M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
Adattár
BÁRD (Bárdudvarnok) (plébánia) A királyi udvarnokok által lakott települést a pannonhalmi apátság és a somogyi papság közti tizedper kapcsán említik 1229. február 15-én - ekkor Tárd és kilenc másik somogyi falu, köztük Bárd plébánosa híveivel átpártolt a veszprémi káptalanhoz.924 1542-ben Custos Bardya néven plébánosa 70 D-t, oltárospapja (rector altaris) 60 D adót fizetett.925 A Bárdudvarnok-Kopaszhegy, Nagyréti-dűlőből származó harang feltehetően a középkori Denna falu templomához tartozhatott (lásd Denna címszó alatt).926 BÁT (kápolna) 1335-ben villa Both alakban fordul elő a Szerdahelyi család birtokában lévő település.927 1487-ben a Mindszen- tek-kápolna rectorát, Dénest említik a források.928 Ekkor Bát már oppidum, és castellummal is rendelkezett - plébániatemplomáról mindazonáltal nem maradt fenn adat. Kaposvár-Szerdahely vidékén feküdt. BATÉ (KIS-)/GERCSEN (pálos kolostor) 1121-ben, az almádi Szűz Mária-monostor alapításakor javai között sorolják fel a falut.929 1367-1383 között Zámbó Miklós földet adott a Kisbatén, más néven Gercsenben lakó, Szt. László és Szt. Zsigmond királyokról elnevezett remetéknek.930 A remeteség csak egyszer szerepel a forrásokban: 1384-ben Zámbó Miklós Toldon alapít kolostort, ahová feltehetően a már említett remetéket költöztette.931 A település Batéval való azonosítása kissé problematikus, mivel Baté plébániájáról csak 1643-ban értesülünk, amikor az andocsi jezsuita misszióhoz tartozó licenciátus központja volt, és alá tartozott Mosdós és Fonó mint filia.932 1961-ben a valamikori település maradványait a Templom-dombon, illetve annak 200-300 m-es körzetében találták meg.933 A r. k. templomkert mélyítésénél plébánosa a mai templom környékén falmaradványokat talált. A Ny-i oldalon, a mai templom falával párhuzamosan 4,5 m hosszan egy mészkőfal került elő, melyet É-on és középen 1-1 négyszög keresztmetszetű támpillér támasztott meg. A fal É-i csatlakozását 1 m hosszan nyomon követték, D felé a 18. században épült templom vágta át. A középkori falak 60 cm mélységig vakolva voltak.934Talán ígéretesebb a másik neve - Gercsen - alapján azonosítani a kolostor helyét, amely elnevezést a mai településtől ÉK-re fekvő Gecseny-dűlő őrzi. BEDEG (Bedegkér) (plébánia) A középkorban Tolna megyéhez sorolt település első említése 1275-ből származik.935 A pápai tizedjegyzékben a regölyi főesperesség alá tartozó egyház plébánosa, Mihály 1333-5 között az első évben két ízben 10 báni D-t, 1335924 PRT 1.157,692. 925 ETE IV. 138. 926 Patay 1978.239. 927 Csánki II. 572, 590., Fejér VIII./4.136. 928 Mon. Rom. III. 323. 929 DHA413 930 Romhányi 2000.37. 931 Doc. Art. Paul. 1.209. 932 Pfeiffer VÉL. 193. 933 SMÚZ.2.15. 934 RRM A IV/2/4. Honti Sz. helyszínelése. 935 Csánki III. 416, Veszpr. kápt. h. It. Cap. 106. ben pedig 2 garast fizetett (az 1334-es adat hiányos).936 A falut a veszprémi püspökség, valamint köznemesek bírták. 1643-ban az andocsi jezsuita misszió plébániája; filiái Németegres és Pernesz.937 Az 1733-as egyház-látogatási jegyzőkönyv említi, hogy a falu régi templomát a törökök alapozásig lerombolták, és anyagát a koppányi vár építéséhez szállították el.938 Középkori egyháza a falutól Ny-ra, a Temetői-dűlőben állhatott. 1754-ben épült templomának titulusa Szentháromság. BEKI/BEKE (plébánia) 1326. július 19-én Csákány szomszédságában, Buke néven hallunk először a faluról,939 később pedig, 1332-ben Miháld, Bük és Kelevíz birtokok elidegenítése kapcsán fordul elő.940 A segesdi főesperesség alá tartozó egyház papja, János 1333-ban 2 garast, 1334-ben 20 kis D tizedet fizetett.94' 1436. február 4-én Mátyás, volt esperes a falu plébánosa.942 1487-ben a veszprémi káptalan és a somogyi plébánosok közti tizedperben Balázs beki plébánosról értesülünk, aki már 1476-ban is plébános volt.943 A Balaton menti esperesség területéhez tartozott (vicearchidiaconatus de angulo Balatini). A terepbejárások Böki község helyén, Somogysámsontól K-re, a Böki-hegytől D-re, a Szentegy- házi-dűlőn román kori templomromot rögzítettek. A régi faluhelyről sok téglát hordtak el, és fegyvereket, valamint egy keresztet is találtak.944 Helyét az I. katonai felmérés is mutatja Sámsontól K-re, egy vízfolyás mellett. A térképen látható másik templom talán Fehéregyházát mutatja. BÉLAVÁR (plébánia) A 15. században hetivásárral rendelkező oppidumként szereplő falu945 első említése a pápai tizedjegyzékből való. A segesdi főesperességhez tartozó egyház papja - 1334- ben Péter, 1335-ben pedigTamás - mindkét alkalommal 8-8 garast fizetett.946 1360-ban a község piacát említik,947 1498- ban pedig vára is szerepel a forrásokban, ahol az 1500-as években többször tartottak országos gyűlést. 1399-ben a székesfehérvári káptalan birtoka volt, 1531-ben feltehetően ők tartottak itt rendi gyűlést (sic!).948 1496. március 23-án a mezőváros Szt. Imre-templomának Szűz Mária-oltáráról értesülünk, amelynek rectora Gergely.949 1504. augusztus 13-án bizonyos hatalmaskodás ügyében indul kivizsgálás a baráti, csütörtökhelyi, heresznyei, valamint János bélavári plébános ellen.950 1542-ben Miklós plébános 1,5 Ft-ot, György oltárigazgató 50 D-t adózott, míg 1544-ben 936 Mon. Vat. 1/1 262., 277., 298., 305. 937 Pfeiffer VÉL. 195. 938 Brüsztle II. 159., ActaPar. 197., Schem 1981.234. 939 SMM-B. 96.64. DF 230310 940 AOMII.601. 941 Mon. Rom. II. 68., 75. 942 SMM-B. Zs. 86.41. DL 12867, Csánki II. 590. 943 Mon. Rom. IV. 482., Békefi 1907. 89. 944 SMÚZ. 2. 45., SMFN 84/98. 276., RRM A. 111/23/23., Somogy vm. 145. 945 Kubinyi 1989.330. Hetivásárát szombaton tartották. 946 Mon. Rom. II. 75., 81. 947 V.R.211. 948 Somogy vm. 45. 949 Mon. Rom. IV. 135. 950 SMM-K. 80. 58. DL 75726 102
