M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
III. A kései egyházszervezet rekonstrukciója
Gergelylaki Buzlay Mózes 1517-ben reneszánsz hatású domborművet készíttetett kagylódíszes lunettával, frízében szárnyas angyalfejjel. A késő gótikus átépítés során a templomot megnagyobbították, nagyméretű mérműves ablakokat kapott, illetve háromlépcsős támpillérekkel erősítették meg. Hasonlóképpen már reneszánsz jegyeket visel magán az andocsi templom sekrestyéjének címerrel, tojássoros főpárkánnyal díszített ajtókerete. Végül beszélnünk kell a 15-16. század fordulóján épült ferences kolostorok csoportjáról is (Kőröshegy, Hedrehely, Csákány). A meghosszabbított, támpilléres szentélyhez északról kivétel nélkül torony csatlakozott, a hajóhoz pedig északról cellákkal övezett kolostornégyszög épült. A torony földszintjét feltehetően sekrestyeként használták. A 16. századi csákányi felmérésből látható, hogy a kolostor nyugati teremsorát megkettőzték - itt nyílt a tornyos főkapu is. Ez a megoldás a kolostor erődítéséhez (vár) kapcsolódhatott. Mind a kőröshegyi, mind pedig a hedrehelyi kolostort gazdag késő gótikus faragványok, építészeti tagozatok díszíthették. A nagyméretű, osztott mérműves ablakok (hasonlóan a törökkoppányi egyház szentélyéhez és a somogyszili templom szentélyének déli oldalához, valamint a balatonszemesi templom szentélyéhez, ahol a korábbi periódus résablaka is látható) és a csúcsíves nyugati és északi kapuk Kőröshegyen in situ kerültek elő. A templom nyugati oldalán két- hengeres pálcataggal közrefogott, egymást metsző bordatagozattal díszített bejárat és felette halhólyagos mérművű rózsaablak található. Hedrehelyen csak a nyugati bejárat egyik szárköve maradt meg eredeti helyén. A gótikus, körte tagozatú bordák maradványai arra utalnak, hogy Kőröshegyhez hasonlóan a hajót is boltozták. A zárókövek, párkánytöredékek mellett Hedrehelyen figurális faragványok (angyali üdvözlet. Szent Család) is kerültek elő, amelyek az idők folyamán elkallódtak. Feltehetően a torony alatti nyugati bejárattal rendelkezett már a középkorban is Somogyszil, Marcali, Nagycsepely és Balatonszemes egyháza. A gótikus szentély kutatásakor a diadalív déli oldalán, a hajó 80 cm-es szakaszában keresztboltozat-indítás került elő Balaton- szemesen, bizonyítva, hogy itt is boltozták a hajót.551 6. Harangok, liturgikus eszközök, keresztek Somogy megyéből A templomokhoz, főleg a tornyok megjelenését követően, szervesen hozzátartoztak a harangok is, melyek szép számmal kerültek elő a megyében, főleg másodlagos helyzetben, a földbe rejtetten. E harangok leginkább a 15-16. századra datálhatok. 551 Magyar Műemlékvédelem. VI. 1969-70.431. Az egyik legkorábbi a Zselicszentpáltól délre fekvő Szentegyházi-dűlőből előkerült, nyújtott cukorsüveg alakú, derékszögben meghajló fülű, vállán a négy evangélista nevével díszített harang, melyet az Esterházyak fraknói várában őriznek.552 A Bárdudvarnok- Kopaszhegy-Nagyréti-dűlőből származó harang feltehetően a középkori Denna templomához tartozott. A 27 cm magas, 30 cm alsó átmérőjű, derékszögű fülekkel ellátott, kisméretű harang Patay Pál szerint a 15. századra keltezhető.553 Talán e haranghoz hasonlítható a szabási templomtól délkeletre talált hatfüles, felirat nélküli középkori harang.554 A legtöbb harang azonban már a 16. századra datálható, fordított kehely alakú, gyakori a paláston keretbe foglalt minuszkulaírás. A tótújfalusi temetőből származó harang derékszögben meghajló füleit legömbölyítették, felirata: „Ihus Nazarenus Rex ludeorum 1512". Csak néhány évvel később, feltehetően 1536 táján készült az alakjában is analóg, a taszári plébánia mellől előkerült harang, melynek fülei nyolcszög átmetszetűek, hegyesszögűek, palástjának felső részét pedig tükörírásos minuszkula díszíti.555 Alakja alapján szintén ehhez a csoporthoz sorolható a Szentborbásról származó, 1920-ban talált harang,556 és talán idetartozik az istvándi református templomban őrzött, gót minuszkulás felirattal ellátott harang is.557 A Rinya-patak mentén, Bolhás határában 1977-ben a szántás során újabb harangra bukkantak, melynek nyolcszögletű fülei éles könyökkel csatlakoztak. A 38 cm magas és 45 cm alsó átmérőjű harangon az 1533-as dátum volt olvasható.558 A somogyi harangok körét a Szabadiban, a Disznólegelő melletti Góla-hegyről származó 16-17. századi, 34 cm alsó átmérőjű, felső részén két borda között falevéldíszítéssel ellátott harang zárja.559 Leírásból, 1748-ból ismerjük a hedrehelyi református templom harangját, melyet egy szent képe díszített.560 Ugyancsak középkori, díszítetlen harangot őriztek a balatonkeresztúri régi templom melletti haranglábon, melyet a Balatonból halásztak ki.561 Harangtöredék ásatás során is került elő: Valkó templomának romjai között megtalálták egy harang koronájának egyik fülét. 552 Patay 1978.236-7. (Alsó átmérője 40,8 cm.) 553 Patay 1978.239. 554 Patay 1978.235-6. 555 Patay 1978. 237. (Magassága 47,5 cm, alsó átmérője 54 cm.) 556 RRM A. VI/25/2.526. 557 Körmendy 1971.72. 558 Patay 1978.239. 559 Patay 1978.235. 560 Körmendy 1971. 71-2. (Ugyanebben az évben emlékeztek meg a törökkoppányi templom két harangjáról, melyek feltehetően szintén középkori eredetűek voltak.) 561 Körmendy 1971.70. 62
