyagi hozzájárulást is a bűnöktől való szaba­dulás egyik útjaként jelölték meg. 1410-ben Balázs mint a csepelyi Szent Lőrinc vértanú oltár rektora szerepel a forrásokban: ekkor két szántóföldet adott el a mindszenti (szemesi) pálos kolostornak, hogy a romos Szent Lőrinc-templom helyreállításához követ szerezhessen.529 Egy 1415-ben kelt oklevél szerint a somogyvári monostor a konvent építése és karban­tartása érdekében száz évnél régebben zálogba adta Terpech birtokát (László apát 600, György apát pedig 400 arany Ft-ért), és most elcserélik a birtokot Polány birtokra. E szerint az adat szerint az 1300-as évek ele­jén folyt a konvent építése.530 Szerdahelyi Klára 1424. évi végrendeletében a szer­dahelyi Szűz Mária-, a szentmiklósi és szentlukai temp­lomok felújítására tett adományt.531 1429. április 21-én a rádi Szűz Mária parochiális egyház plébánosa, István az egyház vagyonának őrzőivel együtt bevallást tett az egyház jövedelméről, egyszersmind eladta az egyház Ruppe-hegyen lévő szőlőjét a templom felújítása (pro reformatione) érdekében.532 1433-ban Kanizsai László 600 Ft-ot, illetve egy gyöngyökkel kirakott tunicát ha­gyott a szentpéteri pálos egyház helyreállítására és na- gyobbítására (pro fabrica ecclesiae). A kolostor újjáépí­tése még 1454-ben is tartott, mivel Miklós fráter, a mo­nostor vicariusa egy drágakővel kivarrt ún. Branatico tunicát hagyott „pro laboribus ecclesie S. Petri et eius fabrica".533 1452-ben Mihály vetahidai perjel egy gyugyi szőlőt ad el, hogy a hálóterem, a csűr és más épületek tetőzetét megjavíthassák („pro reformacione tecturae dormitorii ac domorum et celarii"),534 1504- ben pedig Perneszi Imre töli birtokát, illetve 100 Ft 527 Luk. II. 89. 528 Csukovits 2003.22. 529 Doc. Art. Paul. 1.365. 530 SMM-B. 79. 71. DF 236585 „ad fabricam nonnullosque alios reformandos defectus". 531 SMM-Ti. 96. 79-81., DL 11495. 532 SMM-B. 2002.858. oklevél, DF 262605. 533 Doc. Art. Paul. II. 442-3., Rupp 1.315-8. 534 Doc. Art. Paul. III. 217. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom