M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
III. A kései egyházszervezet rekonstrukciója
Somogy megyében különösen a pálos rend örvendett nagy népszerűségnek, összesen 8 (7) kolostora volt.393 A kolostorok többségét egy-egy főúri család alapította saját temetkezési helyéül: a Győr nembeli Szerdahelyi család névadó településén, a Fajszi család Toldon (Zámbó Miklós alapítása), míg a Kanizsai család (Pogány)Szentpéter faluban emelt rendházat, és létesített temetkezési helyet. Nagyszakácsiban a kisnemesek communiter alapítású pálos kolostora ugyancsak hasonló célt szolgált. 1413-ban a szentpéteri pálos szerzetesek panasz- szal fordultak a veszprémi püspökhöz Miklós segesdi főesperes és veszprémi kanonok ellenében, aki megtiltotta a híveknek, hogy a kolostorban istentiszteletet hallgassanak vagy oda temetkezzenek, adományt tegyenek. A döntés szerint a főesperes ellenvetése jogtalan volt, mivel mindenki szabadon zarándokolhat, istentiszteletet hallgathat, felajánlást tehet, temetkezőhelyet választhat, confraternitasba léphet, de csak a plébánia sérelme nélkül.394 Magyarországi példák a szerzetesek lelkipásztori jelenlétére Magyarország más régióiban is részt vettek a hitéletben a szerzetesek. 1340-ben XII. Benedek pápa az egri egyházmegyebeli Szentkereszt falu urának kérelmére reagálva engedélyezi, hogy a faluban a ferencesek igét hirdessenek, de más falvak plébániajogának sértetlenségére ügyelni kell, ugyanakkor biztosítani kell a 12 testvér ellátását a faluban. A kérelem okaként megjelölték, hogy a falu közelében egynapi járóföldre nincsenek papok, és a sok hegy miatt nehézkes a közlekedés. így a falu (500 curia), valamint a környék (1000 fő, köztük szakadár oroszok/ruténok) nem tudja Isten igéjét hallgatni, ezért létesített egyházi engedéllyel a kérelmező a ferencesek számára egyházat, amihez még dormitoriumot, műhelyeket is szándékozik építeni. A falu az oklevélből kitűnő adatokkal ellentétben nevéből adódóan (Szentkereszt) valamikor templommal rendelkező település lehetett.395 1326 előtt a debreceni domonkosok egy laikus segédletével elfoglalták a Szent András-egyházat, patrónusát megváltoztatták, és ott felhatalmazás nélkül gyakorolták a plébániaegyházhoz tartozó jogokat, amelyeket csak pápai utasításra adtak vissza. 1426- ban a nagyszebeni ferencesek panaszkodnak, mivel a város plébánosa akadályozta a gyóntatást, a temetést, és a megszabott Vi-nél többet kért.396 1466-ban a kolozsvári Szent Mihály-egyház papja azzal vádolta 393 Szentpéter, Szakácsi, Vetahida, Baté/Gercsen, Told, Szemes, Döröcske-Szentpál, Szerdahely 394 ZSO IV. 76. 395 AOT XXIV. 529. oklevél. 396 Karácsonyi 1923. 205-6. a domonkosokat, hogy megsértették a szabad temetkezésjogát, mivel a kolostorba temettek el olyan híveket, akik erről külön nem rendelkeztek.397 1490-3 között a váradi domonkos rendház a Mindenszentek- templom révén plébániai jogkört töltött be.398 A sort még tovább lehetne folytatni, de ennyiből is kiviláglik, hogy a plébánosok és a szerzetesek között e téren nem volt békesség. Kolostorok, mint az alapítók temetkezési helyei A monostor székhelyén történő lakóhelyválasztás, illetve a lakóhely melletti kolostoralapítás is általános gyakorlat volt. A kolduló rendi kolostorok, illetve a pálos rendházak előretörésével a nemesi családok új temetkezési helyeket alapítanak (például a Győr nemzetség Szerdahelyi ágának szerdahelyi pálos kolostora). A kegyúri egyház, kiváltképp a kolostorok, monostorok a legtöbb esetben az alapító család temetkezési helyei is voltak, amelyeket nagyszámú adománnyal láttak el. 1359-ben Létai Ananiás fia László a szakácsi pálos kolostort választotta temetkezési helyéül,399 ahová a későbbiekben is előszeretettel temetkeztek a szakácsi nemesek, akik a kolostornak alapítói és patrónusai is voltak.400 1412-ben Ders Márton királyi asztalnokmester engedélyt kér, hogy a szerdahelyi kolostor mellé temetkezési kápolnát építhessen Szent Márton tiszteletére.401 1424-ben Szerdahelyi Klára végrendeletében temetési szertartására tett adományt („primo et principaliter sepulturam corporis sui elegit in Beati regis Ladislai").402 1424. április 7-én Szerdahelyi Márton bán özvegye, Anna és fiai: György, Ders és Péter, valamint Szerdahelyi Danes kijelentik, hogy a szerdahelyi pálos kolostorba kívánnak temetkezni, ahol szüleik, illetve rokonaik is nyugszanak.403 1433. július 7-én a segesdi kolostor búcsúkérelmének indoklásában szerepel az a tény, hogy itt az alapítók és elődök sírjai vannak („corpora defunctorum parentum et praedecessorum") - jelen esetben a Marcali család tagjairól lehet szó.404 A kolostorok szerzeteslétszáma A kolostorok szerzeteseinek létszámára utaló adatok nem mutatnak egységes képet. Némely esetben központi szabályozás nyomait figyelhetjük meg, mint például abban a törekvésben, hogy a szerzetesek szá397 Jakab 1870.444. 398 Harsányi 1938. 70., 309. 399 Doc. Art. Paul. II. 346., SMM-B. Zs. 86.28. DL 4867. 400 Doc.Art.Paul.il. 346. (1382). 401 SMM-Ti. 96. 81., ZSO III. 521. (Az engedélyhez 100 Ft-nyi adományt is tett.) 402 SMM-Ti. 96. 79-81. DL 11495, Borsa I. 1944-6. 43., Doc. Art. Paul. II. 446. 403 Borsa 1.1944-6.45., Rupp 111.298. (Ezért Lukafán adományokat tesznek a kolostor számára.) 404 Mon. Rom. III. 86., Luk. II. 76. 46
