Őszi Zoltán (szerk.): A múzeumpedagógia lehetőségei a Szovjetunióba hurcoltak drámájának iskolások számára történő élményszerű feldolgozására. Országos Múzeumpedagógiai Workshop, 2016. november 3. (Kaposvár, 2016)

Gulag és múzeum - az Alzhir női tábor

BELOVÁRI ANITA Kaposvári Egyetem, Kaposvár

Kevés Gulag emlékhely van a világon. Ez a tény részben meglepő, hiszen a Gulag rendszer jelentősége és térbeni jelentős kiterjedése indokolná, hogy számos múzeum szolgálja az emlékezést a szovjet rendszer ezen embertelen mementójára, a tények nem ezt támasztják alá. Nem kevés szerepe van ebben a téma súlyos átpolitizált voltának. KrauszTamás szavaival:,,... a GULAG szimbólummá vált, a szocializmus szimbólumává".' Márpedig a szocializmus történelmi megítélése még csak formálódik, a körülötte zajló viták még igen élénkek és nem csitulnak. Szemben a nácizmussal, amellyel igen gyakran párhuzamba hozzák, ideológiai örökségének megítélése sem egyértelmű, ami természetesen érinti minden megjelenési formájának, így a munkatáborok rendszerének utóéletét is. Míg a Holokausztot legitimizáló náci rendszerrel szembeni ítélet már bukásának pillanatában készen volt, és a tanúbizonyságul szolgáló koncentrációs táborok esetében már a felszabadulás pillanatában készen állt a terv arra, hogy mementóul szolgáljanak, a Gulag táborok az őket működtető rendszer keretein belül szűntek meg működni, jóval korábban, mint ahogy a rendszer megbukott volna. Senkinek nem állt érdekében, hogy hagyatékát akár szellemi, akár tárgyi értelemben fenntartsa. így múzeumi bemutatása nem könnyű.

Hasonlóképpen nehéz a kérdés történeti vizsgálata is, főképpen a levéltári források korlátozott volta miatt. Amikor Gulágról beszélünk első sorban a visszaemlékezések állnak rendelkezésünkre, amelyek nem kis mértékben bizonyulhatnak pontatlannak, megbízhatatlannak. Ez tovább súlyosbítja a téma kényes mivoltát.

Mindazonáltal a múzeumi megközelítés nem példa nélkül való. Jelen tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam a Gulagra való emlékezés egy élő példáján keresztül a körülményeket és megközelítéseket, amelyekkel a fent említett nehézségek ellenére lehetővé válik-természetesen egy bizonyos értelmezés keretein belül -, a visszatekintés és felelevenítés.

A tanulmány apropójául az Alzhir női tábor szolgált. Női foglyokról lévén szó nem kikerülhető megemlíteni, hogy a Gulag rendszerben a nők sorsa és kiszolgáltatottsága sokkal súlyosabb volt, mint a férfiaké1 2, ugyanakkor a visszaemlékezések többsége a nemileg kevert táborok körülményeit írja le, így a tisztán női tábornak számító Alzhir már csak e tényből kifolyólag is külön figyelmet érdemelhet. A források a legnagyobb női táborként emlegetik.

1 Krausz Tamás: Gulag és Auschwitz, avagy az összehasonlító elemzés értelme és funkciója, [online] http://eszmelet.hu/krausz_tamas-gulag-es-auschwitz-avagy-az-osszehasonlito-ele/ [2016. október 24.]

2 V.ö.: Alexandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetvilág. Budapest, 2009. Gereben Ágnes: Megtorlások a Szovjetunióban. Budapest, 2013.

9