Őszi Zoltán (szerk.): A múzeumpedagógia lehetőségei a Szovjetunióba hurcoltak drámájának iskolások számára történő élményszerű feldolgozására. Országos Múzeumpedagógiai Workshop, 2016. november 3. (Kaposvár, 2016)
A kezdetleges életkörülmények, szélsőséges időjárás, alacsony tápértékű élelmezés mellett a rabokat főképpen a mezőgazdaságban foglalkoztatták, illetve a tábor varrodájában.5 Röviden, vázlatosan és a valós történésekhez képest igencsak szárazon ezek voltak azok az események és állapotok, amelyek apropóul szolgáltak a Gulag múzeum létrehozásához. Az azonban kétségkívül nem véletlen, hogy erre éppen Kazahsztánban került sor. „... a GULAG a rendszerváltást követő politikai harcok során az új rendszer legitimációs ideológiájának speciális részterületévé vált."6 - idézem itt ismét KrauszTamást, a téma szakértőjét. Talán nem túlzás állítani, hogy ez az állítás részben magyarázhatja az új független kazah állam egyébként dicséretes munkáját, amellyel méltó emlékhelyet teremtett a tábornak és még inkább az itt raboskodóknak. A politikai szándék, amely az új államiság újfajta identitásának megteremtéséért volt felelős, azzal, hogy 1991. május 31 -én, tehát relatíve az 1990-es függetlenedés után nagyon gyorsan, dekrétumban teremtette meg az elnyomás áldozatainak emléknapját, majd rá éppen 20 évvel 2007. május 31-én megnyitotta a tábormúzeumot, határozott választóvonallal határolta el magát a szovjet korszak bűneitől, az elhatárolódással legitimálva magát. Ily módon lehetőség nyílott a múlt olyan formában való értelmezésére, ami segített az új nemzet építéséhez alkalmas kulturális emlékezet megteremtésében.,,... a kulturális hagyományokhoz szorosan kötődnek a politikai reprezentációk, azokat nagyban meghatározzák a különböző politikai intenciók is. Ezt a két (kulturális és politikai) kategóriát és intenciót nem érdemes szétválasztani, mert látnunk kell, hogy nagyon sok olyan hagyomány, múltkép van, amely éppen a politikai ideológiák és mozgalmak kontextusában szerveződött...."7„A rendszerváltás évei ugyanis - mint erre számosán rámutattak már - az új politikai nyelv megteremtése mellett a politikai önkifejezés más, nem (kizárólag) nyelvi jellegeinek is teret engedett: az újratemetés aktusa, az ünnepek megtartása, a direkt politikai tüntetések, az államszocializmus jelképeinek lecserélése, áthelyezése mind-mind ebbe a folyamatba íródnak bele. A szimbólumteremtés és ezzel szoros összefüggésben a múlt politikai fölhasználása az 1989-90-es fordulatot követően a kelet-közép európai volt szocialista országok elsődleges és hasonló minőségű jellemzőjévé vált."8 Azt, hogy a fenti folyamatok részeként értelmezhető a múzeum felállítása, igazolják a létrehozás körülményei. A tervezésben és szimbólumalkotásban neves kazah művészek vettek részt, amely tény kiemelt hangsúlyt kapott.9 Maga a múzeum szerkezete és felépítése, szimbolikája sem mentes a múlt újfajta értelmezésének felhangjai alól. 5 Bank i.m. 6 Krausz i.m. 7 Eric Hobsbawm gondolatát idézi: Albert Zsolt Jakab: Emlékállítás és emlékezési gyakorlat. Kolozsvár 2012. p.47. 8 Frazon Zsófia - K. Horváth Zsolt: A megsértett Magyarország, [online] http://epa.oszk. hu/00000/00036/00047/pdf/23.pdf [2016. október 26.] 9 Turgunbayev - Adebayeva: Expositional structure of the museum-memorial complex of political repression and totalitarianism victims "ALZHIR". [online] http://group-global.org/en/publication/34308- expositional-structure-museum-memorial-complex-political-repression-and [2016. október 24.] 12
