M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

1549-ben kirabolták.1273 A csurgói uradalomhoz 17, többségében Zala megyei helység tartozott: Szenta, Csente, Sarkad, Alsók, Sziget, Bodafalva, Vétye, Bálvánd, Molnár, Pápa, Pogánd, Szentkirály, (Csurgó)Nagymárton, Vése, Bag, Almád és Gyékényes.1274

1193-ban Csurgót Szente praediummal együtt az ispo- tályosoknak/kereszteseknek adományozta III. Béla húga, Margit (1161-1208), aki férje, András somogyi főispán halála után a Szt. Margit-rendház alapítója is lett - ekkor Gibmnus dictus Altharis praeceptor de Csurgó nevével is találkozunk.1275 A kolostor, amely az Adria felé vezető út védelmét is ellátta, 1264-től hiteles helyként funkcionált.1276 1217-ben a johanniták kapják adományként II. Endre királytól a hajdan királyi pásztorok által bírt, a Dráva és Csurgó közé eső földet és várat.1277 1226-ban is megemlítik a lovagrend csurgói rendházát, amely a fehérvári után az ország második legnagyobbja volt. 1241-ben IV. Béla a Tengermellékre való menekülése közben Csurgón is megpihent. 1264-ből a csurgói keresztesek házfőnökét, Simont említik,1278 1274-ből pedig a csurgói ispotályosokról van adatunk.1279 A kolostor 1275-ben rendi káptalannak ad helyet Pontius de Fayn tartományi mester elnökletével.1280 1295-ben a keresztesek ispotályos háza ad ki kiváltságlevelet.1281 A 14. század folyamán több oklevél is megemlíti, mint keresztes konventet.1282 1339. december 9-én Miklós zalai comes lett a csurgói rendház praeceptora,1283 1498- ban pedig két ízben is előfordul Bertalan perjel neve.1284 1374. szeptember 8-án (Iharos)Berény és Csurgó birtokok határjárásakor Arnoldus fráter csurgói ferences (minden bizonnyal elírás) a Szt. János-rend valamennyi keresztese nevében nyilatkozik, mivel Baudon, a keresztesek perjele meghalt, új perjelük pedig még nincs.1285 A rendház 1384 után elvesztette önállóságát, és 1405-től a vránai perjelséghez tartozott.1286 A rendház parancsnokai közül, a már korábban említetteken kívül, több név szerint ismert: 12751273 HO III. 448.

1274 Reiszig 172., Rupp 1.286-8.

1275 CD. II. 168. A kolostor titulusa éppúgy utal az alapítóra, mint ahogy a II. Géza, illetve III. Béla óta közkedvelt Antiochiai szentre. Kozák 1982. 86-89. A szent ereklyéi többek között III. Bélának az Antiochiai fejedelem lányával, Chátillon Ágnes/ Annával kötött házassága révén kerültek Magyarországra. Török 2002/b. 114. Csurgóban a templomosok 1163-as jelenléte bizonytalan forráson alapul.

1276 Reiszig 29., Kozák 1982.86.

1277 Ákrit. 1/1.108Rupp 1.286-8.

1278 Ákrit I/3432, ÁÚO Vili. 117-8.

1279 ÁÚO XI. 112. Magyarországon crucifer néven is hivatkoztak a johannitákra. Hunyadi 2002. 57.

1280 Somogy vm. 424.

1281 SMM-To. 84.47., 50.

1282 CD. IX/3 199, IX/4 614, IX/7 374 (1360, 1374-5). 1312-ben a pápa feloszlatta a templomos rendet, amelynek birtokai ekkor a johannitákra szálltak. Pesty 2001.85.

