M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
VIII. A 13–14. század és a 15–16. század fordulóján megrajzolható somogyi egyházszervezet topográfiai szempontú elemzése
évi zsoldosjegyzék szerint 58 nehézlovas szolgált a várban, 1565-ben őrsége 123 fős volt, míg három évvel később 115 fő védte (36 janicsár, 31 azáb - lán- dzsás gyalogos - és 48 ulufedzsi).727 Az erődön 1587- ben rajtaütöttek a magyarok, de két év múlva ismét török kézen találjuk.728 1597-ben szandzsákbégjének, Dervisnek nyugdíjazásáról értesülünk.729 Evlia Cselebi 17. század közepén keletkezett leírása alapján tudjuk, hogy „Koppány sík helyen épült, ötszög alakú, erős építésű, kőből készült vár". Egyetlen kapuja nyugaton nyílt. Nemcsak a várat, hanem magát a várost is övezte töméspalánk, sarkain „félelmes" bástyákkal.730 A r. k. templom kertjében folytatott tereprendezés során talán az erődítéshez tartozó falnyomokat találtak.731 A török (Ahmed bég) a felsőendrédi templomot és környezetét is átalakította hadicélokra. A templomot ekkor kettős palánkból készült négyszögletes védmű övezte. Az 1756-ban újjáépített templom egyik fala őrzi még az erődítésnyomokat. A plató délkeleti és északkeleti szélét mesterségesen kialakított meredély övezi, délnyugat felől pedig mély árok nyomát észlelhetjük. Az alsó vár északkelet felől csatlakozik a területhez. A település várában 130 török katona állomásozott; 1613-ra ez a szám 36 lovasra és 36 gyalogosra fogyatkozott. Utoljára 1686-ban említették mint török végvárat.732 Az 1570-es évekre a törökök is kiépítették saját várrendszerüket, amelybe Somogy megyében a fentieken kívül Lak, Bézseny, a szemesi Bolondvár és Karád is beletartozott. A török őrség számbeli fölénye mindenütt látható. A törökök - a keresztényekhez hasonlóan - megpróbálták az erődíthető templomokat is bevonni várláncolatukba. A török elleni hadjáratok forrásanyagából az is kitűnik, hogy az egyház nem támasztott számottevő akadályt a kolostorok, templomok erődítését illetően. Ennek egyik oka az egyházszervezet felbomlása lehetett, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a papok és szerzetesek számának a 16. század közepén bekövetkező drasztikus csökkenését sem. Mindenütt az erkölcsi hanyatlás jelei mutatkoztak. 1560-ban a Somogy megye szomszédságában fekvő zalavári apátságnál nem volt pap, Kapornakon pedig egy „inas szerzetes" munkálkodott.733 Hedrehelyen, mint már az előzőekben említettük, egyetlen öreg szerzetes élt. 727 Vass 1972. 59. 728 Pálffy 1999.156. 729 Pálffy 1999. 212. A rajtaütésről lásd: Pesty 2001.344-6. 730 Vass 1972.58. 731 Magyar-Nováki 2005.147. 732 Magyar-Nováki 2005. 26. 733 Mindkét helyen még tudatlan, „alávaló papok is foglalkoztatva vannak". Őze 1996. II. 187-189. Már ezt megelőzően az 1508-as vizitáció is sötét képet festett a somogyi bencés monostorokban zajló hitéletről. Lásd: PRT 111.617. Vili. A 13-14. század és a 15-16. század fordulóján megrajzolható somogyi egyházszervezet topográfiai szempontú elemzése A írott források alapján bizonyos periódusonként elkészített térképek tanulságos képet festenek a megye középkori egyházszervezetéről. Az 1332-7. évi pápai tizedjegyzéket megelőző templomalapítások Az írott anyagban érintett legkorábbi időszak 1200 előttre tehető, e korszakhoz a megyében 18 templomot sorolhatunk. Rögtön szembetűnik a megyén belüli aránytalanság: a segesdi főesperesség területének szinte teljes üressége, amely az írott források (és az egyházi birtokosok) hiányának is köszönhető, mivel a következő időszakból már több említést ismerünk. Azonban tény, hogy a segesdi főesperesség területe egyházszervezeti szempontból az egész középkoron át másodlagos marad. Ugyancsak feltűnően üres - talán természetföldrajzi okokra visszavezethetően - a homokos belső-somogyi terület, számosabb egyházat egyedül a megye északkeleti, Balaton-parti, a hadi út menti régiójában, illetve a Somogyvárt körülölelő településeken láthatunk, amihez a zselici régió néhány falva járul. Ezt részint az egyházi birtokosok jelenléte (Pannonhalma a Zselicben is birtokos volt), részint Somogyvár korai központtá válása magyarázza. A települések közül Kőröshegy, Tárd, Tepej, illetve a Zselicben Szentmárton, Denna a pannonhalmi apátság birtokában volt, így az itteni kápolna- vagy templomalapításoknak is ez lehet az egyik magyarázata. A Somogyvár környéki Kortó királyi udvarház, valamint a később elhalt Csernekfalva udvarháza szintén korai templomépítésre sarkallt. Romhányi Beatrix az esztergomi érsekség területén végzett kutatásai alapján a 12. század végére csak 50-60 templomot tételez fel, ami az összes templom 5-7%-át tette ki, és ebből a 14. század eleji pápai tizedjegyzék idején 850-900 templom meg is épült.734 Somogy megyében, ha a 18 írásos adatokból ismert templomhoz hozzászámítjuk a 13. század előtt már biztosan felépített templomokat, hasonló arányokat kapunk. Érdemes megfigyelni, hogy mind Almás, mind pedig a következő korszakban templomos településként jelentkező Varsány, Gercse, Ság falvaknak nincs 14. századi említése, így elképzelhető, hogy a túl sűrű település- és templomhálózat ezen a környéken idővel ritkuláshoz vezetett, összhangban a 13-14. század koncentrációs törekvéseivel. Ugyanakkor lehetséges, hogy a tatárjárásnak estek áldozatul, bár a megyében ennek hatása nem volt túl jelentős. Feltehetően több 734 Romhányi 1999.266. 79
