Varga Máté: Középkori és kora újkori aranypénzek. A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum éremgyűjteménye 1. (Kaposvár, 2015)
Aranypénzverés Európában és Magyarországon
ARANYPÉNZVERÉS EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Az első aranyból készült pénzek az időszámításunk előtti 6. században készültek a kis-ázsiai Lydia területén, ahol elektron — arany és ezüst ötvözete — sztatérok voltak forgalomban. A pénzeken Lydia jelképe, egy oroszlánfej tűnt fel. Az ókori görögök Lydia-ból vették át a pénzhasználat szokását, de náluk aranyból pénzek nem, csak ékszerek, használati eszközök, templomi kellékek készültek. A hellénizmus pénzverésében, II. Philipposz és Nagy Sándor uralkodása alatt újból vertek aranypénzeket (sztatér). Később a Római Birodalom területén is megjelennek az aranypénzek, az aureusok, majd a 4. században. Nagy Konstantin idejétől kezdve solidusokat és tremissiket (solidus 1/3-a) vernek már. Aromái érmék előlapján leggyakrabban a császár portréja tűnik fel, a köriratban pedig az uralkodó neve és hivatali címei szerepelnek. A hátoldali ábrázolások változatosak, szerepelnek rajta istenek, hadi jelvények, fegyverek stb., és gyakran itt található az érme verési helye is. A késő római pénzverési szokások részben tovább élnek a Kelet-Római vagy Bizánci Birodalomban. így aranypénzeket továbbra is készítenek (solidus), és a bizánci aranyak messze földön híresek voltak jó minőségük miatt. Az előlapon továbbra is megjelenik a császár arcképe, de már csak stilizáltál!. A hátoldalon Victoria-ábrázolás, arkangyal, kereszt, később pedig az uralkodók fia vagy társuralkodója tűnik fel. A feliratok eleinte latinul íródtak, majd később keverve a latin és görög betűs írás, amit végül teljesen felváltottak a görög betűk. A bizánciak gyakran pénzzel próbálták megvásárolni a békét a szomszédos népektől, illetve felfogadták őket zsoldosként más népek ellen. így kerülhettek bizánci aranypénzek az avarok és a magyarok kezébe is. A Nyugat-Római Birodalom bukása után Európában új időszámítás kezdődött. Az ókort a középkor váltotta fel, a római pénzrendszer megszűnt - bár hatása évszázadokig kimutatható több országban is -, helyette a Nagy Károly idején (700-as évek vége) bevezetett denár-rendszer került. Évszázadokon keresztül nem vertek rendszeresen aranypénzeket, csak a bizánci és keleti országok aranypénzeivel kerültek kapcsolatba, illetve elvétve vertek Európában is aranypénzt: 1140 körül II. Roger (1102-1154) apuliai herceg veret pénzt (2-3. ábra). Azonban a 13-14. századra a Karoling-kori pénzrendszer válságba került, ezért új, tartós, értékálló pénzekre volt szükség. Ezt először az itáliai városok ismerik fel, aminek következtében folyamatos aranypénzverés folyik 1252-től Firenzében (4. ábra). Velencében a 13. század végétől vertek aranypénzeket, Giovanni Dandolo (1280-1289) uralkodásától kezdve. Ez a dózse vezette be az aranydukátok verését, hiszen a rivális itáliai városok (Genova, Firenze) már 7
