M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
Adattár
csontmaradványokat találtak.1242 A lelőhelyet Jankovich B. Dénes azonosította Toponártól É-ra, a Deseda-tó K-i partján, az Aszalói patak torkolatától D-re, a Nagy-Csiget hatarreszben.1243 CSOKONYA 1. (Mezőcsokonya) (plébánia) Elnevezése a Csók személynévből ered.1244 A falu a középkorban két részből állt; templomos felét Szt. Mártonnak, míg a másikat Csoknyának nevezték. 1324. május 23-án Derzs fia Péter magister számára iktatják be az előzőleg királynéi földet, és az ehhez kapcsolódó határjárás során a birtok egy részén Szt. Márton tiszteletére emelt parochiális egyházát említik.1245 A település a középkor folyamán mindvégig a Szerdahelyi család tulajdonában maradt, 1472-ben a szintén rokon Danes Pál támadta meg a Derzs ág csokonyai kúriáját.1246 1521-ben Danes Orsolya a szerdahelyi pálos kolostornak adományozta a birtokot.1247 A somogyi főesperességhez tartozó plébánia papja 1333- 4-ben István, míg 1335-ben Péter volt. Az első két évben 60-60 kis D, az utolsó évben csak 30 kis D tizedet fizettek.1248 1523-ban a plébános 6 zaranyi jobbágy kiközösítésében működött közre.1249 A középkori templom és falu a Dózsa Gy. u. mentén található.1250 CSOKONYA 2. (Erdőcsokonya/Csokonyavisonta) (plébánia) A segesdi vár tartozékaként, terra condicionalium nostrorum Erdeuchuchuna néven említik a falut 1269- ben. Az Uros szerb királlyal szemben tanúsított vitézségéért, valamint egy ott zsákmányolt drágaköves aranykeresztért adományozta a birtokot IV. Béla király a Csák nembeli Péter fiának, Mihálynak;1251 a birtok később a Báthori, majd a Pekry családé lett.1252 A pápai tizedjegy- zékben a segesdi főesperesség alá tartozott, 1334-5-ben papja 3, majd pedig 4 garas tizedet fizetett.1253 1429. február 4-én Mihály volt a Szűz Mária tiszteletére szentelt parochiális egyház rectora.1254 Egyházát 1455-ben is megemlítik.1255 1542-ben Benedek nevű plébánosa 2 Ft hadiadót fizetett.1256 1 713-ban a Babócsához tartozó tíz filia között találjuk Csokonyát romlott templomával.1257 1749-ben egykori plébániájáról még megemlékeznek, egyházának titulusa azonban már Szt. László.1258 A vala1242 SMUZ. 2.50. 1243 Somogy vm. 141. A répási gazdaságtól Ny-ra koponya és fülbevaló került elő. (Rég. Fűz. 11/13. 152.), 1958-ban, az Orciba vezető út építésekor pedig csontvázakat találtak ékszerek és 1400-as évekből származó érmek társaságában. RRM A. IV/1/360. 1244 Kissi. 337. 1245 AOTVili. 143. 1246 SMM-Ti. 99. 92. 1247 SMM-Ti. 96. 82-3. 1248 Mon.Rom.il. 70., 77., 83. 1249 Tímár 2016.600. 1250 RRM A. IV/44. 1251 CD IV/3.201, Ákrit. 1/3.489. 1252 Somogy vm. 60. 1253 Mon.Rom.il. 75., 81. 1254 Luk 1.216. 1255 Csánki 11.598. 1256 ETEIV. 134. 1257 Pfeiffer VÉL. 49. 1258 EUKIV.42. mikori falu a Csokonyavisontához tartozó Nagypusztán feküdt a patak által körülárkolt dombon.1259 Irodalom: Dombóvári László: Csokonyavisonta, Rinyaújlak múltja és jelene. 1986. CSÖKÖLY (plébánia) A helységnév magyar/török gyökerű, személynévi eredetű.1260 A somogyi főesperességhez tartozó plébánia papja, Mihály 1333-4-ben 22-22 kis D tizedet fizetett.1261 Plébániatemplomáról még egy ízben értesülünk a forrásokban; 1542-ben a Chekel néven említett település Tamás nevű plébánosa 2 Ft-ot adózott.1262 A falut a középkorban a veszprémi püspökség birtokolta. A 18. századi egyház-látogatási jegyzőkönyvek még megemlítik ősi plébániáját; 1718-ban templomának titulusa Szt. Márton volt.1263 A temető a régi, romos templom körül volt.1264 CSÖMEND (plébánia) Személynévi eredetű helynév.1265 A somogyi főesperesség alá tartozó plébánia (Chumload) feltehetően Csömend falu egyházával azonosítható. 1333-ban János nevű papja 20 kis D tizedet fizetett.1266 A falu egyházáról több említést nem ismerünk, a település is inkább a 15. századtól szerepel az oklevelekben, ekkor a Fancsi családé. A 19. században az uraság a templomromot a Táskaiaknak adta, akik az alapból elhordták a téglát, de még így is sok kő és téglatörmelék jelzi az egyház helyét.1267 A mai falutól ÉNy-ra, a Gustyai-mezőn (Koszod környékén) még a 20. században is látszottak a régi templom falmaradványai. A somogyszentpáli utat a falu határától 1,3 km-re keresztező K-Ny-i irányú dűlőút D-i oldalán, a kereszteződéstől 500 m-re található a lelőhely. CSURGÓ (plébánia, johannita kolostor) Méretek: 25x11 m, torony: 5x4 m, sekrestye: 12x6 m, falvastagság: 90-100 cm. (14. ábra) A helység az Árpád-kor folyamán a szabad királyi kanászok földjéhez (terra subulcorum regiorum) tartozott. A falu vásárjövedelme a Zalai Szt. Adorján-monostor hamisított alapító oklevelében bukkan fel.1268 Csurgó 1405-ben már oppidum hetivásárral,1269 és az auranai (vránai) perjelség tulajdonában van - ekkor Segesd város kiváltságait kapja Zsigmondtól.1270 1471-ből vámjáról értesülünk,1271 a 15. században pedig kastélya (castelluma) is állt, amelyet a vránai perjelség csak 1522-ben engedett át Barácsi Mihálynak,1272 és ami később Török Bálinté lett, akinek panasza szerint 1259 Rózsás Márton szóbeli közlése alapján. 1260 Várkonyi 34-5., Pesty 2001.83. 1261 Mon. Rom. 11.69., 76. 1262 ETEIV. 136. 1263 ELJKIV.44. 1264 Körmendy 1971.71. 1265 Pesty 2001.86. 1266 Mon. Rom. II. 69. 1267 Pesty 2001.87. 1268 PRTVII. 31, DHA 91. oklevél. 1269 Kubinyi 1989.330. FHetivásárát vasárnap tartották. 1270 Rupp 1.286-8., ZSOII. 528., CD. X/4389, Csánki II. 577. 1271 Csánki 11.577. 1272 Reiszig 211. 114
