Őszi Zoltán (szerk.): A múzeumpedagógia lehetőségei a Szovjetunióba hurcoltak drámájának iskolások számára történő élményszerű feldolgozására. Országos Múzeumpedagógiai Workshop, 2016. november 3. (Kaposvár, 2016)
Interaktívan, játékosan - Holokauszt oktatásának rendhagyó módszerei BICSKEI-MOLNÁR BEÁTA Holokauszt Emlékközpont, Budapest A Holokauszt Emlékközpont egy nehezen definiálható intézmény, fizikai funkcióját tekintve egy emlékhely, ahová évente ezrek látogatnak el, hogy megemlékezzenek elvesztett szeretteikről. Állandó kiállítása nyomán Múzeumként működő kiállító és oktatási tér. A kiállításhoz kapcsolódó tárlatvezetés és a holokauszt témakörét feldolgozó rendhagyó órák az oktatási csoport gondozásába tartoznak. Saját hatáskörben döntünk egy téma részletes kidolgozásáról és a hozzá kapcsolható didaktikai eszközökről. Amikor az Emlékközpontot egy közoktatási intézmény pedagógusa megkeresi, hogy szeretne egy rendhagyó történelem, vagy irodalom órát kérni, az mindig egy különleges eset számunkra. Pontosan 60 perc áll rendelkezésünkre, hogy kapcsolatot alakítsunk ki a diákok és az intézmény között. Olyan kapcsolatot, ami után nem úgy gondol majd a Holokauszt témakörére, hogy:„igen volt, megtörtént, elmúlt", hogy ne elforduljon a témától, hanem megértéssel és esetleg érdeklődéssel forduljon a kérdéshez. Nagyon fontosnak tartjuk az érdeklődés kialakítását, sokkal inkább, mint az egyszerű információ átadást. Ezért kell nagyon megdolgoznunk ezért a 60 percért. Csoportunk ezért folyamatosan keresi azokat a személyes történeteket, amelyekről egy időszaki kiállítás készíthető, amihez pedig oktatási anyag tervezhető. Az állandó kiállításunk látogatói a hazai iskolák 7. és 11. osztályos tanulói, ennek fő oka, hogy történelemből akkor érnek ahhoz a részhez, ahol az Emlékközpont meglátogatása Minisztériumi javaslat is. Ennek okán alapvető stratégiai cél volt, hogy az intézménybe minél szélesebb körből érkezzenek a látogatók, ez azonban csak úgy volt lehetséges, ha nemcsak annak a két korosztálynak szólnak az anyagok, akik a célcsoportot képzik. Nem frontálisan tartjuk a múzeumpedagógiai foglalkozásokat, hanem szakítva a régi gyakorlattal, passzív szemlélődőből aktív cselekvő hallgatóságot szeretnénk kialakítani. Az ideiglenes kiállításokat is így alakítjuk ki. Olyan installáció építése a cél, amely úgy mutat be egy korszakot, hogy a személyközpontú megjelenítés által könnyebben lehessen azonosulni a témával. Ilyen volt Rejtő 111. Aki Mer az Nyer kiállítás. Rejtő Jenő életéhez kiállítást tervezni múzeumpedagógia szempontból is egyaránt egy hálás feladat volt. Már Önmagában a műveiből készült képregényekben rengeteg lehetőség volt. A kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozást mégis úgy építettük fel, hogy minden korosztály számára érdekes órákat és foglalkozásokat tudjunk nyújtani. A legkisebbek az irodalmi színezővei, képregénykészítéssel, a szerző hőseivel kapcsolatos keresztrejtvénnyel foglalkozhattak, de volt kincskereső foglalkozás, rövid filmvetítés, továbbá irodalmi és történelmi tárgyú hatvanperces - interaktív - előadás is. 15
