M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

és sasadi plébániák elleni perben.3134 1426-ban Márton volt a település plébánosa,3135 1488-ban plébániatemplomá­nak rectora Vida Orbán.3136 1495. január 13-án a veszprémi püspöki zsinatról távol maradó és ezért Budára idézett plé­bánosok között Pál szóládi pap neve is szerepel.3137 1744- ben templomának titulusa Nepomuki Szt. János; középkori plébániájának romjai a falutól K-re, az Ótemetőben ekkor még láthatók voltak.3138 1775-81 között új katolikus és re­formátus templom is épült a faluban.3139 A téglából épült Árpád-kori templomot a 16-17. században kettős sánccal erődítették meg.3140 Irodalom: Stirling János (szerk.): Szólód története. 1993. (Sági K. - Cséby G.: Régészeti és történeti emlékek.) SZÓLÁDSZENTERZSÉBET A településrész - Szóládszentmiklóshoz hasonlóan - titu­lusáról kapta a nevét; úgy látszik, hogy 1554-re még tovább osztódott a település, és egy újabb temploma is felépült Szt. Erzsébet tiszteletére. Több adattal nem rendelkezünk a templomot és a falurészt illetően. Őszöd és Szólád közt, a Te- metői-táblában állhatott az egyik Szólád temploma. SZOMAJOM (plébánia) A település helyneve szláv eredetű, a hidegség jelen­tésű szóra vezethető vissza (Zomajam). 1275-ben, Wone föld határjárásakor találkozunk először a várjobbágyok által lakott településsel (iobagiones castri de Zomoyn).3141 1287- ben a falut a Kapos két partján említik; a mai Kaposfő terü­letén feküdt.3142 A 15-16. században a Mérey, az Osztopáni és a Perneszi családok birtokolták. 1430. november 19-én egyetlen alkalommal fordul elő a forrásokban a falu plébá­niatemploma: egy hatalmaskodás kapcsán megemlékez­nek arról, hogy Szomajomi János felesége a házából a Szt. Mihály tiszteletére szentelt parochiális templomba tartott - ezek szerint a templom a faluban állt.3143 Régi templomá­nak köveit 1658-ban a kaposvári bástyák építésére hordták el a törökök.3144 1966-ban a Petőfi u. 5. sz. házzal szemben, egy 350x500 m-es területen Draveczky Balázs a 11-16. szá­zad között működő temető sírjait (S végű hajkarika, I. And- rás-érem, koporsónyomok) tárta fel.3145 A templom tégláit nagyrészt elhordták, nyomait 1992-ben Honti Szilvia még észlelte a területen.3146 SZOROSAD (plébánia) A középkorban Tolna megyéhez sorolt település plé­bániájára csak a pápai tizedjegyzékből következtethetünk. 3134 ZO I. 518. 3135 Békefi 1907. 78. 3136 Mon. Rom. III. 323. 3137 Mon. Rom. IV. 33. 3138 Horváth 1981.24. 3139 ELJKIV. 141. 3140 Stirling 1993. 78., 112. 3141 CD V/2.293., SMM-B. 92. 7. DL 49308 3142 SMM-B. 95.14. DF 258811 3143 SMM-B. 93. DL 49314 3144 Forster. 1906.727. 3145 RRM A. IV/28/4 3146 IV/28/4.,38. A regölyi főesperesség alá tartozó egyház papja, Péter 1333-ban 3 báni D-t fizetett. (1334-ben is felsorolták, de kifelejtették az adó mennyiségét feltüntetni.)3147 A falut a dömösi prépostság birtokolta. SZŐCSÉNY (plébánia) Méretek: jelenlegi hossz: 10 m, valamikori: kb. 20-25 m, szélesség: 7 m, falvastagság: 0,8 m. (60. ábra) A falu 1254-től szerepel a forrásokban,3148 a 15. század­ban Lak várának tartozéka volt, 1474-ben és 1513-ban már mezővárosként emlegették.3149 Ámbár a pápai tizedjegy- zékben nem szerepel, 1359-ben már Pál nevű plébánosáról hallunk.3150 1402-ben Miklós pap töltötte be ezt a tisztsé­get.3151 1411-13-ban szólnak a település plébániatemplo­máról.3152 György nevű, 1436-63 között említett plébánosa egyben balatonszögi és mesztegnyői esperes is volt (Georg plebanus de Zechen et vicearchidiac. de angulo Balatini), 1456-ban pedig artium facultatis baccalaureusként citál­ták.3153 Az egyházról 1471-ben, plébánosáról 1463-ban is szólnak a források.3154 1474-ben Monyorókerék birtok a Szőcsény mezővárosi plébánia alá tartozott.3155 1487-ben a veszprémi káptalan és a somogyi plébánosok közti tized- perben Balázs plébános nevével találkozunk.3156 1515-ben ismét haliunka szőcsényi plébánosról,3157 1 542-ben Simon nevű plébánosa 1 Ft hadiadót fizetett.3158 A szőcsényi vár területén álló r. k. kápolnával kap­csolatban Darnay Béla figyelt fel Giulio Turco alaprajzára (1569).3159 Feltételezése alapján a vártemplom K-i része épen maradt. 1934-ben a Szt. Vendel-kápolna restaurálását követő ásatás során gótikus kulcs, edények, ezüstpénzek kerültek elő Szőcsénypusztán, 1953-ban pedig kard- és sodronyingtöredékeket találtak.3160 Az 1983-ban Lukács Zsuzsa irányításával folytatott kuta­tás egyik célja a középkori templomrészletek feltárása volt. A várkápolna 8 db lépcsőzött támpillérrel megtámasztott, a nyolcszög három oldalával záródó gótikus szentélye is középkori alaprajzra utalt. A középkori templom azonban a legtöbb helyen egészen az alapfalakig lepusztult, a későbbi építkezések megmaradt falcsonkjait használták fel (a Ny-i homlokzaton az É-i és D-i középkori fal elfaragott csonkjai 3 m magasságig voltak nyomon követhetők). A várépületek É-ról csatlakoztak a templomhoz, ezzel is bizonyítva, hogy a valamikori templom Ny felé folytatódott. Sajnos a Ny-i vég­3147 Mon. Vat. 1/1.277., 298. 3148 ÁÚOVII.377. 3149 SMM-B. 83. 67. DF 268258. (1484), SMM-B. Zs. 86. 55. DL 17556 (1474), Héd. O. II. 421. oklevél. 3150 SMM-B. Zs. 86. 28. DL 4867 3151 SMM-B. Zs. 86.35. DL 8855. Egy bizonytalan azonosítás alap­ján 1429-ben említik Szt. Péter tiszteletére szentelt plébánia- templomát és plébánosát, Petri Michaelis de Kanizsa rectort is. A falu neve Zehepech alakban fordul elő. Luk 1.216. 3152 Somogy vm. 65. 3153 SMM-B. Zs. 86.41., 45., 49. DL 12867, DL15022 3154 Csánki II. 648., Békefi 1907.112. 3155 SMM-B. Zs. 86. 55. DL 17556 3156 Mon. Rom. IV. 482. 3157 SMM-B. Zs. 86.65. DL 22664 3158 ETE IV. 140. 3159 Vasi Szemle IV. 1937.203-213.1. 3160 SMÚZ2.47. 189

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom