M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
Adattár
látszottak a régi templommaradványok.1522 A Forró-árok K-i partján, a bogiári úttól D-re, a Gamási-kút környékén, attól D-re, a tót-hegyi szőlő K-i oldalán régi temető nyomai figyelhetők meg. Algamás temploma az Illés-tetőn állt, Lellétől D-re, és sánc vette körül.1523 GAMÁS 2. (plébánia) A Karádtól DNy-ra fekvő, a mai Gamással azonosítható település első biztos említése a pápai tizedjegyzékben található: a somogyi főesperesség alá tartozó plébánia (Nagygamás) papja, András 1333-5 között 60-60 kis D-t, majd pedig 4garastfizetett.15241498.április 2-án Nagygamás Szt. Péter titulusú egyházának plébánosa János volt.1525 Úgy tűnik, hogy a Nagy és Kis Gamás néven említett falvak ide sorolhatók. Pesty szerint a mai Gamás területén három templom állt: Vitya, Vétye és Gamás. Genthon is észlelte még e templomromokat Gamás határában.1526 A gamási egyház K-re, Vadépuszta felé esett, és romos állapotában még látható volt a Studenca-forrás melletti domboldalban, kilátással a Balatonra (ún. Fehér- vagy Török-templom).1527 A templomot az első világháborúban hordták szét, uradalmi építkezésekhez használták fel,1528 azonban Árpád-kori pénzek, faragott kövek, fegyverek még később is előkerültek innen.1529 1961-ben Kocztur Éva a felsőmocsoládi országút- tól Gamás felé eltérő kövesút É-i oldalán, egy 30 m magas kiemelkedés tetején kő- és téglatörmeléket, embercsontot, középkori kerámiát talált. A középkori település házai É-D-i irány mentén feküdtek.1530 GÁNY (Ságvár környékén) (plébánia) A dömösi prépostság tulajdonában 1138-ban említett falu1531 papjáról 1233. szeptember 11-én hallunk először.1532 Albeus mester szerint Gány királynéi birtok, de a pannonhalmi apátságnak is van itt földje. 1302-ben László király Gán és Badun (Bábony) királynéi birtokokat adományozta, azonban az adomány nem terjedt ki az egyházak és nemesek birtokaira.1533 A pápai tizedjegyzékben szereplő plébániája a somogyi főesperesség alá tartozott. 1333-5 között Fülöp nevű papja minden évben 50-50 kis D tizedet fizetett.1534 Ugyancsak a templomára utal egy 1418. szeptember 3-án kelt oklevél, amelyben gáni néhai Pethrich László Margit nevű lánya és Gywlai Pál fia, István gáni esküvőjéről értesülünk. Az oklevél igen részletes felsorolást tartalmaz a hozomány tekintetében.1535 1427-ben a falu 1522 Pesty 2001.188. 1523 SMFN 2/246., 267., 54-5., RRM A. 11/2.121. 1524 Mon. Rom. II. 69., 82., Mon. Vat. 1/1.393. 1525 Mon. Rom. IV. 127. 1526 Genthon 1951.376. 1527 Pesty 2001.108-10. 1528 SMFN 26/207.116-7., RRM A: 11/11/43. Fekete József adata. 1529 MNM 100.1903, MNM A. 16.6 I., Rég. Fűz. 11/13.48. 1940-ben egy Árpád-kori ornamentális kőemléket gyűjtöttek e területen, mely a keszthelyi Balaton Múzeumba került. RRM A. 11/11/16. 1530 RRM A. II/11/24. 1531 Knauz. Mon. Str. 1.90., Csánki II. 607. 1532 PRT. 1.162. 1533 AOT 1.167. 1534 Mon. Rom. II. 69., 82., Mon. Vat. I/1.393. 1535 SMM-B. 2001.67. DF 259947. Az 1500 Ft értékű hozomány plébánosa Péter volt.1536 A Ságvár faluhoz tartozó Csáhi- és Gámi-dűlőkben, a Kilitibe vezető út É-i oldalán, a Kósa-erdő szélén emelkedő kis hegyen (Kósa-templomhegy) ásáskor még lehet téglákat, törmeléket találni, bár többségében már kitermelték az építkezésekhez.1537 GÁRDOS (Nemesvid környékén) (plébánia) A pápai tizedjegyzék tanúsága szerint a falu plébánia- temploma a segesdi főesperesség alá tartozott - papja, Lukács 1334-ben 2 garas tizedet fizetett.1538 1498-ban hallunk János gárdosi plébánosról, aki eladja kelevízi szőlőjét.1539 A falut a középkor folyamán a Szenterzsébeti Forster, a Csapi, illetve a Kanizsai család birtokolta. GERCSE (Somogyvár környékén) (plébánia) 1229-30-ban, a pannonhalmi apátság és a somogyi papság tizedperében Gerc néven találkozunk egy olyan településsel Macs, Ság, Berény, Almád, Varsány, Kortó, Tárd, Fájsz és Bárd mellett, amelynek plébánosa híveivel a veszprémi káptalanhoz pártolt át. Ekkor parochiális egyházát is említik (ecclesias parocchiales pro se habent). Feltehetően Somogyvár környékére lokalizálhatjuk, hamar elpusztulhatott, mivel létezésére későbbi adatunk nincs.1540 GEREZD (Somogyacsa környékén) (plébánia) A falu először a veszprémi székesegyház birtokainak összeírásában, 1082-ben szerepel.1541 1238-ban a püspökség három birtokának tizedét (Gerezd, Premarton, Ácsa) Pannonhalmának ítélik.1542 1302. április 1-jén Benedek veszprémi püspök gerezdi nemes jobbágyainak földjét adományozza Miklós fia Péternek és Tamás fia Saulnak - ekkor említik Szt. Márton tiszteletére szentelt templomát, illetve az attól D-re fekvő házhelyeket. Az oklevélből kiderül, hogy a templom a faluban állt.1543 A somogyi főesperesség alá tartozó plébánia papja, Benedek 1333-5 között évenként 30-30 kis D tizedet fizetett.1544 A gerézdi plébánia az andocsi jezsuita misszió alá tartozó licenciátusi székhely volt 1643-ban, filiái ekkor Bereczke és Szorosad.1545 Ma Somogyacsától ÉK-re található puszta, templomának romjai pedig feltehetően a Pusztaszentegyház nevű területen álltak, ahol a népnyelv Török-templomot/Puszta- templomot említ.1546 többek között 2 aranyozott ezüst fejdíszt, 1 ezüst és egy gyöngyös ékszeres fejdíszt, 2 övét, 10 színarany gyűrűt, 1 bíbor ágytakarót, 2 lakásdíszítőt, 1 baldachint, 1 hermelinprémes franciaposztó stragulát és 5 köpenyt tartalmazott. 1536 Békefi 1907.96. 1537 Pesty 2001.271. Kanyar 1989 (Siófok). 68. 1538 Mon. Rom. II. 75. 1539 SMM-B. Zs. 86.61. DL 20802 1540 PRT I. 157, 692, Mon. Rom. I. 83. Guzsik felveti, hogy a Baté/ Gercseni pálos kolostor ide lokalizálható, ennek azonban ellentmond a Baté közelében fekvő Gecseny dűlőnév. Guzsik 1986.23-24. 1541 DHA 240. oklevél. 1542 PRT 1.163. 1543 VR 20 10. sz. 1544 Mon. Rom. II. 69., 82., Mon. Vat. 1/1.393. 1545 Pfeiffer VÉL. 195. 1546 SMFN 75/24., 250., 75/93., Pesty 2001.12. 124
