Őszi Zoltán (szerk.): A múzeumpedagógia lehetőségei a Szovjetunióba hurcoltak drámájának iskolások számára történő élményszerű feldolgozására. Országos Múzeumpedagógiai Workshop, 2016. november 3. (Kaposvár, 2016)
A téma kifejtésében a konkrét, kézzelfogható példáktól haladunk az általánosságok megfogalmazásáig (induktív következtetés). A foglalkozást három részre osztom, amelyeket érzelmek felől különítek el: a. Szórakoztatás - Játék, humor b. Gondolkodtatás - Játék, beszélgetés c. Érzelmekhez eljutás - empátia A foglalkozást egy könnyed, szórakoztató bevezetővel szoktuk kezdeni, ami segíti a csoport gátlásainak feloldását. A játék, a humor fontos eszköze a hangulat oldásának, segít a gyerekekkel való kapcsolat kiépítésében. Ez a rész általában csoportbontásban zajlik, olyan játékokkal, amihez nem szükséges előzetes ismeret (activity). A helyszínhez illően lehetőség szerint történelmi anekdoták, legendák, humoros történetek adják ennek alapját. A gulág témájához kapcsolódva egy példa, ami jól szemlélteti a korszak groteszk gondolkodását az „Északkeleti betörés" néven ismertté vált történet, amelyet Faludy György„Pokolbéli víg napjaim"című munkájában olvashatunk.„Polgári nevén Tóth Gézának hívták; szemtől szembe Géza bácsinak szólítottuk, de háta mögött mindenki Északkeleti Betörésnek mondta. Az öregúr a Meteorológiai Intézet egyik vezetője volt. Letartóztatását és csúfnevét annak köszönhette, hogy az általa szerkesztett meteorológiai jelentésben másnapra „lágy nyugati szellőket" ígért, a következő két napra pedig „északkeletről, a Szovjetunió irányából közelgő fagyos légrétegek betörését" jósolta. Ha jósolta, kétségtelenül így volt, mert az öregúr millibár fokokban, szélsebességben és hasonlókban nem ismer tréfát. A következő napon elvitte az ÁVO, „a meteorológiai jelentésbe csempészett imperialista propaganda- és kémtevékenység" címén. Czebe Valér vezérkari százados, aki a katonapolitikai osztályon dolgozott, s akit rögtön Géza bácsi után tartóztattak le, azt állította, hogy a nevezett két napon, a fagyos légrétegekkel együtt, egy-egy szovjet hadosztály érkezett Magyarországra. E kínos koincidencia okozta, nézete szerint, Géza bácsi vesztét; de azért óvakodott, hogy e feltevését - mely az öreget végső kétségbeesésbe kergette volna - közölje vele." Ezt követi a gondolkodtató rész. A játék itt is fontos eszköz, itt már olyan információkkal dolgozunk, amelyek már a megszerzett tudásra is épülnek. Mellette a nagyob- bakkal gyakran az irányított beszélgetés nagyon célravezető lehet a téma megértésében, valamilyen szintű átélésében. Itt fontos, hogy konkrét információk, tények is elhangozzanak. A tárgyak megismerése, filmek, filmrészletek vetítése (pl. a témában: Fábri Zoltán:„Ötödik pecsét" című filmje, amely bár a nyilas diktatúra időszakáról készült, nagyon sok általános jellemzőjét is bemutatja a diktatúráknak), és irodalmi átkötések (pl. Szolzsenyicin) segítik a gyerekeket, hogy az információkat beépítsék, és belehelyezzék egy tágabb kontextusba a történelmi eseményeket. A következő és egyben lezáró részben az érzelmekre próbálunk hatni, megfogalmazva valamilyen üzenetet számukra, amit magukkal vihetnek. Ez kapja a legfontosabb szerepet a foglalkozásokban, hiszen ez az, ami tovább élhet, folytatódhat a 28
