M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

tésére szánta (pro funeraria sua sepultura).1060 1424-ben a Fanes család osztozkodó oklevele ismét említi a település templomát.106' 1436-ban már Miklós volt a szentgyörgyi pap.1062 1471-ben ismét hallunk a település templomáról a veszprémi püspök kimutatásaiban.1063 1487. április 18-án a veszprémi káptalan és a somogyi plébániák közti tizedper kapcsán Péter besenyőszentgyörgyi plébánosról értesü­lünk.1064 Egy 1504. május 7-én kelt oklevél szerint Besenyő falu elpusztásodott (nunc predii facti), ekkor szomszédo­sai Szentgyörgy, Alsó és Felső Battyán voltak.1065 1507-ben név nélkül említik az itteni plébánost. 1522. szeptember 29-én a település ismét Besenyőszentgyörgy néven fordul elő.1066 1542-ben László, Szentgyörgy plébánosa 50 D ha­diadót fizetett.10671548-1553 között Egyházasszentgyörgy és Szentgyörgy nevével találkozunk, az előbbit 1550-ben a török teljesen felégette. A középkor folyamán a telepü­lés részben a türjei prépostságé, részben a Gordovai Fanes családé.1068 Az 1720-as és 1748-as egyház-látogatási jegy­zőkönyv szerint a falutól K-re a Szt. György-templom még romos állapotában áll, ekkor azonban már mint Vörs filiája szerepel.1069 1820-ban Kövér János plébános a vörsi temp­lom építéséhez maradék köveit (tégláit) is elhordatta.1070 A középkori templom a ma is működő temetőben állt va­laha - sírásáskor némely esetben faragott köveket találnak (gótikus kapubéllet-töredék), sőt D-i oldalán a helybeliek elmondása alapján osszárium is épült. Sok esetben ne­hézséget jelent elkülönítése a Sárköziszentgyörgy/Men- tő nevű falutól, amely a közelében feküdt, és szintén a Gordovai Fancsokhoz tartozott. A két falut 1424-ben egy oklevélen belül említik,1071 illetve Kétszentgyörgy alakban 1498-ban és 1505-ben is előfordulnak.1072 Irodalom: Simon József: Balatonszentgyörgyi képes krónika. 1978. BESENYŐ 3. (Rinyabesenyő) (plébánia) A somogyi főesperességhez tartozó plébánia papja, Pál 1333-ban 10 kis D tizedet fizetett,1073 1542-ben pedig János nevű plébánosa 50 D-t adózott.1074 Feltehetően e faluval azonosíthatjuk Besenyőszentmárton települést, amely legtöbb esetben személynévi alakban fordul elő (1370, 1392, 1398, 1399).1075 1337. július 29-én „Sz. Marton inter bissenos existenti habitam" alakban találkozunk a telepü­1060 SMM-B. Zs. 86. 35. DL 8855 1061 SMM-B. 2002.832. oklevél, DL 12800 1062 SMM-B. Zs. 86.41. DL. 12867 1063 Békefi 1907.111. 1064 Mon. Rom. IV. 428. (évszám nélkül), 482. 1065 SMM-K. 80. 55. DL 101801 1066 SMM-K. 70.47-8. DL 101825 1067 ETEIV. 140. 1068 Csánki II. 593. 1069 ELJK IV. 164., Horváth József 1981.28. Szt. György napján a romoknál szentmisét mondanak. 1070 SMÚZ2.13. 1071 SMM-B. 2002. 832. oklevél, DL 12800 1072 SMM-K. 78.48-9. DL 22518, SMM-K. 81.24. DL 56350 1073 Mon. Rom. II. 68. 1074 ETEIV. 137. 1075 SMM-B. 93.15., ZSO 1.271., SMM-B. 2000.47., 52. léssel.1076 1362-ben Besenyőszentmárton birtokon belül a Goolch (Gyolcs) nevű lakatlan földet adományozták, vala­mint egy földdarabot a Cseh (Kálmáncsehi) és Babocsa felé vezető két út között a rajtuk lévő kúriákkal/kúriahelyekkel (fundus seu curiam) együtt.1077 1401. július 12-én Besenyő, Szentmárton és Gyolcs birtokok már különváltan jelennek meg - ekkorra az eredetileg nagyobb település kisebb ré­szekre tagozódott szét.1078 1429-ben Szt. Márton tiszteleté­re szentelt parochiáját és annak rectorát, Jánost említik egy búcsúkérelem kapcsán.1079 Az I. katonai felmérés még ábrá­zolta öreg templomát a falu É-i részén, amelyben a temető állt. A mai neogót templom 1878-ban épült. BIZE A Marcali, illetve a Bizei család által birtokolt falu csak a 14. században tűnik fel okleveleinkben,1080 1513-ban pe­dig Marcali város tartozékaként a Báthori-uradalom része volt.1081 A falu templomának első említése 1455-ből szárma­zik,1082 1456. január 16-án pedig Demeter nevű plébánosá­ról hallunk.1083 1471-ben még mindig Demeter a plébános, de 1500 körül már János nevével találkozunk. Papját 1526 körül is említették,1084 1536-ban a plébános is birtokos a faluban.1085 1542-ben és 1544-ben is 1 Ft hadiadót fizetett István nevű plébánosa.1086 1 7 2 5-ben még állt templomának kőfala.1087 Egy 1854-es térkép alapján templomát az ott je­lölt Pusztaszentegyházi-dűlőbe lokalizálhatjuk, a mai falu­tól K-re, a bizei-gyótai vasútállomástól É-ra.1088 Irodalom: Radics Márta, FI. - Gál József: Fejezetek Marcali Bize városré­szének történetéből és néprajzából. 1998. (Móricz Béla: Bize. A környék falvai a török hódoltság előtt. 39-55.) BODA (Bodvica) (plébánia) Méretek: teljes hossz (belső): 10,7 m, hajóátmérő: 7,7 m, szentélyátmérő: 5,2 m, alapozás vastagsága: 1,10-1,30 m. (9. ábra) A veszprémi káptalan és a pannonhalmi apátság közöt­ti tizedszedési perben, 1229. február 15-én, illetve annak 1230-as ítéletében említik első ízben a falut.1089 A segesdi főesperességhez tartozó plébánia papja, Pál 1333-ban 4 garast, 1334-ben pedig 2 garast fizetett.1090 1 3 5 2. szeptem­ber 19-én Pongrác föld határosait sorolják fel - ekkor Boda tőle D felől helyezkedett el.1091 Az 1542-es hadiadó fizetésé­re kötelezettek között találjuk Boda falu plébánosát, aki 40 1076 AOM III. 396-7. 1077 SMM-B. 83.14. DF268198 1078 SMM-B. 83. 26. DF 268219 1079 Luk. 1.216., 220. 1080 Csánki II. 593., SMM-B. 2000. 21. DL 7570 1081 SMM-K 87. 42. DL 22417 1082 Csánki II. 593. 1083 SMM-B. Zs. 86.45. DL 15022 1084 Békefi 1907.91. 1085 Somogy vm. 47. 1086 ETEIV. 140., 332. 1087 Kanyar 1991. (Marcali) 54. 1088 SMÚZ 2.15., Pesty 2001.55. 1089 PRTI.158.,692. 1090 Mon. Rom. II. 68., 76. 1091 SMM-B. 98. 6. DL 100055 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom