Varga Máté: Középkori és kora újkori aranypénzek. A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum éremgyűjteménye 1. (Kaposvár, 2015)
A Rippl-Rónai Múzeum numizmatikai gyűjteménye
I A RIPPL-RÓNAI MÚZEUM NUMIZMATIKAI GYŰJTEMÉNYE Somogy megyében az érmek gyűjtése a 19. század közepére nyúlik vissza, amikor is a csurgói és kaposvári főgimnáziumokban elkezdődött a régiségek felkutatása és megőrzése, köztük természetesen a pénzérmeké is. Nem sokkal később megalakult a Somogy Vármegyei Régészeti és Történelmi Társulat, majd ennek megszűnte után 1909-ben a Somogy Megyei Múzeum Egyesület, amelynek gyűjteménye szintén számos pénzt tartalmazott, illetve átvette a korábbi társulat anyagát is. Az átvett tárgyak mintegy 1800 darabot tettek ki, köztük volt Somssich János tallérgyűjteménye is. Utóbbi egyesület a mai Rippl-Rónai Múzeum elődjének tekinthető. 1909-ben 5 osztály alakult: numizmatikai, bibliográfiai, néprajzi és népművészeti, természetrajzi, régészeti és történeti. Az egyesület tárgyainak számát gyarapította a Miskolci Múzeum-Egyesület által küldött 104 darab Árpád-házi és vegyes-házbeli királyok korából származó érme. A világháborúk alatt a gyűjteménynek hányattatott sorsa volt, sok mindent elvittek az anyagból. Az 1930-as évek elején több mint 12 ezer muzeális tárgy volt, de ekkor még a numizmatikai anyag nem volt leltározva. A felgyülemlett anyagot 1926-tól kezdték rendszerezni - Gönczi Ferenc igazgatósága alatt -, ezután kaptak a tárgyak leltári számot, majd szakleltári számot, valamint minden tárgyról rajz készült. A tárgyak rajzolása 1932-ben fejeződött be. Végül hosszú kálvária után a múzeum és a gyűjtemény 1933-ban elfoglalhatta végső helyét, ahol ma is látogathatóak a kiállítások. A múzeumot 1936-ban nyilvánították közgyűjteménnyé. Több névváltozás után 1951-ben nyerte el az intézmény mai nevét, amikor is Bernáth Aurél megnyitotta az újonnan elnevezett Rippl-Rónai Múzeum első, a kor színvonalán álló komplett és tudományos eredmények alapján készített állandó kiállítását. Az azóta eltelt évtizedek alatt a gyűjtemény megsokszorozódott. A Numizmatikai Gyűjtemény elsősorban az ásatások, terepbejárások során gyűjtött érmekkel, ajándékként, továbbá csereúton szerzett példányokkal gyarapodott. A 19. század végétől előkerülő éremleletek és szórvány érmek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek, azonban szerencsés módon az 1960-as évektől kezdve számos éremlelet (Siójut, Balatonszabadi, Buzsák, Gölle, Szenna stb.) jutott a múzeum gyűjteményébe, viszont sajnálatos, hogy az eddigi utolsó éremlelet 1993-ban került be a múzeumba (Csököly). Azóta csak szórvány érmekkel és ásatási példányokkal gazdagodtunk, ajándékként is egyre kevesebb pénzérme érkezik a múzeumba. A Numizmatikai Gyűjtemény a Régészeti Osztály kezelésében van, és a római kortól kezdve egészen napjainkig találhatók benne fémpénzek és papírpénzek is. Ezek közül a kutatók elsősorban a római, középkori és kora újkori pénzeknek szántak eddig nagyobb figyelmet, azonban a 19-20. századból is található néhány 15