1283 AOT. XXIII. 336.

1284 SMM-K. 77.6., 7. DL 106686

1285 SMM-B. 99. 21. DL 6235

1286 Somogy vm. 56. A vránai perjelség 1169-ben a templomosok

magyarországi tartományának központjaként alapították, de

mivel V. Kelemen a viennai zsinaton a rend feloszlatását rendelte el, a perjelségek a johanniták közé olvadtak be. Török

2002/b. 74., Török 2004. 50.

ben Boraldi Hugó, Cornati Péter, 1357-ben Altanyz Vilmos, 1366-76 között Széphegyi/Bellomonte Rajmund, 1376-ban Udvarhelyi Arnold és Altarczi Vilmos, 1377-ben és 1384-ben ismét Széphegyi/Bellomonte Rajmund volt a praeceptor.1287 1387-ben Zsigmond király is megszállt a falai között.1288

Jóval később és jóval kevesebb szó esik a település plébániatemplomáról. 1430 februárjában Szűz Mária tiszteletére szentelt parochiális egyházát említik,1289 1479. február

15-én Anthimi János kiközösítésének feloldása ügyében a Budán tartózkodó csurgói pap, Mihály tett lépéseket,1290 1495. december 8-án pedig a helység plébánosa egyházi kiközösítés alól kért felmentést VI. Sándor pápától.1291 Plébániáját 1484-ben is említették.1292

1705-14 között Berzence plébániája alá tartozó filia, a falu közepén romlott egyházzal, kőből épült nyolcszögletű toronnyal. 1728-ban e régi templomon épült újjá a Szt. Lélek tiszteletére szentelt egyház, ekkor filiái Szentkirály, Nagymárton, Szenta és Alsók.1293 E templom feltehetően a johannita kolostorhoz tartozott, amely a 16-17. században török imaházként létezett.1294 1962-ben az 1787-ben barokkizált épület (volt johannita kolostor temploma) környékén egy új kút ásásakor, valamint a körforgalmi út építésekor 5 darab, 15-17. századi sírt találtak (csizmapatkó, pitykegomb, koporsószegek).1295

Genthon a r. k. templommal azonosította a János-lova- gok templomát. Az 1977-ben tatarozott egyhajós templomhoz azonos szélességű, a nyolcszög három oldalával záródó szentély épült. A hajó Ny-i oldalához alul négy-, felül nyolcszögletű torony kapcsolódott még a 13. század másodikfelében. A torony É-i és D-i oldalán csúcsíves bejárati nyílásokat észleltek. A téglából épült, rézsűs iábazatú hajó É-i oldalához nagyméretű emeletes sekrestye csatlakozott. A hajó eredeti, Ny-i kapuja felett a lábodi temetőkápolnához hasonlóan kisméretű, élszedett körablakot találtak.1296 A torony párhuzamát Somogyvámosról ismerjük, a 13. század végéről. A tornyot sarkain rézsűs támpillérek támasztják meg, a templom egyébként támpillér nélküli. A tornyot román kori, rézsűs bél- letű ablakokkal tagolták. A kolostor feltehetően a templommal egy időben, még a 13. században épülhetett annak É-i oldalán, a volt gépállomás területén, ahol a helyiek elmondása szerint az udvari tereprendezéskor téglából kialakított csatornát találtak. A település középkori plébániatemploma Csurgó ÉK-i végében, az ún. Temetői-dűlőben feküdt.

1287 Rupp 1.286-8., SMM-B. 99.16-17. DL 6204,Török 2004.122. Széphegyi/Bellomomte Rajmund Nagy Lajos jelöltje volt a vránai perjelség élére, ahonnan 1381-ben vonult vissza Csurgóra. Utódja első magyar származású perjelként, a politikai életben is aktívan részt vevő, II. Károly érdekeiért síkraszálló Palizsnai János volt. Török 2004.98,100-102.

1288 Somogy vm. 424.

1289 Luk. 1.249.

1290 SMM-B. 79.108. DL 236629

1291 Mon. Rom. IV. 56.

1292 Valter 2004.143.

1293 Pfeiffer VÉL 49., 57.

1294 ELJK IV. 45., Somogy vm. 57.

1295 SMÚZ 2.19., RRM A. V/5/1. Draveczky Balázs jelentése.

1296 Kozák Károly: Korai sokszög záródású templomok megjelenése az ország középső és Ny-i részén. Magyar Műemlékvédelem IX. 1984. 73-114. (A továbbiakban Kozák K. 1984.) 102-3.

115